tartalom
Leírás
A hajdina az egészséges ételek igazi szimbóluma, és több mint 50 értékes anyagot tartalmaz. Ez a gabona az egyik vezető szerepet játszik a növényi fehérjetartalomban (inkább csak a hüvelyeseknél). Sőt, a fehérje jól felszívódik.
Hajdina története
A hajdina a közönséges hajdina magja. A „hajdina” szó a „görög dara” rövidített változatából származik, mivel állítólag Görögországból érkezett Oroszországba.
A növény az egész világon elterjedt, és ősi kultúrának számít. Szülőföldje India és Nepál, ahol 4 ezer évvel ezelőtt kezdték termeszteni ezt a gabonát. Továbbá Ázsiában vezették be, elterjedt a Közel-Keleten, és a 16. század körül került Európába.
A hajdina különböző országok közötti aktív kereskedelme miatt másképp hívták; például Olaszországban és Görögországban a „török gabona”, valamint Franciaország és Portugália „arab”.
Indiában a hajdina még mindig nagy kulturális jelentőséggel bír. A Navaratri vallási fesztivál alatt a hinduk csak bizonyos zöldségeket, hajdinát és más gabonaféléket fogyaszthatnak. Nepálban pedig a hajdina magját szárítják és rágcsálják uzsonnának, hiszen nálunk napraforgómag van.
Ezt a gabonafélét is fontos méznövénynek tartják - a híres, különleges illatú és ízű méz hajdina nektárból készül.
A hajdina összetétele és kalóriatartalma
A növény magja nagy mennyiségű fehérjét tartalmaz, ami minden gabonanövényre jellemző. De a fehérjéi különlegesek. Megnövekedett mennyiségű speciális aminosavat - lizint és metionint - tartalmaznak, amelyek nagyon könnyen felszívódnak.
- Kalóriatartalom 308 kcal
- Fehérjék 12.6 g
- Zsír 3.3 g
- Szénhidrátok 57.1 g
A hajdina előnyei
A hajdina az egyik leggazdagabb fehérjegabonában. Ebben az értelemben a borsó után a második. A hajdinafehérjék sok aminosavat tartalmaznak: lizint, triptofánt, amelyek szükségesek saját fehérjék szintéziséhez a szervezetben. Ezért a hajdina olyan nagy jelentőségű a vegetáriánusok számára, mint a húsételek részleges helyettesítése.
A hajdina keményítőben is gazdag - szénhidrát, amely táplálja a testet. A kompozícióban lévő rost hosszú jóllakottság érzetét kelti, ezért ez a gabonafélék számos diéta kedvence. Székrekedés esetén ugyanaz a rost hozzájárul a perisztaltika fokozásához és az emésztés javításához. Bár a hajdina nagy mennyiségben ellenkezőleg hat.
A hajdina egyike azon kevés gabonatálaknak, amelyek kolint, az idegrendszer működéséhez elengedhetetlen B-vitamint tartalmaznak. Egyes tudósok úgy vélik, hogy ez a gabonafélék a flavonoidok magas koncentrációja miatt még a rák kockázatát is csökkentik. Ezek az anyagok gátolják a rákos sejtek növekedését.
A hajdina sok más B-vitamint, valamint zsírban oldódó E- és K-vitamint tartalmaz, amelyek csak a zsírokkal együtt szívódnak fel.
Hajdina ártalom
Mérsékelt hajdinafogyasztással általában nincsenek problémák. Néhány ember számára ezek a szemek allergiás reakciókat okoznak.
Nagy mennyiségben a hajdina növelheti a székrekedést, ha az ember hajlamos erre. Éppen ellenkezőleg, az ételmérgezés után a hajdina meglehetősen „könnyű” termék, amellyel újra lehet enni.
A hajdina használata az orvostudományban
Ennek a gabonafélének a táplálkozásban nyújtott előnyei felbecsülhetetlenek. Különösen ismertek a „hajdina diéták”, amelyekben egy hajdina és kefir fogyasztanak. Természetesen minden monodiéta rendkívül káros, mivel nem biztosítja a szervezet számára az összes szükséges anyagot. De ha a hajdina szerepel a fő étrendben, akkor valóban segít a fogyásban. A gabonafélék ellátják a szervezetet fehérjékkel, és az éhségérzet nem jelentkezik olyan gyorsan.
A klasszikus orvoslásban sok készítményt készítenek gabonafélék alapján. Ezzel párhuzamosan a növény számos részét betakarítják: virágokat, leveleket és szárakat. A gyógyszerészek a rutin anyagot a lágyszárú részből nyerik, és a virágokat gyógynövénykészítmények előállítására használják. A Rutin a P -vitamin hiányának kezelésére és az éráteresztő képesség javítására szolgál, ami számos betegségben - magas vérnyomás, reuma és mások - károsodott.
A hajdina a népi gyógyászatban is ismert. Hörghurutos száraz köhögésből fogyasztottak egy hajdinavirág főzetet. A húsleves megkönnyíti a köptetési folyamatot is. Az apróra vágott száraz vagy friss levelek segítenek a gennyes sebek és sebek gyógyításában.
A hajdina magokat érdekes módon használják a keleti orvoslásban. A száraz gabonapelyhet terápiás masszázs-foglalkozásokkal egészítik ki: a gabonapelyhekkel ellátott zacskókat felmelegítik, majd a problémás pontokra helyezik. Az egyenletes hő javítja a szövetek véráramlását és csökkenti a fájdalmat. A kozmetológiában durva hajdina lisztet adnak a cserjésekhez és hámlásokhoz, hogy megtisztítsák a bőrt.
Típusok és fajták
A mezőgazdasági gabonát, amelyből a jól ismert gabonaféléket előállítják, „hajdinának” nevezik. Ezt a szót nem szabad összetéveszteni a gabonafélék köznyelvi nevével - „hajdina”.
Az ázsiai országok konyhájában, valamint a hagyományos gabonafélékben és az abból készült lisztben hajtásokat és leveleiket is használják, amelyeket megsütve salátákhoz, levesekhez és húsos ételekhez adnak fűszerként. Ennek a csodálatos növénynek a segítségével mézet kaphat és eltávolíthatja a gyomokat a kertből, mivel a hajdina a szideritákhoz tartozik - a másokat kiszorító növények.
A világ legtöbb országában szokás kulináris célokra használni szemcséit, amelyek különböző barna színűre festett, szögletes magok. A színtelítettség mértéke a hajdina feldolgozásának módját jelzi. Lehet, hogy:
- zöldes - természetes, nincs hőkezelésnek kitéve;
- világosbarna - párolt;
- vörösesbarna - sült.
Ez utóbbi rendelkezik a leghosszabb eltarthatósági idővel, és a természetes hajdina lesz a leghasznosabb. A kiskereskedelmi láncokban történő vásárláskor előnyben kell részesíteni a középső verziót, amelynek optimális a tápértéke és az eltarthatósága.
Ízminőségek
A morzsás hajdina zabkása ízét mindenki ismeri gyermekkorától kezdve. Nem egyszerű elkészíteni, ha egyszerű szabályokat követ. Gyakran károsítja e gabona ízét, ha nem tartják be a gabona és a víz arányát. Korrelálni kell egymással, például 1: 2. Ne öntsön vizet; inkább párolni kell, mint főzni, ezért fontos az edény fedelét is szorosan lezárni. Vízhiány esetén a kása megéghet.
A gabonafélék azon képessége, hogy jól elnyelik a szagokat, szintén befolyásolhatja a belőlük készült ételek ízét. Még a hajdina is, amely részben az edény aljára tapad, teljesen elrontja az égett szagot. De ugyanezen tulajdonságnak köszönhetően kellemesen diverzifikálhatja a szokásos ízű hajdinát különféle adalékokkal: vaj, rántott hagyma sárgarépával, szalonnával vagy ropogtatnivalóval.
Főzés alkalmazások
Az egyik legnépszerűbb gabonaféleség nagyon népszerű a szakácsok körében minden formában:
- főtt, darálatlan, levesekben használják, libákkal, kacsákkal és szoptató disznókkal töltve;
- a termékből viszkózus tejkása, rakott és szelet készül;
- a lisztet süteményekhez adják, palacsinták és sütemények készítésére használják.
A laza hajdina lehet köret különféle hús- és halételekhez, vagy önálló ételként szolgálhat minden adalékanyaggal. Sült zöldségekhez, gombához, baromfipörkölthöz, főtt tojáshoz és gulyáshoz illik a legjobban. Nem kevésbé népszerű hajdina étel minden korosztály számára a tejkása vajjal, amelyhez mézet, mazsolát és egyéb szárított gyümölcsöket is hozzáadhat.
A hajdina kiválasztása és tárolása
Ennek a gabonafélének többféle típusa van. A leghasznosabb és feldolgozatlan a zöld. Ez az elsődleges termék a hajdina betakarításának formájában. A vegetáriánusok általában kihajtott nyers formában fogyasztják, bár az íze meglehetősen szokatlannak tűnhet.
A sült száraz gabona barna színűvé válik, más ízt kap. Kernelnek hívják. A darált őrleményeket „hajdina propel” néven árusítják. Sokkal gyorsabban főz, de kevesebb tápanyagot tartalmaz. A párolt-lapított szemek pelyhekké válnak, amelyek kényelmesek egy gyors reggelihez.
Függetlenül attól, hogy melyik gabonafélét választja, száraznak, szagtalannak, penészesnek és dohosnak kell lennie. Ellenőrizze a táskában a hibákat is. Így jobb előre csomagolt hajdinát vásárolni - a paraziták ritkábban nőnek benne.
Tárolja a gabonaféléket szorosan lezárt edényben, edényben vagy tartályban sötét helyen. Ha minden feltétel teljesül, a krupp több évig hazudhat.