tartalom
Idővel egyre kevesebb lehetőségünk van egészségünk ellenőrzésére, és ez egyáltalán nem javítja azt. Nincs időnk a sportolásra és a kezelésre, a betegségekre nem is beszélve. Ilyen esetekben a funkcionális táplálkozás segít megmenteni.
A „funkcionális élelmiszer” fogalma összetételében olyan értékes és ritka elemek jelenlétét jelenti, amelyek pozitív hatással vannak a szervezet immunitására, a betegségek megelőzésére és az általános fizikai és érzelmi háttér erősítésére. Ebben a rendszerben a fő hangsúly nem annyira a termékek összetételére és tápértékére, hanem azok szervezetünk számára való biológiai értékére van helyezve.
Az igazi probléma az, hogy az étrendünkben szereplő jelenlegi élelmiszerek nem gazdagok hasznos tápanyagokban: a helyettesítők, színezékek és egyéb gazdasági és technológiai adalékanyagok tömege teszi ki a termékek jelentős részét. Fogyasztásuk mennyisége folyamatosan növekszik.
A fontos és biológiailag aktív komponensek „rejtett éhségének” kérdése aktuálissá vált. A fehérjék, a szénhidrátok és a zsírok mennyisége leolvasható a csomagolásokról, de eredetüket és minőségüket nem is említik. Az amerikaiak kitalálták „ócska étel” nevüket az ilyen üres kalóriatartalmú ételekért (üres étel). Ennek eredményeként elfogyasztjuk a szükséges mennyiségű kalóriát, de még a test teljes működéséhez szükséges mikroelemek és hasznos baktériumok egy apró töredékét sem kapjuk meg.
Történelem
Valójában már az ókorban is azt mondta Hippokratész, hogy az ételnek gyógyszernek, a gyógyszernek pedig tápláléknak kell lennie. Ezt az elvet követik a funkcionális táplálkozás hívei. A történelem önmagában őrzi népünk bölcsességét ebben a kérdésben: a tiszta fehér lisztből készült termékeket csak a nagy ünnepek napján lehetett enni. A többi napon csak durva lisztből sütöttek kenyeret, nem tisztították meg a búzaszem egyéb biológiailag aktív elemeitől. A böjti napokon a tiszta lisztből készült termékek fogyasztása általában bűnnek számított.
Az akkori orvosok nem kevesebbet tudtak, mint a mieink -. A modern orvostudomány és dietetika egyre közelebb kerül az elfeledett és elveszett tudáshoz. Elmondhatjuk, hogy ezekre a kérdésekre a tudományos körökben Oroszországban már 1908-ban kezdett figyelni. Ekkor II. Mecsnyikov orosz tudós volt az első, aki megvizsgálta és megerősítette a tejtermékekben található különleges mikroorganizmusok létezését és az emberi egészségre való hasznosságát.
Később Japánban, az 50-es években létrehozták az első erjesztett tejterméket, amely laktobacillusokat tartalmazott. A témára visszatérve érdemes megjegyezni, hogy maga a „funkcionális táplálkozás” fogalma a japánoké. Később, a 70-es években a Szovjetunióban hasznos tejbifidobaktériumokat tartalmazó készítményeket fejlesztettek ki, amelyek fő funkciója a gyermekek akut bélfertőzéseinek leküzdése volt. Csak a kilencvenes években hazánkban és a világ többi részén is a funkcionális táplálkozás került az állami egészségügyi ellátórendszer figyelmébe: megjelentek a szakirodalom, létrejöttek a funkcionális táplálkozást vizsgáló és tanúsító szervezetek.
Ennek oka nemcsak a gyógyszeres beavatkozás volt, hanem a test táplálékkal történő telítése is, ami terápiás funkciót is hordoz. A következő termékcsoportokat azonosították:
- tejpor várandós és szoptató nők számára,
- a tej külön címkézése a csecsemők számára,
- címkézés az idős emberek számára, akiknek nehéz ételt rágniuk,
- termékek problémás egészséggel élőknek (allergiások, cukorbetegek, betegségek),
- az egészségvédő termékek címkézése.
Jelenleg több mint 160 különböző funkcionális élelmiszer létezik Japánban. Ilyenek a levesek, tej- és savanyú tejtermékek, bébiételek, különféle pékáruk, italok, koktélporok és sporttáplálkozás. Ezen termékek összetétele ballasztanyagokat, aminosavakat, fehérjéket, többszörösen telítetlen savakat, antioxidánsokat, peptideket és sok más esszenciális elemet tartalmaz, amelyek jelenlétét a közelmúltban nem fogadták szívesen.
A termékek ezen minőségének megértésére Európában bevezették az RDA indexet, amely meghatározza ezen anyagok minimális mennyiségét, az elfogyasztott élelmiszerek kisebb mennyisége súlyos betegségekkel fenyeget.
A funkcionális táplálkozás előnyei
A funkcionális táplálkozás számos terméke normalizálja a vérnyomást, elősegíti a méreganyagok távozását a szervezetből, lehetővé teszi ezen folyamatok hatékonyabb lezajlását és megfiatalítja szervezetünket. Meg kell jegyezni, hogy Japánban az élelmiszerek több mint fele funkcionális élelmiszer.
Ne felejtsük el, hogy a burgonyalisztes diétánkkal ellentétben az ő konyhájuk sokféle zöldségben és gyümölcsben gazdag. Meggyőzőnek tekinthető az a tény, hogy Japánban a várható élettartam elsőbbséget élvez a világon, és több mint 84 év, míg Oroszországban átlagosan meghaladta a 70 évet. És ez figyelembe veszi a Japánban zajló környezeti katasztrófákat.
Súlyos érv lesz az a tény, hogy az elmúlt években a japánok átlagos várható élettartama több mint 20 évvel nőtt. Az általuk használt és általuk használt funkcionális táplálkozás segít a túlsúlyos problémák megoldásában, növeli az immunitást, javítja az emésztőrendszer működését, sőt hozzájárul a rosszindulatú daganatok elleni küzdelemhez. Kétségtelen, hogy a japánok alaposan tanulmányozzák az egészségügyi kérdéseket, és helyesen használják ezeket az információkat.
A funkcionális táplálkozás hátrányai
Mindenekelőtt fontos megjegyezni, hogy a funkcionális élelmiszerek magas biológiailag aktív komponens tartalommal telítettek, azaz előállításuk során a termékek tulajdonságai megváltoznak, azzal a céllal, hogy előre láthatóan befolyásolják a szervezet különböző funkcióit.
Az ilyen élelmiszerek jótékony baktériumokkal telítik, élelmi rostokat, vitaminokat, növelik a relatív fehérje-, telítetlen zsír-, összetett szénhidrát- és így tovább. A szükséges elemek koktélja azonban nem alkalmas a szervezet számára, mindegyiknek természetes szerves vegyületben kell lennie. Jelenleg az élelmiszertermékek egyre inkább tele vannak kifejezésekkel ezeknek az elemeknek a tartalmáról, a legújabb technológiákról, amelyek lehetővé teszik, hogy ne veszítse el fontos elemeket az élelmiszerek összetételében.
A probléma másik oldala a túltelítettség kérdése a táplálkozásunk szükséges elemeivel. Ez a probléma különösen éles a bébiételek, az immunhiányos betegek vagy a terhes nők táplálkozásának kérdésében. A biológiailag aktív anyagok vagy keverékek mesterséges helyettesítői nem hozzák meg a kívánt eredményt. A kémiai adalékok gazdagítják a gyártókat, de a fogyasztók új, nem ritkán még hevesebb egészségügyi problémákat okozhatnak a fogyasztók számára, mivel csak a természetes vitaminok és mikroelemek fogyasztásával a túladagolás gyakorlatilag lehetetlen. Végül is a test pontosan annyit vesz magának, amennyit szükségesnek tart.
A minőségi dúsított termékek előállításához csúcstechnológiás, ezért drága berendezésekre, környezetbarát és genetikailag nem módosított alapanyagokra van szükség. Nem sok élelmiszergyártó engedheti meg magának ezt a minőségi termelést. Éppen ezért nem ritka, hogy a termékeket rossz minőségű elemekkel gazdagítják, vagy helytelenül szerepeltetik az élelmiszerek összetételében.
A remény továbbra is az importált importtermékeknél marad. A fent leírt rendszer hívei azzal érvelnek, hogy a funkcionális élelmiszerek a napi elfogyasztott élelmiszerek legalább 30%-át teszik ki. Ez jelentős költségekkel és kockázatokkal jár az alacsony minőségű funkcionális élelmiszerek beszerzésével kapcsolatban.
A csomagolás tanulmányozása során érdemes fokozott figyelmet fordítani a termék összetételére, eltarthatóságára, tárolási körülményeire, az állami megfelelőségi tanúsítványok meglétére. Fontos betartani a termék használati utasítását.