toxikológus

A toxikológus az orvosi környezet specialistája, akinek feladata az emberi szervezetben a mérgező vagy káros anyagok károsítása által okozott mindenféle károsodás (mérgezés) diagnosztizálása, megelőzése és kezelése. A toxikológus fő feladata az emberi szervezet azon betegségeinek kutatása, amelyek oka a vegyi anyagok és vegyületeik mérgező hatása. Ennek a szakembernek az a feladata, hogy azonosítsa a toxinokat, optimalizálja semlegesítési és eliminációs folyamatait, valamint minimalizálja ezen anyagok emberi szervezetre gyakorolt ​​negatív hatását.

Mit csinál egy toxikológus orvosi környezetben: szervek, betegségek, tünetek

Tehát azt az orvost, aki részletesen tanulmányozza a mérgezéseket és azok egészségre gyakorolt ​​hatását, az orvostudományban toxikológusnak nevezik. Az orvostudomány külön területeként a 19. században kezdett kialakulni a toxikológia, amely nevét két görög kifejezésből kapta – „toxicos” (méreg) és „logos” (tudomány).

A toxikológus fő feladatai nemcsak az adott szervezetet érintő mérgező anyagok azonosítása és semlegesítése, hanem a mérgezések kezelési módszereinek felkutatása és azok folyamatos javítása az orvosi gyakorlat során. Ezenkívül ne felejtsük el, hogy sok méreg kis adagokban gyógyászati ​​​​tulajdonságokkal rendelkezik az emberek számára, ezért a toxikológusok részletesen tanulmányozzák számos mérgező anyag kémiai összetételét és kémiai reakcióit az emberi testtel. Néha egy parányi méreg is meggyógyít súlyos betegségeket, és előfordul, hogy egy-egy közönséges gyógyszer túladagolása rendkívül negatív egészségügyi következményekkel járhat. Ezeket a vizsgálatokat toxikológusok is végzik.

Ha a toxikológus hatáskörébe tartozó betegségekről van szó, nem szabad elfelejteni, hogy minden mérgezés esetén először mindig a szív, a vér, a máj és a vese szenved. Az emberi szervezetben ezeknek a szerveknek a betegségeit kell gyakran diagnosztizálniuk a toxikológusoknak. A toxikológus által kezelt betegségek közé tartozik a májelégtelenség, a test mindenféle mérgezése, a mérgezés és a veseelégtelenség. Különböző mérgezések gyanúja esetén szakemberhez kell fordulni: alkoholmérgezés, kábítószer-, élelmiszer- vagy ipari és háztartási mérgezés (pl. vegyi tisztítószer okozta mérgezés), rovarokkal és kígyókkal érintkezve (harapásuk), bizonyos gyógyszerek nem orvosi felhasználása.

A toxikológus krónikus mérgezési, máj- és veseelégtelenségben szenvedő betegek megfigyelésével foglalkozik. A test bármely mérgezése akut vagy krónikus formában fordulhat elő. Akut mérgezés esetén mérgezés lép fel egy mérgező anyag túladagolásával az egyszeri használat során. Az ilyen mérgezés nagyon kifejezett, élénk tünetekkel jár. Példa erre az alkoholmérgezés esetén fellépő akut mérgezés, amikor az ember az aktív ivás után nagyon rosszul érzi magát, fáj a feje, a végtagjai, nem emlékszik néhány pillanatra az előző nap eseményeiből.

Krónikus mérgezés esetén az emberi szervezetben fokozatosan felhalmozódnak kis dózisú mérgező toxinok, amelyek rendszeresen bejutnak ebbe a szervezetbe, és nem feltétlenül váltanak ki azonnal választ, de a kumulatív hatás után számos kifejezett jelet adnak, amelyeket azonnal nagyon nehéz azonosítani. Krónikus mérgezés esetén a beteg álmatlanságra, érzelmi zavarokra, memória- és koncentrációs zavarokra, hányingerre, szédülésre, fejfájásra, fáradtságra, a bőr sápadtságára, a bőr és a haj minőségének megváltozására jelentkezik. Mindezek a megnyilvánulások arra engednek következtetni, hogy szükség van egy toxikológussal való konzultációra a szervezet kóros folyamatainak és állapotainak azonosításához, valamint a betegségek leküzdésére szolgáló módszerek felkutatásához.

A toxikológusok által munkájuk során alkalmazott elemzések és diagnosztikai technikák

Amikor kapcsolatba lép a toxikológussal, a páciensnek egy sor vizsgálaton kell átmennie, hogy tisztázza a test kóros állapotának képét. Általános célból kötelező az amfetaminok, barbiturátok, kokain, metamfetamin, morfium, kannabinoidok és egyéb kábítószerek kábítószer-szűrése, valamint általános vizelet- és vérvizsgálat. A hasnyálmirigy-, máj- és vesebetegségek pontos diagnosztizálásához fontos, hogy a toxikológus a következő vizsgálati eredményekkel rendelkezzen:

• teljes fehérje;
• alanin-aminotranszferáz;
• lipáz;
• alkalikus foszfatáz;
• kolinészteráz;
• Aszpartát-aminotranszferáz;
• közvetlen és teljes bilirubin;
• alfa-1-savas glikoprotein;
• protrombin idő és fibrinogén;
• alfa-1-antitripszin;
• fehérjefrakciók;
• gamma-glutamil-transzferáz;
• amiláz.

Ugyanakkor a toxikológus a betegségtől vagy az érintett szervtől függően olyan diagnosztikai eljárásokat írhat elő pácienseinek, mint a hasi ultrahang, a számítógépes tomográfia, a mágneses rezonancia képalkotás és az elektrokardiogram.

A toxikológusok ajánlásai a mérgezés megelőzésére

A mérgező anyagok emberi szervezetre gyakorolt ​​hatásának megelőzése érdekében a szakértők mindenekelőtt azt javasolják, hogy csökkentsék az emberi mérgekkel való érintkezés valószínűségét. Ezt a szabályt azonban olykor lehetetlen betartani, mert nemcsak a vegyszerek lehetnek mérgezőek, amelyeknek a mindennapi életben való felhasználása egyszeri lehet, sőt sok, meghatározott környezetben elhelyezett élelmiszer is rendelkezik olyan tulajdonságokkal, hozzájárulhat az élelmiszerekben mérgező emberek termesztéséhez. mikroorganizmusok.

A toxikológusok azt javasolják, hogy az ételmérgezés elkerülése érdekében a következő egyszerű szabályokat kell betartani a mindennapi életben:

• soha ne hagyja figyelmen kívül a személyes higiéniai szabályokat – a gyakori kézmosással a fertőzések és mérgezések több mint 60%-a megelőzhető;
• mindig tartsa tisztán azokat a helyiségeket és berendezéseket, amelyek az élelmiszerek előkészítésében és feldolgozásakor vesznek részt;
• soha ne egyen olyan élelmiszereket, amelyek minősége és biztonsága nem teljesen biztos. Ugyanakkor a különböző hitelesítési tanúsítványok, a csomagoláson lévő megkülönböztető jelzések, az állami tanúsítványok és a minőségi jelzések garanciát jelenthetnek az élelmiszerbiztonságra;
• a konyhában a főtt és nyers ételekhez külön vágótárgyakat, deszkákat kell használni;
• az élelmiszerek biztonságának biztosítása a fertőzések hordozóitól és a mérgező anyagoktól – különféle rovaroktól;
• az élelmiszernek megfelelő élelmiszerek helyes tárolásának biztosítása: az élelmiszerek padlón, nyitott formában történő, hőkezelés nélküli tárolásának megakadályozása a kiolvasztás után;
• a tojás megfelelő felhasználása a konyhában – hőkezelésen nem átesett tojás feldolgozása szódaoldattal, klóraminoldattal és végül tiszta vízzel;
• a zöldségek és gyümölcsök kötelező mosása folyó vízben, és étkezéskor - további mosás savanyított vízzel;
• kötelező és jó minőségű hőkezelés minden olyan élelmiszertermék esetében, amelyre szüksége van;
• a forró étel gyors lehűtése darálással, megakadályozva a hideg és meleg hozzávalók keveredését egy edényben a romlás elkerülése érdekében;
• élelmiszer tárolása legfeljebb 5 Celsius fokon;
• az étel melegítése közben fel kell forralni, majd legfeljebb 2 órán át tárolni körülbelül 70 fokos hőmérsékleten;
• a kész nyomdatermékek eltarthatóságának betartása, amelyet a gyártó feltüntet a csomagoláson, a megengedett időtartamok 12 órával történő csökkentésével (ha fel van tüntetve, hogy a termék 48 óra felbontás után fogyasztható, jobb, ha csak a következő 36);
• kerülje az élelmiszerek fogyasztását, ha kétség merül fel azok minőségével vagy biztonságával kapcsolatban.

Így a toxikológia és az e területen dolgozó szakemberek különböző anyagok és az emberi szervezet negatív kölcsönhatásának megelőzésével, kezelésével és tanulmányozásával foglalkoznak, aminek következtében az utóbbiban mérgezés lép fel. A toxikológus szakorvosi vizsgálaton keresztül azonosítja a mérgezés okát, megszünteti a tüneteket, emellett gondoskodik arról is, hogy mérgező anyagok ne kerüljenek a szervekbe, és figyelemmel kíséri a szervezet saját kezelésre adott reakcióinak változásait. Hatékony terápiákkal a toxikus hatás rövid időn belül észrevehetően csökken, a betegek közérzete javul.