tartalom
Az asztmás hörghurut allergiás betegség, amely a légzőszerveket érinti, túlnyomórészt a közepes és nagy hörgőkben. A betegség fertőző-allergiás jellegű, amelyet fokozott nyálkakiválasztás, a hörgők falának duzzanata és görcsök jellemeznek.
Helytelen az asztmás bronchitist bronchiális asztmával társítani. A fő különbség a hörghurut között az, hogy a beteg nem szenved asztmás rohamokban, mint az asztmánál. Ennek az állapotnak a veszélyét azonban nem szabad lekicsinyelni, mivel a vezető pulmonológusok az asztmás hörghurutot az asztmát megelőző betegségnek tekintik.
A statisztikák szerint az óvodás és a kisiskolás korú gyermekek érzékenyebbek az asztmás hörghurutra. Ez különösen igaz azokra a betegekre, akiknek kórtörténetében allergiás betegségek szerepelnek. Ez lehet rhinitis, diathesis, allergiás jellegű neurodermatitis.
Az asztmás bronchitis okai
Az asztmás hörghurut okai változatosak, a betegség fertőző ágenseket és nem fertőző allergéneket is provokálhat. A vírusok, baktériumok és gombák által okozott fertőzések fertőző tényezőknek tekinthetők, a különböző allergének, amelyekre egy adott személy érzékeny, nem fertőző tényezőknek tekinthetők.
Az asztmás hörghurut okainak két nagy csoportja van:
A betegség fertőző etiológiája:
Leggyakrabban a staphylococcus aureus a bronchiális patológia kialakulásának oka ebben az esetben. Hasonló következtetéseket vontunk le a légcső és a hörgők által elválasztott váladékból való beoltásának gyakorisága alapján.
Lehetséges a betegség kialakulása légúti vírusfertőzés hátterében, influenza, kanyaró, szamárköhögés, tüdőgyulladás, légcsőgyulladás, hörghurut vagy laryngitis után.
Az asztmás bronchitis kialakulásának másik oka egy olyan betegség jelenléte, mint a GERD.
A betegség nem fertőző etiológiája:
A hörgők falát irritáló allergénként gyakoribb a házipor, az utcai pollen és az állati szőr belélegzése.
A betegség kialakulása tartósítószert vagy más potenciálisan veszélyes allergént tartalmazó élelmiszerek fogyasztásakor lehetséges.
Gyermekkorban asztmás jellegű bronchitis alakulhat ki az oltás hátterében, ha a gyermek allergiás reakciót vált ki.
A gyógyszeres kezelés miatt fennáll a betegség manifesztációjának lehetősége.
Az öröklődési tényezőt nem szabad kizárni, mivel az ilyen betegek anamnézisében gyakran nyomon követhető.
A betegség kialakulásának másik kockázati tényezője a polivalens szenzibilizáció, amikor egy személy fokozott érzékenységgel rendelkezik több allergénnel szemben.
Amint az asztmás hörghurutban szenvedő betegeket megfigyelő orvosok megjegyzik, a betegség súlyosbodása számos növény virágzási időszakában, nevezetesen tavasszal és nyáron, valamint télen is előfordul. A betegség súlyosbodásának gyakorisága közvetlenül függ a patológia kialakulásához hozzájáruló októl, vagyis a vezető allergiás komponenstől.
Az asztmás bronchitis tünetei
A betegség gyakori visszaesésre hajlamos, nyugalmi és súlyosbodó időszakokkal.
Az asztmás bronchitis tünetei a következők:
Paroxizmális köhögés. Hajlamosak megnövekedni fizikai erőfeszítés után, nevetés vagy sírás közben.
Gyakran, mielőtt a beteg újabb köhögési rohamot kezdene, hirtelen orrdugulást tapasztal, amelyet nátha, torokfájás, enyhe rossz közérzet kísérhet.
A betegség súlyosbodása során a testhőmérséklet subfebrilis szintre emelkedhet. Bár gyakran ez normális marad.
Egy nappal az akut időszak kezdete után a száraz köhögés nedves köhögéssé alakul.
Légzési nehézség, légszomj, zajos zihálás – mindezek a tünetek a köhögés akut rohamát kísérik. A támadás végén a köpet elválik, majd a beteg állapota stabilizálódik.
Az asztmás hörghurut tünetei makacsul kiújulnak.
Ha a betegséget allergiás szerek váltják ki, akkor a köhögési rohamok az allergén hatásának megszűnése után megszűnnek.
Az asztmás bronchitis akut periódusa több órától több hétig is eltarthat.
A betegséget letargia, ingerlékenység és a verejtékmirigyek fokozott munkája kísérheti.
Gyakran a betegség más patológiák hátterében fordul elő, például: allergiás neurodermatitis, szénanátha, diathesis.
Minél gyakrabban fordul elő a betegnél az asztmás hörghurut súlyosbodása, annál nagyobb a kockázata a bronchiális asztma kialakulásának a jövőben.
Asztmás bronchitis diagnózisa
Az asztmás hörghurut azonosítása és kezelése allergológus-immunológus és pulmonológus szakorvos hatáskörébe tartozik, mivel ez a betegség a szisztémás allergia jelenlétére utaló tünetek egyike.
Hallgatás közben az orvos nehéz légzést diagnosztizál, száraz fütyüléssel vagy nedves, nagy és finoman bugyborékoló hangokkal. A tüdő feletti ütés határozza meg a hang dobozhangját.
A diagnózis további tisztázása érdekében a tüdő röntgenfelvételére lesz szükség.
A vérvizsgálatot az eozinofilek, az E és A immunglobulinok, valamint a hisztamin számának növekedése jellemzi. Ugyanakkor a komplement titerek csökkennek.
Ezenkívül köpetet vagy mosófolyadékot vesznek bakteriális tenyésztéshez, amely lehetővé teszi az esetleges fertőző ágens azonosítását. Az allergén meghatározására bőrpróbát végeznek, illetve annak megszüntetését.
Asztmás bronchitis kezelése
Az asztmás hörghurut kezelése minden betegnél egyéni megközelítést igényel.
A terápiának összetettnek és hosszúnak kell lennie:
Az allergén jellegű asztmás bronchitis kezelésének alapja az azonosított allergén általi hiposzenzitizáció. Ez lehetővé teszi a betegség tüneteinek csökkentését vagy teljes megszüntetését az immunrendszer munkájának korrekciója miatt. A kezelés során egy személyt allergén injekciókkal fecskendeznek be, fokozatosan növelve az adagokat. Így az immunrendszer alkalmazkodik állandó jelenlétéhez a szervezetben, és nem reagál rá. Az adagot a maximálisan tolerálható értékre állítják be, majd legalább 2 évig a fenntartó kezelést folytatják az allergén időszakos bevezetésével. A specifikus hiposzenzitizáció hatékony kezelési módszer az asztmás bronchitisből eredő bronchiális asztma kialakulásának megelőzésére.
Lehetőség van nem specifikus deszenzitizáció végrehajtására. Ehhez a betegek hisztoglobulin injekciót kapnak. Ez a módszer az allergénnel szembeni érzékenységen alapszik, nem pedig annak konkrét típusára.
A betegség antihisztaminok alkalmazását igényli.
Ha hörgőfertőzést észlelnek, akkor antibiotikumokat írnak elő, az észlelt mikobaktérium érzékenységétől függően.
Köptetők vétele látható.
Ha a komplex terápia hatása hiányzik, a betegnek rövid távú glükokortikoid-kúrát írnak fel.
Kiegészítő terápiás módszerek a porlasztóterápia alkalmazása nátrium-kloriddal és lúgos inhalációval, fizioterápia (UVR, gyógyszeres elektroforézis, ütős masszázs), lehetőség van mozgásterápia, gyógyúszás végzésére.
Az azonosított és megfelelően kezelt asztmás bronchitis prognózisa legtöbbször kedvező. Mindazonáltal a betegek akár 30%-ánál fennáll annak a veszélye, hogy a betegség bronchiális asztmává alakul.
Asztmás bronchitis megelőzése
Megelőző intézkedések a következők:
Az allergén kiküszöbölése a környezet és az étrend pácienshez való maximális alkalmazkodásával (a szoba megszabadulása a szőnyegektől, az ágynemű heti cseréje, a növények és háziállatok kizárása, az allergén élelmiszerek elutasítása);
A hiposzenzitizáció áthaladása (specifikus és nem specifikus);
A krónikus fertőzés gócainak megszüntetése;
edzés;
Repülési eljárások, úszás;
Asztmás hörghurut esetén rendelői megfigyelés allergológusnál és pulmonológusnál.