Ma a rák okozta halálozás a harmadik helyen áll a kardiovaszkuláris patológiák után. A szakértők megjegyzik, hogy lehetetlen 100% -kal megvédeni magát az onkológiai megbetegedésektől, de nagyon is lehetséges csökkenteni egyes típusainak kialakulásának valószínűségét.
A rák megelőzése otthon
Miközben a világ országai hatalmas összegeket költenek a csodaszer megtalálására, az orvosok azt állítják, hogy a lakosság még mindig rosszul tájékozott a rákmegelőzési intézkedésekről. Sokan biztosak abban, hogy az orvostudomány tehetetlen az onkológiával szemben, és csak imádkozni kell, hogy elkerüljék a halálos betegséget. De az orvosok szerint sok esetben lehetséges egy szörnyű betegség kialakulásának megakadályozása otthon. Elég, ha nem dohányzik, figyeli a testsúlyát, étkezik helyesen, egészséges életmódot folytat és rendszeresen részt vesz a vizsgálatokon.
A rák típusai
Szövettanilag a daganatokat jóindulatúra és rosszindulatúra osztják.
Jóindulatú daganatok. Lassan nőnek, saját kapszula vagy héj veszi körül, ami nem engedi, hogy más szervekké növekedjenek, hanem csak széttolja őket. A jóindulatú daganatok sejtjei hasonlóak az egészséges szövetekhez, és soha nem adnak áttétet a nyirokcsomókba, ami azt jelenti, hogy nem okozhatják a beteg halálát. Ha egy ilyen daganatot műtéti úton távolítanak el, akkor nem tud újra növekedni ugyanazon a helyen, kivéve a hiányos eltávolítás eseteit.
A jóindulatú daganatok közé tartoznak:
- fibromák – kötőszövetből;
- adenomák – a mirigyhámból;
- lipomák (wen) – zsírszövetből;
- leiomyomák – simaizomszövetből, például méh leiomyoma;
- osteomák - csontszövetből;
- chondromák - porcos szövetből;
- limfómák – limfoid szövetből;
- rhabdomyomák – harántcsíkolt izmokból;
- neuromák – az idegszövetből;
- hemangiomák – az erekből.
A rosszindulatú daganatok bármilyen szövetből kialakulhatnak, és gyors növekedésükben különböznek a jóindulatú daganatoktól. Nem rendelkeznek saját kapszulával, és könnyen benőnek a szomszédos szervekbe és szövetekbe. A metasztázisok átterjednek a nyirokcsomókra és más szervekre, ami végzetes lehet.
A rosszindulatú daganatok a következőkre oszthatók:
- karcinómák (rák) – hámszövetből, például bőrrák vagy melanoma;
- osteosarcomák – a periosteumból, ahol kötőszövet van;
- chondrosarcomák - porcos szövetből;
- angiosarcomák - az erek kötőszövetéből;
- lymphosarcomák - limfoid szövetből;
- rhabdomyosarcomák – a vázcsíkos izmokból;
- leukémia (leukémia) – vérképző szövetből;
- blastomák és rosszindulatú neuromák – az idegrendszer kötőszövetéből.
Az orvosok külön csoportba sorolják az agydaganatokat, hiszen szövettani felépítésüktől és jellemzőiktől függetlenül lokalizációjukból adódóan automatikusan rosszindulatúnak minősülnek.
Annak ellenére, hogy nagyon sokféle rosszindulatú daganat létezik, 12 típusuk a leggyakoribb Oroszországban, ami az összes rákos eset 70% -a az országban. Ezért a leggyakoribb ráktípusok nem jelentik a leghalálosabbat.
A legveszélyesebb rosszindulatú daganatok a következők:
- hasnyálmirigy rák;
- májrák;
- nyelőcső karcinóma;
- gyomorrák;
- vastagbél rák;
- tüdő-, légcső- és hörgőrák.
A leggyakoribb rosszindulatú daganatok a következők:
- bőr rák;
- veserák;
- pajzsmirigy rák;
- limfóma;
- leukémia;
- mellrák;
- prosztata rák;
- húgyhólyagrák.
Az orvosok tanácsai a rák megelőzésében
– Az onkológiában a megelőzés elsődleges, másodlagos és harmadlagos formája létezik – magyarázza Roman Temnikov onkológus. – Az elsődleges blokk a rákot okozó tényezők kiküszöbölésére irányul. Csökkentheti a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát az étrend betartásával, az egészséges életmód betartásával, dohányzás és alkohol nélkül, a helyes táplálkozással, az idegrendszer erősítésével, valamint a fertőzések és rákkeltő anyagok, valamint a túlzott napozás elkerülésével.
A másodlagos megelőzés magában foglalja a neoplazmák korai stádiumban történő felismerését és azokat a betegségeket, amelyek azok kialakulásához vezethetnek. Ebben a szakaszban fontos, hogy egy személynek legyen fogalma az onkológiai betegségekről, és rendszeresen végezzen öndiagnózist. Az orvos időben történő vizsgálata és ajánlásainak végrehajtása segít a patológiák azonosításában. Ne feledje, hogy bármilyen riasztó tünet esetén a lehető leghamarabb szakemberhez kell fordulnia.
A harmadlagos prevenció azon személyek részletes monitorozása, akiknek a kórtörténetében már szerepel rák. Itt a legfontosabb a visszaesések és a metasztázisok kialakulásának megelőzése.
„Még ha a beteg teljesen meg is gyógyult, a rák újbóli megbetegedésének kockázata nem kizárt” – folytatja Roman Alekszandrovics. – Ezért rendszeresen meg kell látogatnia egy onkológust, és el kell végeznie a szükséges vizsgálatok teljes körét. Az ilyen embereknek különösen figyelniük kell egészségükre, kerülniük kell a fertőzéseket, egészséges életmódot kell vezetniük, helyesen kell táplálkozniuk, kizárniuk a káros anyagokkal való érintkezést, és természetesen szigorúan be kell tartaniuk a kezelőorvos ajánlásait.
Népszerű kérdések és válaszok
A WHO szerint ma a dohányzás a rák leggyakoribb oka. A világszerte előforduló tüdőrák körülbelül 70%-a ennek a veszélyes szokásnak köszönhető. Az ok a legveszélyesebb mérgekben rejlik, amelyek a dohánylevelek bomlása során szabadulnak fel. Ezek az anyagok nemcsak megzavarják a légzőrendszert, hanem fokozzák a rosszindulatú daganatok növekedését is.
Egyéb okok közé tartozik a hepatitis B és C vírus, valamint néhány humán papillomavírus. A statisztikák szerint az összes rákos eset 20% -át teszik ki.
További 7-10%-os hajlam erre a betegségre öröklődik.
Az orvosok gyakorlatában azonban gyakoribbak a szerzett ráktípusok, amikor a daganatot külső tényezők negatív hatása okozza: sejtmutációt okozó toxinok vagy vírusok.
A rák feltételes kockázati csoportjában:
● mérgező anyagokkal vagy sugárzással kapcsolatos veszélyes iparágak dolgozói;
● rossz környezeti feltételekkel rendelkező nagyvárosok lakói;
● dohányosok és alkoholfogyasztók;
● akik nagy dózisú sugárzást kaptak;
● 60 év felettiek;
● az ócska és zsíros ételek szerelmesei;
● olyan személyek, akiknek örökletes hajlamuk van a rákra vagy súlyos stressz után.
Az ilyen embereknek különösen oda kell figyelniük egészségükre, és rendszeresen látogatniuk kell egy onkológust.
Igen, ez az. A napfénynek való kitettség melanoma kialakulásához vezethet, amely a rák rendkívül agresszív és gyakori formája, amely gyorsan fejlődik.
A leégés valójában egy védőreakció az ultraibolya fényre. A káros UV-A és UV-B sugárzásnak való kitettség égési sérüléseket okoz, felgyorsítja a bőr öregedési folyamatát és növeli a melanoma kialakulásának kockázatát.
Az ultraibolya sugarakat, sőt még intenzívebbeket is alkalmazzák a szoláriumokban. Egyes szalonokban a lámpák olyan erősek, hogy a belőlük érkező sugárzás veszélyesebb, mint délben a nap alatt lenni. A hétköznapi nyári sétákon akár árnyékban is, télen pedig a megfelelő étrendnek köszönhetően kaphat D-vitamint. A gyönyörű barnulás a strandról vagy a szoláriumból nagyon egészségtelen.