Technológia – jó vagy rossz? Elon Musk, Yuval Noah Harari és mások véleménye

A tudósok, vállalkozók és nagyvállalatok vezérigazgatói mennyire helyeslik a technológia rohamos fejlődését, hogyan látják a jövőnket és hogyan viszonyulnak saját adataik titkosságához?

techno-optimisták

  • Ray Kurzweil, a Google műszaki igazgatója, futurista

„A mesterséges intelligencia nem egy idegen invázió a Marsról, hanem az emberi találékonyság eredménye. Hiszem, hogy a technológia végül beépül a testünkbe és az agyunkba, és képes lesz segíteni az egészségünket.

Például összekapcsoljuk a neokortexünket a felhővel, okosabbá tesszük magunkat, és új típusú tudást hozunk létre, amelyek korábban ismeretlenek voltak számunkra. Ez az én jövőképem, a mi fejlesztési forgatókönyvünk 2030-ig.

Okosabbá tesszük a gépeket, és segítenek bővíteni képességeinket. Az emberiség és a mesterséges intelligencia összeolvadásában nincs semmi radikális: ez most történik. Ma nincs egyetlen mesterséges intelligencia sem a világon, de körülbelül 3 milliárd olyan telefon van, amely egyben mesterséges intelligencia is” [1].

  • Peter Diamandis, a Zero Gravity Corporation vezérigazgatója

„Minden erős technológiát, amit valaha megalkottunk, jóra és rosszra is felhasználunk. De nézzük meg a hosszú időszak adatait: mennyivel csökkent az egy főre jutó élelmiszer-előállítás költsége, mennyivel nőtt a várható élettartam.

Nem azt mondom, hogy nem lesz probléma az új technológiák fejlesztésével, de általában véve jobb hellyé teszik a világot. Számomra több milliárd ember életének javításáról van szó, akik nehéz élethelyzetben vannak, a túlélés küszöbén.

2030-ra az autók tulajdonlása a múlté lesz. Garázsát tartalék hálószobává, autófeljáróját pedig rózsakertté varázsolja. Reggeli után a házad bejárati ajtajához sétálsz: a mesterséges intelligencia tudni fogja az időbeosztásodat, látni fogja, hogyan mozogsz, és elkészít egy autonóm elektromos autót. Mivel tegnap éjjel nem aludtál eleget, a hátsó ülésre kiraknak neked egy ágyat – így megszabadulhatsz az alváshiánytól munkába menet.

  • Michio Kaku amerikai elméleti fizikus, a tudomány népszerűsítője és futurista

„A technológia használatából származó előnyök a társadalom számára mindig meghaladják a fenyegetéseket. Biztos vagyok benne, hogy a digitális átalakulás segít felszámolni a modern kapitalizmus ellentmondásait, megbirkózni hatékonyságának hiányával, megszabadulni a közvetítők jelenlététől a gazdaságban, akik nem adnak valódi hozzáadott értéket sem az üzleti folyamatokhoz, sem a termelő és fogyasztó közötti lánchoz.

A digitális technológiák segítségével az emberek bizonyos értelemben képesek lesznek elérni a halhatatlanságot. Lehetőség lesz mondjuk összegyűjteni mindent, amit egy híres elhunytról tudunk, és ezen információk alapján elkészíthetjük digitális személyazonosságát, kiegészítve egy valósághű holografikus képpel. Még könnyebb lesz digitális identitást készíteni egy élő ember számára, ha információt olvasunk ki az agyából, és létrehozunk egy virtuális kettőst” [3].

  • Elon Musk, vállalkozó, a Tesla és a SpaceX alapítója

„Érdekelnek azok a dolgok, amelyek megváltoztatják a világot, vagy amelyek hatással vannak a jövőre, és a csodálatos, új technológiák, amelyeket lát és csodálkozik: „Hű, ez hogyan történt? Hogyan lehetséges ez? [négy].

  • Jeff Bezos, az Amazon alapítója és vezérigazgatója

„Ami az űrt illeti, erőforrásaimat arra használom, hogy az emberek következő generációja dinamikus vállalkozói áttörést érjen el ezen a területen. Úgy gondolom, hogy ez lehetséges, és hiszem, hogy tudom, hogyan kell létrehozni ezt az infrastruktúrát. Azt szeretném, ha vállalkozók ezrei képesek lennének csodálatos dolgokat művelni az űrben azáltal, hogy jelentősen csökkentik a Földön kívüli hozzáférés költségeit.

„A három legfontosabb dolog a kiskereskedelemben a hely, a hely, az elhelyezkedés. Fogyasztói üzletünk számára a három legfontosabb dolog a technológia, a technológia és a technológia.

  • Mikhail Kokorich, a Momentus Space alapítója és vezérigazgatója

„Határozottan techno-optimistának tartom magam. Véleményem szerint a technológia az emberi élet és a társadalmi rendszer javítása felé halad közép- és hosszú távon, a magánélettel kapcsolatos problémák és az esetleges károk ellenére – például ha a kínai ujgurok elleni népirtásról beszélünk.

A technológia nagy helyet foglal el az életemben, mert valójában az interneten élsz, egy virtuális világban. Nem számít, hogyan védi személyes adatait, azok továbbra is meglehetősen nyilvánosak, és nem rejthetők el teljesen.

  • Ruslan Fazliyev, az ECWID és az X-Cart e-kereskedelmi platform alapítója

„Az emberiség egész története a technooptimizmus története. Az, hogy 40 évesen még fiatalnak számítok, a technikának köszönhető. Az, ahogyan most kommunikálunk, szintén a technológia következménye. Ma már bármelyik terméket beszerezhetjük egy nap alatt, anélkül, hogy elmennénk otthonról – erről korábban álmodni sem mertünk, de most napról napra dolgoznak és fejlődnek a technológiák, így időt takarítunk meg, és soha nem látott választási lehetőséget biztosítunk.

A személyes adatok fontosak, és természetesen támogatom, hogy azokat a lehető legnagyobb mértékben védjük. De a hatékonyság és a gyorsaság fontosabb, mint az amúgy is sebezhető személyes adatok illuzórikus védelme. Ha felgyorsíthatok valamilyen folyamatot, gond nélkül megosztom személyes adataimat. Az olyan vállalatok, mint a Big Four GAFA (Google, Amazon, Facebook, Apple), úgy gondolom, hogy megbízhat adataival.

Ellenzem a modern adatvédelmi törvényeket. Az átadásukhoz való állandó hozzájárulás követelménye arra készteti a felhasználót, hogy életéből órákat töltsön a cookie-szerződésekre való kattintással és a személyes adatok felhasználásával. Ez lelassítja a munkafolyamatot, de valójában semmilyen módon nem segít, és nem valószínű, hogy valóban véd a szivárgásuk ellen. Kifejlesztik a jóváhagyási párbeszédekkel szembeni vakságot. Az ilyen személyes adatvédelmi mechanizmusok írástudatlanok és haszontalanok, csak zavarják a felhasználó internetes munkáját. Jó általános alapértelmezésekre van szükségünk, amelyeket a felhasználó minden webhelynek megadhat, és csak a kivételeket hagyja jóvá.

  • Elena Behtina, a Delimobil vezérigazgatója

„Természetesen techno-optimista vagyok. Hiszem, hogy a technológia és a digitális nagyban leegyszerűsíti életünket, növelve annak hatékonyságát. Őszintén szólva nem látok semmilyen veszélyt egy olyan jövőben, amikor a gépek uralják a világot. Hiszem, hogy a technológia óriási lehetőség számunkra. Véleményem szerint a jövő a neurális hálózatoké, a big dataé, a mesterséges intelligenciáé és a dolgok interneteé.

Készen állok megosztani nem személyes adataimat, hogy a legjobb szolgáltatásokat kaphassam, és élvezhessem azok fogyasztását. A modern technológiákban több a jó, mint a kockázat. Lehetővé teszik, hogy a szolgáltatások és termékek hatalmas választékát az egyén igényeihez igazítsa, így sok időt takaríthat meg.”

Technorealisták és technopesszimisták

  • Ferenc, pápa

„Az internetet fel lehet használni egy egészséges és megosztott társadalom felépítésére. A közösségi média hozzájárulhat a társadalom jólétéhez, de az egyének és csoportok polarizációjához, elkülönüléséhez is vezethet. Vagyis a modern kommunikáció Isten ajándéka, ami nagy felelősséggel jár” [7].

„Ha a technológiai fejlődés a közjó ellenségévé válna, az visszafejlődéshez vezetne – a barbárság olyan formájához, amelyet a legerősebbek ereje diktál. A közjót nem lehet elválasztani az egyes egyének sajátos javaitól” [8].

  • Yuval Noah Harari futurista író

„Az automatizálás hamarosan munkahelyek millióit szünteti meg. Természetesen új szakmák veszik át a helyüket, de még nem tudni, hogy az emberek gyorsan elsajátítják-e a szükséges készségeket.”

„Nem próbálom megállítani a technológiai fejlődést. Ehelyett megpróbálok gyorsabban futni. Ha az Amazon jobban ismer téged, mint te magadat, akkor a játéknak vége."

„A mesterséges intelligencia sok embert megrémít, mert nem hiszik el, hogy engedelmes marad. A sci-fi nagymértékben meghatározza annak lehetőségét, hogy a számítógépek vagy a robotok tudatossá váljanak – és hamarosan minden embert megpróbálnak megölni. Valójában kevés okunk van azt hinni, hogy a mesterséges intelligencia fejleszti a tudatot, ahogy javul. Pontosan azért kell félnünk az AI-tól, mert valószínűleg mindig engedelmeskedik az embereknek, és soha nem lázad fel. Nem olyan, mint bármely más eszköz és fegyver; minden bizonnyal megengedi az amúgy is hatalmas lényeknek, hogy még jobban megszilárdítsák hatalmukat” [10].

  • Nicholas Carr amerikai író, a Kaliforniai Egyetem oktatója

„Ha nem vagyunk óvatosak, a szellemi munka automatizálása az intellektuális tevékenység természetének és irányának megváltoztatásával végső soron magának a kultúrának az egyik alapját – a világ megismerése iránti vágyunkat – lerombolhatja.

Amikor az érthetetlen technológia láthatatlanná válik, vigyáznod kell. Ezen a ponton feltételezései és szándékai behatolnak saját vágyainkba és tetteinkbe. Már nem tudjuk, hogy a szoftver segít-e, vagy irányít bennünket. Vezetünk, de nem lehetünk biztosak abban, hogy valójában ki vezet” [11].

  • Sherry Turkle, a Massachusetts Institute of Technology szociálpszichológus professzora

„Elérkeztünk a „robotikus pillanathoz”: ezen a ponton a fontos emberi kapcsolatokat átadjuk a robotoknak, különösen a gyermek- és időskori interakciókat. Aggódunk az Asperger-kór és az igazi emberekkel való kapcsolattartás módja miatt. Véleményem szerint a technológia szerelmesei csak játszanak a tűzzel” [12].

„Nem vagyok a technológia ellen, hanem a beszélgetés mellett. Most azonban sokan „egyedül vagyunk együtt”: a technológia elválaszt egymástól” [13].

  • Dmitrij Chuiko, a Whoosh társalapítója

„Inkább technorealista vagyok. Nem folytatok új technológiákat, ha azok nem oldanak meg egy konkrét problémát. Ebben az esetben érdekes kipróbálni, de akkor kezdem el használni a technológiát, ha az megold egy konkrét problémát. Például így teszteltem a Google szemüveget, de nem találtam rá hasznot, és nem is használtam.

Megértem az adattechnológiák működését, így nem aggódom személyes adataim miatt. Van egy bizonyos digitális higiénia – egy sor szabály, amely véd: ugyanazok a különböző jelszavak a különböző webhelyeken.

  • Jaron Lanier futurista, biometrikus és adatvizualizációs tudós

„A digitális kultúra megközelítése, amit utálok, valóban a világ összes könyvét eggyé varázsolja, ahogy Kevin Kelly javasolta. Ez már a következő évtizedben elkezdődhet. Először is, a Google és más cégek a Manhattan kulturális digitalizálási projekt részeként könyveket szkennelnek a felhőbe.

Ha a felhőben lévő könyvekhez felhasználói felületeken keresztül lehet hozzáférni, akkor csak egy könyvet fogunk látni magunk előtt. A szöveg töredékekre lesz osztva, amelyekben a szövegkörnyezet és a szerzőség homályos lesz.

Ez már az általunk fogyasztott tartalmak nagy részével is megtörténik: gyakran nem tudjuk, honnan származik az idézett hír, ki írta a kommentet vagy ki készítette a videót. Ennek a tendenciának a folytatása középkori vallási birodalmaknak vagy Észak-Koreának, egy könyves társadalomnak fog tűnni.


Iratkozzon fel a Trends Telegram csatornára is, és naprakész legyen a technológia, a gazdaság, az oktatás és az innováció jövőjével kapcsolatos aktuális trendekkel és előrejelzésekkel.

Hagy egy Válaszol