A syncope a teljes eszméletvesztés, amely hirtelen és rövid ideig tart (legfeljebb 30 perc). Az agy vérellátásának és oxigénellátásának csökkenése következtében alakul ki.

Néha „tudatvesztésnek” vagy „ájulásnak” nevezik, bár ezek a kifejezések nem igazán megfelelőek, az ájulást szédülés és gyengeségérzet előzi meg. Ezután tudattalan állapotot eredményez. A ájulásban szenvedő személy a legtöbb esetben gyorsan visszanyeri teljes eszméletét.

A szinkópiának többféle típusa létezik, különböző tényezőkkel:

• A „reflex” ájulás előfordulhat erős érzelem, erős fájdalom, erős hőség, stresszes helyzet vagy akár fáradtság esetén is. Ez egy úgynevezett „reflex” ájulás, az autonóm idegrendszer reakciói miatt, amelyek anélkül mennek végbe, hogy tudatában lennénk. Alacsony pulzusszámot és az erek kitágulását okozza, ami az agy vérellátásának csökkenéséhez és az izomtónus elvesztéséhez vezethet, ami ájuláshoz vezethet.
• Szív eredetű syncope esetén a különböző betegségek (szívritmuszavar, infarktus, fizikai megterhelés utáni tachycardia, bradycardia stb.) felelősek lehetnek az agy vér- és oxigénellátásának csökkenéséért, ezáltal eszméletvesztésért.
• Az ortosztatikus ájulást az alacsony vérnyomás és a szervezetben a vér eloszlásának problémája okozza, ami az agy vér- és oxigénellátásának csökkenését okozza. Ez a fajta ájulás előfordulhat hosszan tartó állás, hirtelen felemelkedés, terhesség vagy bizonyos vérnyomásesést okozó gyógyszerek (antidepresszánsok, antipszichotikumok stb.) hatására.
• Az ájulás intenzív köhögés, vizelés vagy akár nyelés közben is előfordulhat. A mindennapi élet ezen gyakori körülményei vérnyomásesést vagy „reflex” reakciót okozhatnak, és ájuláshoz vezethetnek. Ez egy úgynevezett „szituációs” ájulás.
• A neurológiai tényezők, mint például a roham, szintén okozhatnak ájulást.

Az ájulás általában biztonságos, ha rövid, kivéve, ha szív eredetű; ilyenkor komplikációk léphetnek fel.

Egy ájulás során az esés legtöbbször elkerülhetetlen. Ez sebeket, zúzódásokat, töréseket vagy akár vérzést okozhat, ami veszélyesebbé teheti, mint maga az ájulás.

Amikor az emberek visszatérő ájulásban szenvednek, hajlamosak lehetnek életmódváltásra, mert félnek, hogy ez megismétlődik (például a vezetéstől való félelem), szorongóbbá, stresszesebbé válhatnak, és korlátozhatják napi tevékenységeiket.

A túl hosszú ájulás súlyos következményekhez vezethet, például kómához, agykárosodáshoz vagy akár szív- és érrendszeri károsodáshoz is.

Az ájulás megelőzése érdekében tanácsos kerülni a hirtelen váltást a fekvésről az állóra, és kerülni kell az erős érzelmeket.

Amikor ájulás jelentkezik, javasoljuk, hogy azonnal feküdjön le, bárhol is van, emelje fel a lábát, hogy jobb véráramlást biztosítson a szívbe, és ellenőrizze a légzését, hogy elkerülje a hiperventillációt.

Kerülni kell azokat a gyógyszereket, amelyek befolyásolhatják a vérnyomást. Ezenkívül, ha ismétlődő ájulása van, ne habozzon konzultálni kezelőorvosával, hogy meghatározza az ájulás okát és kezelje azt.