A világ legnagyobb tengeri szennyezési felmérése
Az ausztrál nemzeti kutatószervezet, a CSIRO a világ legnagyobb tengeri szennyezésről szóló tanulmányát végzi. A világ országaival együttműködve segít nekik felmérni és csökkenteni az óceánokba kerülő káros anyagok mennyiségét. A projektben részt vesznek a legnagyobb óceánszennyező országok, köztük Kína, Banglades, Indonézia, Vietnam és az Egyesült Államok, valamint maga Ausztrália, Dél-Korea és Tajvan.
A CSIRO vezető tudósa, Dr. Denise Hardesty elmondta, hogy a projekt konkrét információkat fog szolgáltatni az óceánokba kerülő szemét mennyiségéről, valamint valós adatokat gyűjtenek a partvonalakról és a világ városairól.
"Eddig a Világbank adataira támaszkodtunk, így ez lesz az első alkalom, hogy valaki önállóan összeállít egy országcsoportot, hogy pontosan megvizsgálja, mennyi szemét kerül az óceánokba" - mondta Hardesty.
A ballasztvíz története
A globális partnerségek, kormányok, kutatók és más érdekelt felek által készített kiadvány június 6-án, az ENSZ Óceánok Konferenciájának New York-i eseménye kapcsán jelent meg.
Felvázolja a GloBallast Partnerségi Program főbb eredményeit az ENSZ-szel és a Globális Környezetvédelmi Alappal együttműködésben. A projekt 2007-ben indult, hogy segítse azokat a fejlődő országokat, amelyek csökkenteni szeretnék a káros anyagok és kórokozók kibocsátását a hajók ballasztvizében.
A ballasztvíz folyékony, általában tengervíz, amelyet kiegészítő rakományként használnak a hajókon. A probléma az, hogy használat után szennyeződik, de visszakerül az óceánokba.
Indonézia, hogy láthatóvá tegye halászflottáját
Indonézia lett az első ország, amely valaha is nyilvánosságra hozta a hajómegfigyelési rendszer (VMS) adatait, amelyek feltárják kereskedelmi halászflottájának helyét és tevékenységét. A Global Fishing Watch nyilvános térképészeti platformon teszik közzé őket, és kereskedelmi halászatot mutatnak be Indonéz vizeken és az Indiai-óceán olyan területein, amely korábban nem volt látható a nyilvánosság és más országok számára. Susi Pujiastuti halászati és tengerpolitikai miniszter más országokat is erre buzdít:
„Az illegális halászat nemzetközi probléma, és az ellene való küzdelemhez országok közötti együttműködésre van szükség.”
A közzétett adatok várhatóan elriasztják az illegális halászatot, és a társadalom javát szolgálják, mivel növekszik az eladott tenger gyümölcsei forrására vonatkozó információk iránti nyilvános igény.
A Global Ghost Gear bemutatja a használati útmutatót
gyakorlati megoldásokat és megközelítéseket mutat be a szellemhalászat leküzdésére a tenger gyümölcsei ellátási láncában. A végleges dokumentumot több mint 40 tengeri élelmiszeripari szervezet alkotja.
„A gyakorlati útmutatás jelentősen csökkentheti a szellemhalászat tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatását, és megelőzheti a vadvilágra gyakorolt káros hatásokat” – mondta Lynn Cavanagh, a World Animal Welfare Oceans és a Wildlife Campaigns.
A halászathoz használt „szellem” felszerelést a halászok elhagyják vagy elvesztik, ami kárt okoz az óceáni ökoszisztémákban. Több száz évig fennmarad, és szennyezi a tengeri élővilágot. Évente körülbelül 640 tonna ilyen fegyver vész el.