10 tény a testzsírról

A zsírszövet vagy „nyereg” úgy néz ki, mint egy méhsejt buborékokkal. Ezek a vezikulák zsírsejtek (az úgynevezett zsírsejtek). 14 hetes magzatban vannak jelen. Körülbelül 30 millió zsírsejtekkel születünk. Születéskor a zsírszövet körülbelül 13 százalékát teszi ki. újszülött testtömege, az első év végén pedig már 1 százalék. A zsírszövet tömege elsősorban a zsírsejtek méretének növekedésével nő, amelyek fokozatosan megtelnek trigliceridekkel. Táplálékuk forrása a növényi és állati zsírok. A triglicerideket a máj is termeli cukorból (egyszerű szénhidrátok) és zsírsavakból. – A helytelen táplálkozás következtében a keletkező zsírsejtek túlzottan megnövekednek. Ily módon „beprogramozzuk” a túlsúlyt és az elhízást felnőttkorban – mondja prof. Andrzej Milewicz, endokrinológus, belgyógyász, a Wrocławi Orvostudományi Egyetemről. Az adipociták jelentős mennyiségű zsírt képesek felhalmozni trigliceridek formájában. Ezek tehát az üzemanyagraktáraink, amelyeket akkor használ fel a szervezet, ha a mozgás miatt extra energiára van szüksége, vagy ha hosszabb szünetet tartunk az étkezések között.

Felnőtt korunkban bizonyos, változatlan számú zsírsejttel rendelkezünk. Több tízmillió van belőlük. Érdekes módon, amikor a zsírsejtek elérik a körülbelül 0,8 mikrogrammos kritikus tömeget, megkezdődik a sejthalál programozott folyamata, és egy új képződik helyette. – Nyolcévente a zsírsejtek akár 50 százaléka is kicserélődik, ami nagyon megnehezíti a fogyást. Ez a zsír bizonyos értelemben „elpusztíthatatlan” – mondja prof. Andrzej Milewicz. – Fogyáskor a zsírsejtek kiürülnek, de elég egy pillanatnyi gyengeség, és újra megtelnek trigliceridekkel.

A zsírszövet felhalmozódik: – a bőr alatt (ún. szubkután zsír), ahol segít fenntartani a testhőmérsékletet, – a hasüregben lévő szervek körül (ún. zsigeri zsírszövet), ahol izoláló és ütéselnyelő funkciót lát el. , védi a belső szerveket a mechanikai sérülésektől.

– Feltételezhető, hogy az egészséges férfiak zsírtartalma 8-21 százalék lehet. testtömeg, és a nőknél a norma 23-34 százalék között mozog. – mondja Hanna Stolińska-Fiedorowicz, az Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet dietetikusa. Ha egy nő súlya kevesebb, mint 48 kilogramm, vagy kevesebb, mint 22 százaléka zsírszövetből áll, akkor rendszertelen menstruációs ciklusa alakulhat ki, extrém esetben meg is állhat a menstruációja. A zsírszövet hormonokat termel, amelyek befolyásolják a nemi hormonok szekrécióját. Zsírhiány esetén többek között a petefészek, a herék vagy a hipotalamusz működése megzavarodik. A zsír a legtöbb kalóriatartalmú összetevő az élelmiszerekben. Egy gramm akár kilenc kilokalóriát is biztosít. Amikor a szervezet zsírsejtekből származó zsírt használ fel, szabad zsírsavak és glicerin szabadulnak fel a véráramba. Ezek azonban nem csak energiatartalékot jelentenek, hanem a sejtek vagy a bőrhám építőkövei is. A sejtmembránok fő alkotóelemei is. A zsírsavak többek között a koleszterin, a D-vitamin és számos hormon előállításához szükségesek. Számos anyagcsere- és idegi folyamathoz is fontosak. A zsírok a sejtek fehérjeszintéziséhez is nélkülözhetetlenek. Kóros állapotok esetén (pl. hasi elhízás esetén) zsír halmozódhat fel az izmokban és a májban. Ez a helyzet a 2-es típusú cukorbetegségben is.

Az emberben többféle zsírszövet létezik: Fehér zsírszövet (WAT), amely a bőr alatt vagy a szervek között halmozódik fel. Feladata az energia tárolása. Számos fehérjét és aktív hormont választ ki. A nők fehérszöveti zsírsejtjei nagyobbak, mint a férfiakban, és általában a combban és a fenékben koncentrálódnak. Férfiaknál a zsírszövet főleg a hasi területen halmozódik fel. Brunatna- „Dobra” (barna zsírszövet – BAT). Lehetővé teszi nagy mennyiségű hő termelését, és állandó hőmérsékletet tart fenn a testben. Ez a zsír nagyon gyorsan ég, és rengeteg energiát ad. A BAT aktiválásának jele 20-22 °C alatti külső hőmérséklet. Hideg időben a barna szöveten átáramló vér mennyisége akár 100-szorosára is megnőhet. Közvetlenül a születés után nálunk van a legnagyobb mennyiségű barna zsírszövet. A lapockák között, a gerinc mentén, a nyak körül és a vesék környékén található. A barna zsírszövet mennyisége az életkorral és a testtömeg növekedésével csökken (az elhízottaknak kevesebb van belőle). Kár, mert úgy tartják, hogy ez a szövet felnőtteknél megelőzheti az elhízást és az inzulinrezisztenciát. A barna zsírszövet erősen vaszkuláris és beidegzett. Valójában barna színű, mivel nagyszámú mitokondrium halmozódott fel benne. A felnőttkori barna zsír nyomokban jelen van, főként a tarkó környékén és a lapockák között, de a gerincvelő mentén, a mediastinumban (az aorta közelében) és a szív környékén (a szív csúcsán) is. Bézs – köztes formának tekintik a fehér és barna szövet sejtjei között. Rózsaszín – terhes nőknél és szoptatás alatt fordul elő. Feladata a tejtermelésben való részvétel.

A szervezet főleg a zsírsejtekben (kb. 84%), valamint az izmokban és a májban tárolja az energiát glikogén formájában (kb. 1%). Ez utóbbi készletek az étkezések közötti több órás szigorú koplalás után elfogynak, ezért elsősorban az optimális vércukorszint fenntartására szolgálnak. Ha túl sok cukrot eszünk, annak feleslege az inzulinnak köszönhetően zsíros vegyületekké alakul. A májban a glükózból szintetizált zsírok a véren keresztül a zsírsejtekbe kerülnek, ahol raktározódnak. Ezenkívül a felesleges étkezési zsírok végül trigliceridek formájában raktározódnak a zsírszövetben. Röviden, a zsír akkor kezd felhalmozódni, amikor több kalóriát fogyasztunk el, mint amennyit szervezetünk fel tud használni. Feleslegük a zsírszövetben raktározódik. Mindannyiunknak különböző mennyiségű kalóriára van szüksége naponta. Ismeretes, hogy az egészséges és megfelelően táplált emberek alapvető anyagcseréje 45-75 százalékot tesz ki. teljes energiafelhasználás. Ez az az energiamennyiség, amelyet a szervezet „éget” az emésztéshez, a légzéshez, a szívműködéshez, a megfelelő hőmérséklet fenntartásához stb. Az égés többi részét a napi tevékenységre fordítja: munka, mozgás, stb. Rendben. 15 százalék A kalóriakészlet fehérjét tartalmaz, amelyből az izmok és más testszövetek készülnek. A szervezet azonban megvédi a fehérjéket és az aminosavakat az energiacélú felhasználástól. Akkor használja őket, ha nincs más energiaforrása, pl. extrém böjtök idején. Ezután „a test megeszi magát”, általában az izmokkal kezdve.

Intenzív fogyás, hosszabb koplalás, vagy az étrend jelentős kalóriahiánya miatt, ami nagy fizikai erőfeszítéssel jár – ekkor a zsírsejtekben raktározott zsírok a vérbe kerülnek. A felszabadulásuk jele (a lipolízisnek nevezett folyamatban) az alacsony vércukorszint.

A fehér zsírszövet számos hormont termel. Ide tartoznak többek között az inzulin kiválasztását és hatását befolyásoló hormonok, például az adipokinek, az apelin és a visfatin. Az éhség egy olyan tényező, amely gátolja az apelin szekréciót, és az apelin szintje, akárcsak az inzulinszint, étkezés után emelkedik. Ezenkívül lektint termel, amely átjut a vér-agy gáton, és eléri a központi idegrendszert. Ezt jóllakottság hormonnak hívják. A leptin szekréciója 22 óra és hajnali 3 óra között a legmagasabb, amit néha az alvás közbeni táplálékfelvétel leállításának a hatására magyaráznak.

A zsírszövetben citokinek, a gyulladásra jellemző fehérjék találhatók. A benne lévő gyulladás indikátorai nagyrészt kötőszöveti sejtekből és makrofágokból származnak ("katonák", akik meg kell tisztítani a baktériumoktól, vírusoktól, a felesleges koleszterintől vagy a sérült sejttöredékektől), amelyek nagy számban vannak jelen. Feltételezések szerint az inzulin hatását módosító gyulladásos citokinek és zsírszöveti hormonok fontos szerepet játszanak az érrendszeri szövődmények kialakulásában a metabolikus szindróma és a 2-es típusú cukorbetegség során.

Tudományos kutatások azt mutatják, hogy a kannabinoidokat a zsírszövet is termeli, ami magyarázatot adhat arra, hogy az elhízott, és ezért több az elhízott emberek természetüknél fogva gyakran vidámabbak, mint mások. Emlékezzünk vissza, hogy a kannabinoidok a természetben előforduló összetevők, többek között a kannabiszban is. A legtöbb esetben enyhe eufória állapotába hozzák az embert. De kevesen tudják, hogy ezeket az anyagokat az emberi szervezet is termeli.