Ataxia – mi ez, mik a mechanizmusai és hogyan kezelik?

Bizonyított tartalom

Ingatag lépés, egyensúlytartási problémák vagy elmosódott beszéd leggyakrabban túl sok alkohol vagy más bódítószer fogyasztása utáni cselekvéssel jár. Valójában ezek a tünetek egy súlyos betegség, például az ataxia tünetei lehetnek. Lényege az izmok helytelen interakciója, az egyensúly és a mozgáskoordináció megőrzésének nehézségei, valamint a tiszta beszéd és a helyes látás problémái. Mi az ataxia? Mi okozhatja és hogyan lehet felismerni?

Mi az ataxia?

Az ataxia, más néven inkoherencia, nevét egy olyan szónak köszönheti, amely a görög nyelvből származik, jelentése „rend nélkül”. Az ataxia a mozgásszervi rendellenesség a mozgáskoordinációért felelős szerkezetek károsodása következtében.

Az ataxia problémákat okoz az egyensúly megőrzésében és a mozgások gördülékeny és pontos végrehajtásában. A mozgáskoordináció az idegrendszer megfelelő működésétől függ, és bármely elemének károsodása ataxiához vezethet. Az ataxia megjelenéséhez leginkább hozzájáruló tényező a gerincvelő vagy a kisagy károsodása.

A gerincvelő az izmokban található receptoroktól továbbítja az információkat a kisagyba. Úgy tervezték, hogy szabályozza a különböző izomcsoportok működését. Bármely szerkezet károsodása ataxiát okoz, majd az izmok koordinációja megzavarodik, de az erejük nem. Az ataxia olyan rendellenesség, amely jelentősen akadályozhatja a betegek napi működését. A legegyszerűbb tevékenységek, mint például a tárgyak megragadása, a séta vagy a beszéd, lehetetlennek bizonyulnak, és óriásivá válnak kihívás egy ataxiás ember számára.

Ha szeretné megtudni, mi a finommotorika, és meg akarja ismerni annak zavarait, nézze meg: Finommotorika – jellemzők, rendellenességek és fejlesztő gyakorlatok

Mik az ataxia okai?

Az ataxiának, mint neurológiai tünetnek számos oka lehet. Az izomcsoportok az idegrendszer különböző struktúráinak kölcsönhatása miatt tudnak megfelelően működni. Az egyik elem sérülése zavarokat okozhat a megfelelő mozgásban és az ataxia megjelenésében. Az ataxia az agy, a gerincvelő vagy az idegek károsodásának következménye, de a leggyakoribb ok a kisagy károsodása.

Az okok cerebelláris ataxia elsősorban:

1. kisagyi daganat vagy más szervből származó metasztázis, például medulloblasztóma, asztrocitóma és hemangioma;
2. a kisagy érrendszeri károsodása, azaz stroke;
3. pajzsmirigy betegség - hypothyreosis;
4. vírusos gyulladások és a kisagy fertőzései, például: HIV;
5. szklerózis multiplex, az idegrendszer demielinizáló betegsége;
6. coeliakia;
7. kanyaró szubakut szklerotizáló encephalitis szövődménye;
8. Wilson-kór, amely genetikailag meghatározott, és ennek oka az ATP7B gén mutációja. Ez a betegség kóros rézlerakódást okoz a szervezetben;
9. a kisagy toxikus károsodása nagy mennyiségű alkohol, kábítószer vagy bizonyos gyógyszerek fogyasztása vagy szén-dioxid mérgezés következtében;
10. E-vitamin, B1- és B12-vitamin hiánya a szervezetben.

Abban az esetben, szenzoros ataxia a fő okok közé tartozik:

1. a gerincvelő sérülése a gerinc degenerációja vagy mechanikai sérülés következtében;
2. az érzékszervi ganglionok károsodása daganatos betegség következtében
3. Guillain-Barry-szindróma – a perifériás idegeket érintő immunrendszeri betegségek;
4. diabéteszes szövődmények, pl. hypoglykaemia, melynek következtében az idegek károsodnak, az úgynevezett diabéteszes neuropátia;
5. a kemoterápiában alkalmazott vinkrisztinnel vagy az izoniaziddal végzett tuberkulózis elleni kezelés által okozott idegkárosodás;
6. nehézfémek mérgezése;
7. sclerosis multiplex.

Összefoglalva ataxiát kiváltó okok, három fő csoportra oszthatók:

1. neurodegeneratív betegségek idegsejtek elvesztését okozza;
2. veleszületett okokez lehet genetikai vagy örökletes
3. anyagcsere-betegségek mint például a hipoglikémia. 

Tudja, mi az a spinális izomsorvadás? Mikor kell elvégezni a megfelelő vizsgálatokat? Jelölje be: SMA vizsgálat. Tudja meg, hogy gyermekének spinális izomsorvadása van-e

Az ataxia típusai

Az ataxia egyik felosztása az oka miatt van. Itt kiemeljük cerebelláris ataxia és szenzoros ataxia.

Az első a kisagy károsodásához kapcsolódik, amely a hátsó agy része. A kisagy felelős a test motorikus készségeinek szabályozásáért, valamint a mozgások helyességéért, pontosságáért és időtartamáért. A kisagy megfelelő működésének köszönhetően az izomcsoportok kontrollálva vannak, és a kívánt mozgást helyesen hajtják végre.

A második típusú ataxia vagy szenzoros a mély érzést vezető utak megszakadása vagy a gerincvelő hátsó zsinórjainak sérülése okozza. A mélyérzés a testünk helyzetéről való tájékoztatásért, míg a hátzsinórok a diszkriminatív érzésért felelősek, ami abból áll, hogy képesek vagyunk megkülönböztetni két testünkre ható ingert.

Három alapelemnek köszönhetően meg tudjuk különböztetni, hogy melyikkel egyfajta ataxia foglalkozunk. Az első a nystagmus, amely a szemgolyó akaratlan és ritmikus mozgása. Ez a tünet a cerebelláris ataxiára jellemző.

További elem a beszédműködés zavara, amely szenzoros ataxia esetén nem jelentkezik, de a cerebelláris ataxia jellegzetes tünete.

Az utolsó elem a saját test pozicionálásának érzete, vagyis a mélyérzés, melynek zavara a szenzoros ataxiára jellemző, kisagyi ataxia esetén nem fordul elő.

Az ataxia másik felosztása két típusról beszél - veleszületett és szerzett. Veleszületett ataxia ez összefügg a genetikai teherrel. Az egyik a heredoataxia, amely különféle formákban fordulhat elő. Domináns gének esetén a spinocerebellaris ataxia és az epizodikus ataxia öröklődik. Ezzel szemben a recesszív gének felelősek Friedreich hisztamia.

A Friedreich-ataxia olyan genetikai betegség, amely károsítja az idegrendszert és a szívizmot. Az első tünetek 20 éves kor előtt jelentkezhetnek, és kezdetben járásataxia, azaz gyermekeknél a járás nehézségei és késői megkezdése, majd később a mozgáskoordináció zavara jellemzi őket. A betegség jellemzően látóideg-sorvadással és mentális retardációval járhat együtt, és a diagnózis felállítását követően a beteg életét általában nem mentik meg.

Az ataxia egy másik típusa az 1-es típusú spinocerebellaris ataxia. Előfordulását az ATXN1 gén mutációja okozza, amely az ataxin-1 létrehozásához szükséges utasításokat tartalmazza. A kisagyi ataxia egyensúlytartási problémaként nyilvánul meg, elsősorban bizonytalan járás, egyenes testhelyzet megőrzésének nehézsége, ritmikus fejmozgások. A betegség progressziója következtében teljes izomlazulás, dyssynergia, azaz a mozgások gördülékenységének zavara, diszmetria – bármelyik pillanatban megállni képtelenség, végtagremegés, fájdalmas izomösszehúzódások, látásproblémák, nystagmus léphet fel.

Az ataxia utolsó típusa az ataxia telangiectasia, azaz Louis-Bar szindróma. Ez a betegség örökletes, recesszív génektől függ, és gyermekkorban alakul ki. A telangiectasia ataxia klasszikus tünete az egyensúlyhiány, a fülek és a kötőhártya kitágulása, nystagmus, beszédzavar, késleltetett pubertás és gyakori légúti fertőzések. Az ilyen típusú ataxia diagnosztizálására AFO (Alfa-fetoprotein) tesztet végeznek, vagy megfigyelik a fehérvérsejtek röntgensugárzás hatására kialakuló viselkedését.

Mit érdemes tudni a megfelelő érésről? Jelölje be: A pubertás élettana

Hogyan nyilvánul meg az ataxia?

Az ataxia diagnosztizálása gyakran nagyon nehéz, mert a kezdeti fázisban nem kelt szorongást a betegben, és összekeverik a mozgás ügyetlenségével. Leggyakrabban az orvoshoz való látogatás lehetővé teszi az ataxia diagnosztizálását és a beteg tudatosságát az őt érintő problémáról. Bár az ataxia tüneteit nem könnyű megfigyelni, különösen a betegség korai szakaszában, érdemes megismerni azokat a klasszikus tüneteket, amelyek éberségünkre ébreszthetik.

Az első tünet, amely az elején megjelenik, a járászavar. Ez általában az úgynevezett matrózjárásban, azaz a széles lábtávolság miatt széles alapon való járásban nyilvánul meg. A járászavar megnyilvánulhat abban is, hogy nem tud egyenes vonal mentén haladni vagy oldalra esni.

További tünet a gyors váltakozó mozgások nehézsége, az ún elhalasztott chokineza. Például a térd megütésének nehézsége a kéz belső és külső oldalán felváltva.

Az ataxiában szenvedőknek gyakran problémái vannak a tiszta beszéddel, úgynevezett dysarthria-val és hibás intonációval, problémáik vannak a hangok és szavak artikulálásával.

Ezenkívül a betegek szemproblémákkal, például nystagmussal, azaz akaratlan és ellenőrizetlen szemmozgással és látászavarokkal is szembesülnek.

Egy másik tünet, amely lehetővé teszi az orvos számára, hogy észrevegye a kisagy megfelelő működésével kapcsolatos problémákat, a diszmetria, amely a távolság helytelen értékeléséhez kapcsolódik a páciens által. A vizsgálat során a személy nehezen érinti meg az orrát a mutatóujjával, miközben a szeme csukva van.

Az ataxiában szenvedőknek nehézségei vannak a precíz mozdulatok megtételében, és gyakran tapasztalnak hipotenziót, azaz az izomfeszülés és izomfeszesség csökkenését. Az ataxiás betegeknek gyakran nehézséget okoz a tárgyak megfogása vagy a gombok rögzítése és kioldása a fokozódó kézremegés és a koordinálatlan, ügyetlen kézmozdulatok miatt.

Érzékszervi ataxia esetén a betegnek gondot okozhat a testrészeinek lokalizálása, helyzetük és helyzetük nem érzékelése. Az ataxia befolyásolhatja a gondolkodási folyamatok kognitív változásait és befolyásolhatja az érzelmi instabilitást okozó érzelmi változásokat is.

Lehet-e súlyos betegség tünete a kitágult pupillák? Olvas: Pupillák kitágulása – lehetséges okok és mit kell tenni ebben az esetben

Hogyan diagnosztizálható az ataxia?

Az ataxia diagnózisának első szakasza ez a páciens saját szervezetének megfigyelése. Ha olyan jellemzőket észlel, amelyek az idegrendszer károsodására utalhatnak, mint például járási nehézség, mozgáskoordináció zavara, beszédproblémák, tárgyak megfogásának problémái, mielőbb orvoshoz kell fordulni.

Azokban az esetekben, amikor a fenti tünetek fokozatosan alakulnak ki, forduljon az alapellátó orvoshoz, aki neurológus szakrendelésre utalhat a pontos diagnózis érdekében. Ha azonban a tünetek hirtelen jelentkeznek, azonnal mentőt kell hívni vagy a sürgősségi osztályra kell menni.

Az első neurológus látogatás a pácienssel való alapos interjúval kezdődik. Az orvos megkérdezi Önt, hogy vannak-e hasonló tünetek az Ön közvetlen családjában, a tünetek fellépésének időpontjáról, előfordulásuk körülményeiről vagy azokat súlyosbító tényezőkről. Az orvos rákérdez az egyéb kísérő betegségekre vagy a napi rendszerességgel szedett gyógyszerekre, valamint a stimulánsok, például alkohol, kábítószerek vagy más pszichoaktív anyagok használatára is.

Az alapos interjú után az orvos részletes neurológiai vizsgálatot végez. Előfordulhat, hogy megkérik Önt, hogy tegyen egy rövid sétát az irodában, ahonnan orvosa felméri járását, stabilitását és folyékonyságát, vagy megkérhetik, hogy írjon egy rövid szöveget, vagy végezzen néhány alapvető tesztet, amelyek segíthetnek az ataxia diagnosztizálásában.

Ezen tesztek között 5 alapvető teszt van:

1. térd – sarokahol a beteg fekszik, és megkérik, hogy helyezze a sarkát a másik láb térdére, és csúsztassa le a sípcsont gerincén;
2. ujj – orr, a betegnek meg kell érintenie a saját orrát mutatóujjával, majd csukott szemmel meg kell érintenie az orvost;
3. váltakozó gyakorlatokahol az orvos megkéri a pácienst, hogy gyorsan fordítsa meg mindkét kezét;
4. pszichodiagnosztika – azaz neuropszichológiai vizsgálat, melynek célja a páciens végrehajtó funkcióinak felmérése;
5. elektromiogram– amely az idegvezetésről szóló tanulmány.

Az interjú összegyűjtése és a neurológiai vizsgálat után annak eredményétől függően az orvos további vizsgálatokat rendelhet el.

A diagnózis felállítását elősegítő vizsgálatok a következők: vér, vizelet, agy-gerincvelői folyadék laboratóriumi vizsgálata, képalkotó vizsgálatok, mint például: agy számítógépes tomográfia (CT) vagy az agy és a gerincvelő mágneses rezonancia képalkotása (MRI). Az ataxia gyanúja esetén a neurológus által javasolt általános vizsgálatok közé tartozik a genetikai vizsgálat, a neuropszichológiai teszt, az idegvezetési teszt és az elektromiográfia (ENG / EMG).

Az elvégzett vizsgálatok lehetővé teszik a neurológus számára olyan diagnózis felállítását, amely az ataxia megerősítése esetén lehetővé teszi annak típusának és lehetséges okainak meghatározását. Az ataxia tüneteit nem szabad lebecsülni, hiszen olyan súlyos betegségre utalhatnak, mint a sclerosis multiplex, a cerebelláris stroke.

Mennyibe kerül a genetikai vizsgálat és mikor érdemes elvégezni? Jelölje be: Genetikai kutatás – előnyök, természetesen, költségek

Hogyan kezelik az ataxiát?

Ha a betegnél ataxiát diagnosztizálnak, nagyon fontos megérteni, mi okozta azt. Általában az ataxia kezelése a betegség okainak megszüntetéséből áll.

Ha az ataxia a gyógyszerek szedésének vagy a szervezet méreganyagokkal való megmérgezésének következménye, gyakran elegendő abbahagyni a szedést, hogy csökkentsék az ataxia tüneteit. Hasonlóképpen, a vitaminhiány okozta ataxia, valamint az autoimmun, rák vagy anyagcsere-betegségek kezelése javíthatja a szervezet működését és csökkentheti a tüneteket. Szerzett ataxia esetén okainak diagnosztizálása, megfelelő kezelés után sok esetben teljesen megszüntethető a tünetei.

Veleszületett ataxia esetén azonban a prognózis nem túl optimista, és néha maga a kezelés a tünetek gátlására vagy csökkentésére irányuló kísérletekre korlátozódhat. Itt fontos szerepet kapnak a gyógytornászok, logopédusok, valamint a pszichológus, a család és a szerettei támogatása. Az ataxia kezelése a legtöbb esetben rehabilitációt és logopédussal végzett munkát foglal magában, mely jelentősen javíthatja a mozgás-, beszéd-, látásszervek működését, javíthatja a beteg életminőségét.

Hogyan működik a logopédia és mikor érdemes alkalmazni? Olvas: Logopédia – mikor és miért érdemes logopédushoz fordulni

Rehabilitációs gyakorlatok ataxiás betegek számára

Az ataxia kezelésében nagyon fontos a rehabilitációs folyamat, amelyet gyógytornásznak kell kidolgoznia és felügyelnie. Vannak olyan gyakorlatok is, amelyeket otthona kényelmében egy második személy segítségével is elvégezhet.

A gyakorlatok első csoportját edzőszőnyeg segítségével végezzük. Az egyik gyakorlat magában foglalja a háton fekvést úgy, hogy a lábaid térdre hajlítsák, és a lábad a padlón legyen. Kezdetben oldalra fordulunk, majd a könyökre támaszkodva emeljük fel a medencét és engedjük fel a kezét, kb. 5 másodpercig visszatartva a lélegzetünket.

Egy másik gyakorlat, amely segít megőrizni az egyensúlyt, a mozgás, amely azt jelenti, hogy hajlamosról négykézláb térdre kell térni, miközben az egyik kezét és a másik lábát egyszerre nyújtja hátra. Ebben a helyzetben kell maradnia körülbelül 5 másodpercig.

Az ataxia kezelését segítő gyakorlat ülő helyzetben is elvégezhető. Ezekhez a gyakorlatokhoz használhat széket vagy ülőlabdát és gyakorlószalagot. Ha széken vagy labdában ül, lassan mozduljon álló helyzetbe, egyenes háttal és megfeszített hassal.

Egy másik gyakorlat, amelyhez szalagra lesz szükségünk, amikor egy széken vagy labdán ülve tekerjük a szalagot a tenyerünk köré. A könyökünk legyen közel a testhez. Ezután feszítse ki a szalagot az alkar kifelé mozgatásával, majd húzza az egyik lábát a hashoz, és tartsa ebben a helyzetben körülbelül 5 másodpercig.

Az ataxiás rehabilitációs gyakorlatokat állva is lehet végezni. Feszes hassal és egyenes háttal állva feszítse ki a szalagot a fején, majd vigye a feje mögé, a lapockáit lefelé húzva, és lassan térjen vissza a kiindulási helyzetbe.

Egy másik gyakorlat, amelyet a hevederrel állva végezhet, az az, hogy olyan helyzetbe hozza magát, hogy az egyik lábát a másik lába elé helyezi hátul. A szalag viszont az elülső láb alá kerül. A lábbal ellentétes karral elkezdjük feszíteni a szalagot, mintha a fejtetőt akarnánk megérinteni vele.

Ne feledje, hogy a rehabilitáció és a testmozgás csak akkor működik, ha rendszeresen végezzük. Fontos az is, hogy olyan szakember felügyelete mellett végezzünk testmozgást, aki képes lesz korrigálni a mozgásunkat. Ezáltal az elvégzett gyakorlatok hatékonyabban fejlesztik mozgáskoordinációnkat.

Ha többet szeretne tudni a rehabilitációról, olvassa el: Rehabilitáció – a fitneszbe való visszatérés módja

A medTvoiLokony weboldal tartalmának célja, hogy javítsa, nem helyettesítse a Weboldal Felhasználója és orvosa közötti kapcsolatot. A weboldal kizárólag tájékoztató és oktatási célokat szolgál. Mielőtt követné a Honlapunkon található szaktudást, különösen az orvosi tanácsokat, orvoshoz kell fordulnia. Az Adminisztrátor nem vállal semmilyen következményt, amely a Weboldalon található információk felhasználásából ered. Orvosi konzultációra vagy e-receptre van szüksége? Keresse fel a halodoctor.pl webhelyet, ahol online segítséget kaphat – gyorsan, biztonságosan és anélkül, hogy elhagyná otthonát.Mostantól az Országos Egészségpénztár keretein belül is ingyenesen veheti igénybe az e-tanácsadást.