Sörtéjű szőrű polipórus (Inonotus hispidus)

  • Talmi sörtéjű
  • talmi sörtéjű;
  • Bozontos gomba;
  • Szivacsos gomba;
  • Velutinus gomba;
  • Hemisdia hispidus;
  • Phaeoporus hispidus;
  • Polyporus hispidus;
  • Xanthochrous hispidus.

A sörteszőrű tindergomba (Inonotus hispidus) a Hymenochetes családjába tartozó gomba, amely az Inonotus nemzetségbe tartozik. Sok mikológus számára ismert, mint a kőrisfák parazitája, amely fehér rothadás kialakulását váltja ki ezeken a fákon.

Külső leírás

A sörteszőrű tinógomba termőtestei kalap alakúak, egynyáriak, többnyire egyenként nőnek, néha cserepesek, egyszerre 2-3 kalappal. Ráadásul az aljzat felületével a termőtestek széles körben összenőnek. A sörteszőrű tinder gomba sapkája 10 * 16 * 8 cm méretű. A fiatal gombák kalapjainak felső részét vöröses-narancssárga szín jellemzi, az érlelés során vörösesbarna lesz, sőt sötétbarna, majdnem fekete. Felülete bársonyos, apró szőrszálakkal borított. A kalap széleinek színe megegyezik a teljes termőtest színével.

A sörteszőrű tindergomba húsa barna, de a felszín közelében és a kalap szélei mentén világosabb. Különböző színű zónái nincsenek, szerkezete sugárirányban rostosnak mondható. Bizonyos vegyi összetevőkkel való érintkezéskor a színe feketére változhat.

Az éretlen gombákban a hymenofor részét képező pórusokat sárgásbarna árnyalat jellemzi, és szabálytalan alakúak. Színük fokozatosan rozsdabarnára változik. 1 mm-es területen 2-3 spóra található. a hymenofor cső alakú, és az összetételében lévő tubulusok 0.5-4 cm hosszúak és okker-rozsdás színűek. A leírt gombafajok spórái szinte gömb alakúak, nagyjából elliptikusak lehetnek. Felületük gyakran sima. A bazídiumok négy spórából állnak, széles, gombóc alakúak. A sörteszőrű tinógomba (Inonotus hispidus) monomit hifarendszerű.

Vágós évszak és élőhely

A sörteszőrű tinógomba elterjedési területe körkörös, ezért e faj termőtestei gyakran megtalálhatók az északi féltekén, annak mérsékelt égövi vidékén. A leírt faj parazita, és elsősorban a széles levelű fajokhoz tartozó fákat érinti. Leggyakrabban alma-, éger-, kőris- és tölgyfák törzsén lehet sörteszőrű tincsgombát látni. A parazita jelenlétét nyírfán, galagonyán, dión, eperfán, fikuszon, körtén, nyárfán, szilfán, szőlőn, szilván, fenyőn, vadgesztenyén, bükkön és euonymuson is észlelték.

Ehetőség

Ehetetlen, mérgező. Az élő lombos fák törzsén rothadó folyamatok kialakulását idézi elő.

Hagy egy Válaszol