Pontyfogás az etetőn

Az etetőn történő pontyfogás némileg eltér a hagyományos pontyfelszereléstől. Azonban az ilyen módon történő elkapás nem kevésbé hatékony. Tekintettel arra, hogy az etetőfelszerelés sokoldalúbb, és a legtöbb pontyhorgászni vágyó horgász rendelkezik ezzel, érdemes ismertetni ennek a halnak a feederen történő fogásának jellemzőit.

Pontyhorgászat és feederhorgászat: hasonlóságok és különbségek

A pontyhorgászat hagyományos pontyhorgászattal és feederes módszerekkel fenékhorgászat. Sok közös van bennük – süllyesztő segítségével az aljára rögzített fúvóka, adagoló rakomány, fogási hely keresésének módjai. Az etetőn történő pontyhorgászat és a pontyhorgászat azonban eltér egymástól.

• A pontyhorgászat az etetőhöz mereven rögzített felszerelés használatát jelenti. A hal harapáskor találkozik a süllyedő ellenállásával. Feederes horgászatnál a szerelék szabad mozgással rendelkezik a süllyesztőhöz képest, ami egy tegez hegy segítségével biztosítja a kapás regisztrálását.
• Az etetőfelszerelés a legtöbb esetben a horgász által végzett horgászat eredményeként történő halfogást jelenti. A pontyhorgászatban csak ellenőrző horgászatot gyakorolnak, ami önmagában nem szükséges a halfogáshoz.
• A pontyhorgászok háromféle botot használnak a fenék felfedezéséhez, a halak etetéséhez és a közvetlen fogáshoz – egy működő botot, egy ütőt és egy markerbotot. A feederes horgászatnál egy adott tározóhoz egy bot nélkülözik, amely mindhárom funkciót ellátja.
• Általában a feederbotot legfeljebb 10 kg súlyú halak fogására tervezték. A pontybotok lehetővé teszik, hogy magabiztosan kezelje a sokkal nagyobb trófeákat.
• A pontyok között nem találsz gyors hangzású rendszert. Csak átlagokat és parabolákat használunk. A feederhorgászatban van egy gyorsbot-osztály, amelyet kishalak tempós horgászatára és versenyeken történő pontos dobásra terveztek.
• A pontyhorgászat több bottal történik, így több ellenőrzési pontot is lefedhet. A feederes horgászat hagyományosan egy, ritkán két botot használ.
• Mind a ponty-, mind a feederes horgászatnál lapos feeder és hajrögzítés használatos bojlik. A pontyhorgászatnál azonban általában csak ezt használják, a feederes horgászatban pedig más módszereknek is van helye.
• A pontyhorgászatot kifejezetten egyfajta hal fogására tervezték, és más halaknál rosszul alkalmazható. Etetővel pontyot, keszeget, kárászt és bármilyen békés halat lehet fogni. Ha a ponty nem harap, átválthat más halra, ha megtalálható a tározóban, és egyáltalán nem marad fogás nélkül.

Általánosságban elmondható, hogy a hagyományos módon történő pontyhorgászat jelentős pénzügyi költségeket, sok tározón töltött időt igényel, és lehetővé teszi a tíz kilogrammnál nagyobb tömegű trófeás pontyok kifogását – ez a horgászat célja, nem pedig a zsákmány elfogása. sok apró ponty. A feederhorgászat nem jelenti a tározó több napos tanulmányozását, a halak szokásainak tanulmányozását és sok pont megfogását néhány nap alatt a trófea elkapásához, bár ez nem zárja ki. Általában a feederhorgászat teljes ciklusa, a felszerelés kihelyezésétől az utolsó hal kifogásáig több órát vesz igénybe, és jobban megfelel egy elfoglalt modern embernek.

Foglalkozzon a kiválasztással

A ponty meglehetősen nagy és erős hal, amely jelentős távolságra élhet a parttól. Főleg a nagy vadvíztározókon, a déli folyók torkolatvidékein, ahol a ponty, más néven ponty hagyományos lakója. E helyek jellegzetessége a fenék gyenge lejtése és iszaposodása. Ilyen helyeken sok a víz alatti rákfélék és rovarok, amelyek a pontyok természetes táplálékai. Ezért a távolsági dobáshoz felszerelésre van szükség, amely lehetővé teszi, hogy a parttól nagy távolságra fogjon.

A többség azonban nem ilyen helyeken horgászik, hanem magán tavakon, fizetőhelyeken. Ezek a tavak szerény méretűek, gyakran mesterséges partokkal és meredek mélységcsökkenéssel. Nem igényel hosszú dobást, hogy elérje a nagy halat. Ezenkívül a halak kis területről való vonzásához sokkal kevesebb csalira lesz szüksége. A feeder-felszerelésnek számos előnye van, mivel a pontyokhoz képest kevesebb hosszú távú botot és kisebb mennyiségű csalit tartalmaz.

Rúd kiválasztása

A horgászbotot közepes vagy parabolikus hatással kell kiválasztani. Vannak azonban olyan helyek, ahol a feeder kimondottan pontos dobására van szükség, és ott nem nélkülözhető a közepesen gyors, sőt gyors botok sem. A rúd hosszának 3 és 4.2 méter között kell lennie. A pontybotoknál általában egy dobópróba és egy zsinórpróba van feltüntetve. A feederbotoknál ez utóbbi jellemzőt ritkán jelölik meg. Viszonylag erős, 80-90 grammos tésztájú blankokra kell összpontosítania, amelyek egy súlyos etetőt dobhatnak, harcolhatnak egy nagy hallal, és nem törhetnek el.

Ha ismert, hogy az élőhelyen a ponty nem nagy, akkor ugyanazzal a bottal boldogul, mint a keszeg fogásához. Általában közepes és nagy növekedésű médiumokat és hevikeket érdemes venni. A benőtt víztározókon, ahol a halak mellett egy csomó algát is kell húzni, amelyet a trófea a horgászzsinórra tekercsel, egy meglehetősen durva botot kell venni, mint például a Kaida Spirado és más megölhetetlen modellek.

Horgászatkor hagyományosan horgászzsinórt használnak, mivel ez lehetővé teszi a hal rántásának enyhítését. A közönséges ponty damil puha és meglehetősen nyújtható. A pontyhorgászat sajátosságaiból adódóan nem szükséges horgászni, így a damil rugalmassága itt nem kritikus tényező. Feederes horgászatnál normál szerelékkel való horgászatnál a nagy dobási távolságokra való tekintettel fonott zsinórt és lökhárítót is használhatunk. Bojlis hajrögzítés használata esetén azonban lehet és kell is számolni az önbevágással, ezért zsinór helyett damil elhelyezése megengedett. A dobási távolság eléréséhez itt továbbra is sokkoló kell, és csak a nem túl nagy fizetős tavakon lehet nélküle.

Tekercs

Pontyhorgászathoz feltétlenül kell baitrunnerrel ellátott, kellően erős és kis áttételű orsókat használni. A baitrunnerre azért van szükség, mert a horgászatot sok, a part mentén elhelyezett bottal, rendszerint elektromos jelzőberendezéssel szerelik fel. Egy erős ponty eléggé képes a mélybe húzni a botot, a baitrunner pedig lehetővé teszi a horgász számára, hogy elérje a kapást és elkezdjen játszani.

Feederes horgászatnál egybotos horgászatnál a baitrunner nem annyira fontos. A teljesítményre azonban továbbra is szükség van. Az orsónak elég nagynak, alacsony áttételűnek és legalább 8 kg maximális teljesítményűnek kell lennie. Általában ezek meglehetősen nagy adagolótekercsek, amelyek mérete 4000 és nagyobb. Hátsó vagy első kuplung? Általános szabály, hogy az első tengelykapcsoló megbízhatóbb, de kevésbé kényelmes a használata. Ahhoz, hogy egy nagy hal kifogása közben meghúzzuk vagy kissé lazítsuk, ügyességre van szükség. A hátsó tengelykapcsoló, bár nem biztosít ilyen zökkenőmentes beállítást és megbízhatóságot, könnyebben használható, ha a horgász keze remeg egy értékes nagy ponty kifogásakor, és nehéz lehet megtalálni az elöl lévő állítógombot anélkül, hogy megakadna a damil, és nem véletlenül összehajtva az íjat. Mindkét típusú tekercsnek joga van létezni.

Etetőzsinór és horgok

Az etetőzsinórnak, ha pontyhorgászatra használjuk, jelentős törésterheléssel kell rendelkeznie. Általában 0.13 átmérőjű négyszálat használnak, és 0.3-tól horgászzsinórt helyeznek a lengéscsillapítóra. A horgászzsinór lehetővé teszi, hogy a zsinór használatakor legalább lágyítsa a rándulásokat. Ha zsinórt teszel, a ponty klasszikusok hagyományait követve használhatod 0.3-tól sokkvezér és 0.25-től normál zsinór esetén. Vékonyabb átmérőket is beállíthatunk, ha a kifogott hal mérete ezt megengedi. Általában jegyvásárlás előtt rákérdezhet a trófeák méretére a paysite-n, és előre felkészülhet, miközben a kisebbik oldalt módosítja, mivel a tenyésztők általában egy kicsit húznak. A horgászat általában olyan helyeken történik, ahol nincs áram vagy gyenge az áram, így a damil vastagsága itt nem kritikus.

A horgászhorgok meglehetősen nagyra vannak állítva, a tizedik számtól és az alatt. Ponty klasszikus – karmos hajlítású horog. Lehetővé teszi, hogy jól beakadjon a húsos szájba, és ne szálljon le a halról harc közben, amikor az szaltózik és teljes testével pihen. Feederes horgászatban azonban egy ilyen horog nem ad túl jó horgászatot, ha a horgászatot a horgászat elvárásával végzik. Ezért a viszonylag egyenes hegyű horgok ajánlhatók. Határozottan a fő követelmény a horgokkal szemben – élesnek kell lenniük.

Az etetők horgászat közben hagyományos etetőketreceket, rakétákat és lapos módszert használnak. A módszerrel történő horgászat lehetővé teszi a pontyhorgályok használatát hajszálvékony bojlival. A bordák között van egy meghosszabbított rész, ahová horgot és akár egy nagy bojlit is rögzíthetünk. Ha egy nagy pontyon kívül van a tavon egy apróság is, ami aktívan húz bármilyen fúvókát és csalit, akkor garantáltan és örökre csak kellően nagy bojli használata esetén lehet megszabadulni a harapásától. A rakéták előnye, hogy valamivel távolabb vannak, mint a normál cellák, és jobbak nagyobb hatótávolságon. Maga a method feeder rendesen repül, mivel viszonylag lekerekített formája van, és kevés ellenállást ad a levegőben öntéskor. Az etetés megkezdéséhez a legjobb hagyományos pontyrakétát használni, amely térfogatában és kialakításában különbözik a hagyományos adagolórakétától.

Csábít

Horgászathoz különböző típusú csalikat használhat. Meglehetősen bőségesnek kell lennie, és inkább szerepet játszik, mintsem a halakat vonzza, hanem úgy, hogy a ponty az elhaladó ponty maradjon, és legyen lehetősége lenyelni a csalit. Ennek a halnak nem szokása, hogy sokáig álljon egy helyben, hogy táplálékot találjon, különösen nagy állományban. Ezért érdemes kétféle etetőanyagot kiemelni – kezdőtápnak, etetőhely kialakításához, illetve etetőhöz, hogy szagforrással kis pontot alakítsunk ki. A módszernél ez a két összetétel konzisztenciában is különbözik – starter takarmánynál lazább, etetőnél viszkózusabb. Használhat vásárolt és saját készítésű csalikészítményeket is.

Általában a pontyok nagyon jól reagálnak mind a szaglásra, mind a tapintási impulzusokra. Erről tanúskodnak az antennái, amelyek segítségével táplálékot kereshet a természetben. Ezért meg kell próbálnunk nemcsak szagú összetevőket hozzáadni, hanem olyan állatokat is, amelyek olyan rezgéseket keltenek, amelyek vonzzák a halakat és mozognak az alján. Állati összetevőként vérférgeket, kukacokat és férgeket használnak. A férgek a cikk szerzője szerint sokkal jobbak lesznek, mint az összes többi. Hosszabb ideig élnek a víz alatt, mint a kukacok, és a halak távolabbról is megkülönböztethetők, mint a vérférgek. Könnyebben beszerezhetők. A nagy pontyok számára vonzóbbak, mint egy egész vérférgesség, mivel maguk is nagyobbak. Nem kell etetőanyagra vágni, hanem egészben le kell fektetni, majd összekeverni, hogy az alján mozogjanak.

Erre a sajátosságra való tekintettel a kukacokat csak pontyrakétával való starter etetésre célszerű használni, mert gondot okoz majd több egész kukacot betenni egy kis etetőbe vagy metódus etetőbe. A vérférgek és kukacok azonban a kiindulási takarmánytól elkülönítve használhatók állati összetevőként.

Horgászat térítés ellenében

Tehát a horgász összeszedte a felszerelését, előkészítette a csalit, jegyet vett egy fizetős tóba, ahol tömör pontyok vannak. Így aztán kijön a partra, feltárja a fenekét, talál egy ígéretes, keményebb talajú területet, megeteti, csalit dob ​​és várja a kapást. És ő nem.

Ülhetsz egy órát, kettőt és hármat. Közvetlenül a part mellett, a nádasban is láthatjuk az áhított pontyokat. Ha csalit vagy csalit az orra alá próbálnak dobni, semmilyen módon nem reagál. Ha az etető eltalálja a homlokát, vonakodva megfordul és elmegy. Sokan kétségbeesve távoznak, mások még egy nyári mormyshkán is megpróbálnak ilyen halat fogni. Amikor a fizető tulajdonosa távozik, bemászhat a vízbe, és hálóval elkaphatja. Miért történt ez?

A helyzet az, hogy a paysite-n a hal túl van táplálva. A gazdik, ügyelve a hal súlygyarapodására, elegendő összetett takarmányt adnak a hal növekedéséhez és fejlődéséhez. Az érkező halászok több tucat kilogramm vásárolt csalit, gabonaféléket, vérférgeket és kukacokat dobnak a tározóba. A hal már nem érdeklődik az étel iránt, mert olyan sok van kéznél, és jobban törődik a lelki békével.

Hogyan lehet ilyen helyzetben lenni? Az első szabály, hogy jóval hajnal előtt gyere horgászni, és alkonyatig várd meg a halat. A ponty nappali élőlény, és általában éjszaka alszik. Ráadásul éjszaka a víz általában hűvös és enyhén telített oxigénnel, amelyet a növények a sötétben történő fotoszintézis során fogyasztanak el a vízből. A nap első sugaraival nem fogyasztanak, hanem oxigént bocsátanak ki. A víz kissé felmelegszik, minden jól láthatóvá válik. A hal enni akar, és áthalad a szokásos táplálkozási helyeken. Találja meg őket – és a siker garantált a horgászatban.

Itt van egy kijárat. Esténként több pontot is etetnek, ahol ponty lehet. A legfontosabb dolog az, hogy emlékezzen azokra a tereptárgyakra, amelyek mentén az etetőket dobták, vagy jobb, ha írja le és vázolja fel őket. Hajnalig etetik egy kicsit állati komponenssel. Ezt követően elkezdenek elkapni, egyik helyről a másikra mozognak. Természetesen kisebb esély van így halat fogni, mintha folyamatosan az egyes pontokon lenne a csali. De nagyobb valószínűséggel fogsz legalább valamit, ha egyik helyről a másikra költözöl, mert nem tény, hogy a halak útjában általában egy érdekes horgászterület található.

Etetők bojlival

Itt érdemes néhány szót szólni a bojlis method feederek mellett. A ponty kissé vak hal. A föld felett kilógó bojlit pedig még 4-5 méteres távolságban sem látja. De tisztán hallja, amikor kiszabadul a method feederből, nagy távolságból. Ezért az etetőn való horgászat során ez a pillanat segíthet. Megtöltik a method feeder-t, és előre meghatározzák, mikor szabadul ki belőle a bojli, mikor tönkremegy a táp. A dobás után ezúttal várnak plusz öt percet, ha a ponty megközelíti a csalit és megvizsgálja azt. Ha nincs kapás, akkor érdemes egyszerűen visszadobni oda vagy más helyre, így újra eljön a bojli elengedésének pillanata. Érdemes megemlíteni ennek a halnak a harapását. Soha nem szabad rohanni a horgászással, főleg ha hajrögzítőt teszel fel! A ponty lenyeli a csalit, felszívja és lenyeli, egyúttal megragadja a horgot. Megpróbálja kiköpni, és abban a pillanatban megakad az ajkán. A pontyhorgászatnál ez nem első próbálkozásra történik, és csak az a pillanat kerül rögzítésre, amikor a hal már horogra szállt. Az adagolóban valamelyest felgyorsíthatja a folyamatot. Ha érzékeny szerelést használunk, a harapás a jelzőberendezés több jó kanyarulatában fejeződik ki, meghatározott időtartammal. A periódusok közötti idő kivárása után a köztük lévő idő valahol a közepén sejtheti a beakadást. Ekkor a halat észleli, és ki lehet halászni.

A ponty vontatása nem hasonlít a többi halhoz. Nem hiába tartják ezt a halat Kínában és Japánban a férfi erő és kitartás szimbólumának. Pontytörő zsinór, húzós horgászbot, kukan karókkal együtt, akár maguk a horgászok is, ha nem túl stabilak a parton vagy a csónakban, egy rángatással a vízbe borulhatnak. Erre még a legnagyobb, 3 kg-os egyedek sem képesek. Előre fel kell készülni egy makacs küzdelemre, és elő kell készíteni egy nagy zsákot. Annak érdekében, hogy ne sértse meg a halat, használhat nejlon borítású hálót.

Horgászat a vadonban

A vad ponty nem csak erős és kitartó. Ezenkívül nagyon óvatos hal. A pontyhorgászatot nagy körültekintéssel kell végezni. Ezért használnak hosszútávú felszerelést, mivel a természetben a nagy pontyok ritkán kerülnek part közelébe. Vadvizekben etetőn célirányosan pontyot fogni meglehetősen nehéz. Itt hatékonyabb lesz a klasszikus pontyfelszerelés, amely rugalmasabb hegyű botokat használ, így messzire dobhat. Viszont ha előre találtak egy haletetőpontot és azon fogtak, azt kijelölték, etetővel lehet horgászni belőle. Azonban gyakrabban történik pontyharapás az etetőn, amikor más halakat fogunk.

A vadon élő körülmények nem csak folyók és öblök, ahol ez a hal hagyományosan évszázadok óta él. Lehet, hogy felhagyott kolhozos tavak, ahol egykor pontyot tenyésztettek, egykori veszteséges fizetők. Általában az ingyenes horgászat engedélyezése után horgászok foglalják el őket, gyakran akár hálóval is, és teljesen elkapják a lakosság nagy részét. A tó elhagyása után egy csomó más lakó indul ott, a kárásztól a csukáig és a rotánig. Nincsenek túl jó hatással a pontyok túlélésére, és versenyeznek velük a táplálékért. Ilyen körülmények között a pontyok általában ritkán szaporodnak, és gyakrabban csak egyedek élik le életüket. Az etető elkaphatja őket, de minél hosszabb ideig van elhagyva a tó, annál kevésbé valószínű. Az ilyen tavakon való horgászat bőséges vízi növényzet, tavirózsa, sár mellett szükséges, mivel senki sem tisztítja a tavat, és gyorsan túlnő.