A Sadam (algo-diszfunkcionális mandikátorrendszer szindróma) vagy Costen-szindróma egy nagyon gyakori, de fel nem ismert állapot, amelyben az alsó állkapocs ízületének diszfunkciója valószínűleg fájdalmat és különféle tüneteket okoz, néha nagyon rokkantságot okoz. Ennek a szindrómának a komplex természete diagnosztikai hiba eredője lehet, és gyakran megnehezíti a kezelést.

Meghatározás

A Sadam (a mandátor apparátus algo-diszfunkcionális szindróma), más néven Costen-szindróma, a halántékcsont és az alsó állcsontot alkotó mandibula közötti ízület diszfunkciójával kapcsolatos állapot. Változó megnyilvánulásokat eredményez, elsősorban lokalizált vagy távoli fájdalmat, valamint az állkapocs mechanikai problémáit, de más, sokkal kevésbé specifikus tüneteket is.

Az érintett anomáliák hatással lehetnek a kötelező apparátus különböző elemeire, amelyek magukban foglalják:

• a halántékcsont ízületi felületei, valamint az alsó állkapocs lekerekített, porccal borított végei (condylusok),
• az ízületi porckorong, amely befedi a condylus fejét és megakadályozza a súrlódást,
• rágóizmok és inak,
• fogászati ​​okklúziós felületek (a fogászati ​​elzáródás azt a módot jelöli, ahogyan a fogak egymáshoz képest helyezkednek el, amikor a száj zárva van).

Okai és kockázati tényezők

 A Szadam többtényezős eredetű, sok lehetséges oka van, amelyek gyakran összefonódnak.

Gyakran találnak fogászati ​​elzáródási rendellenességet: a fogak nem illeszkednek megfelelően egymáshoz, mert rosszul vannak elhelyezve, egyesek elvesztek (fogatlanok), vagy mert a fogászati ​​​​munka rosszul lett elvégezve.

Gyakori az állkapocsizmok túlzott összehúzódása, akár tudatos, akár nem. Ezek a feszültségek bruxizmushoz, azaz a fogak csikorgásához vagy összeszorításához vezethetnek, általában éjszaka, ami néha a fogak kopásával és szakadásával jár.

Az arc, a koponya vagy a nyak sérülése vagy törése szintén ízületi károsodást okozhat. Néha az ízületi porckorong elmozdulása figyelhető meg.

A stressz és a szorongás fontos szerepet játszhat a tünetek kiváltásában, egészen addig a pontig, hogy egyes szakemberek a Szadamot elsősorban pszichoszomatikus állapotnak tekintik.

A szindróma kialakulásában szerepet játszó egyéb tényezők között különösen:

• veleszületett rendellenességek,
• reumás patológiák,
• izom- vagy testtartászavarok,
• krónikus orrdugulás,
• hormonális tényezők,
• emésztési zavarok,
• alvási és éberségi zavarok…

Diagnosztikai

A tünetek nagy változatossága miatt a diagnózis gyakran bonyolult. Elsősorban részletes orvosi vizsgálaton, valamint a szájnyílás, a rágóizmok, az alsó állkapocs ízületének és a fogelzáródásnak a klinikai vizsgálatán alapul.

A panoráma fogászati ​​röntgen segítségével ellenőrizhető, hogy a fogászati ​​és állkapocs-patológiák nem felelősek-e a fájdalom tüneteiért. Egyes esetekben szükség lesz az ízület, nyitott és zárt száj CT-vizsgálatára, illetve MRI-re is, amely különösen a porckorong állapotáról ad felvilágosítást.

Ezeknek a vizsgálatoknak különösen lehetővé kell tenniük a fájdalom egyéb lehetséges okainak, például törések, daganatok vagy neuralgia kizárását. Időnként multidiszciplináris orvosi tanácsra van szükség.

Az érintett emberek

Bár kevesen ismerik, a Szadam rendkívül gyakori: minden tizedik embert az általa okozott fájdalom miatt hívnak el konzultálni, és legfeljebb minden második érintett lehet.

Bárkit érinthet. Azonban gyakrabban fordul elő fiatal nőknél (20 és 40-50 év között).

Definíció szerint a szindrómát a tünetek klinikai összessége jellemzi. Costen-szindróma esetén ezek meglehetősen változóak lehetnek. Ez elsősorban az állkapocs ízületeinek fül előtti elhelyezkedésével magyarázható, egy összetett izomzatú, gazdagon beidegzett és irrigált területen, melynek feszültségei visszahathatnak a fej és a gerinc kapcsolatára. , amely hatással van a testtartásban részt vevő teljes izomláncra.

Helyi tünetek

Az állkapocsban és a szájban nagyon lokalizált tünetek a legnyilvánvalóbbak.

fájdalom

A Szadamban szenvedő emberek gyakran panaszkodnak a száj bezárásakor vagy kinyitásakor érzett fájdalomról vagy kényelmetlenségről, de más típusú fájdalom is megjelenhet. Ez lehet például lüktető fájdalom a fül elülső részén, fájdalom a szájban, a szájpadlásban vagy az ínyben, a fogak érzékenysége vagy akár égő érzés a szájban.

Neuralgia fordulhat elő az állkapocsban, az arcban, a nyakban vagy a koponya hátsó részén.

A fejfájás és a migrén is gyakori.

Ízületi problémák

Az állkapocs mozgékonysága csökkenhet, mozgásai pedig rendellenesek lehetnek, ami megnehezítheti a rágást. A porckorong elmozdulásai a diszlokáció (diszlokáció) nagy kockázatát okozzák.

Jellemzőek az ízületi zajok, mint például a kattanás vagy „repedés” érzés a száj kinyitásakor vagy rágáskor, recsegve vagy csikorogva. Vannak, akiknek nyitott vagy zárt helyzetben is van állkapcsa.

Néhány embernél osteoarthritis van az ízületben.

Néha a fájdalom „távolról” jelentkezik, vagyis a testnek az állkapocstól többé-kevésbé távoli helyén.

ENT problémák

Gyakoriak a Szadam megnyilvánulásai az ENT szférában is. Ezek szédülés, fülzúgás, fülelzáródás érzése vagy akár krónikus arcüreggyulladás formájában jelentkezhetnek. Ezek a problémák összefüggésbe hozhatók a szemproblémákkal.

vegyes

• Fogak kopása vagy repedése
• Szájfekélyek
• Nyelési problémák
• Túlzott nyálfolyás…

Távoli tünetek

fájdalom

A fájdalom nemcsak a nyakba vagy a nyaki területre sugározhat, hanem a Sadamban szenvedők hajlamosak lehetnek derékfájásra, csípő- vagy medencefájdalomra, sőt néha lábgörcsökre is.

Emésztési problémák

Emésztési és szállítási problémák a rossz rágási vagy nyálzási problémákhoz kapcsolódó étkezési nehézségek következményei lehetnek.

vegyes

• Az alváshiány
• Ingerlékenység
• Depresszió…

A Sadam kezelésének a lehető legegyénibbnek kell lennie, hogy alkalmazkodjon a tünetek változékonyságához.

Viselkedési rehabilitáció

Ha a kényelmetlenség mérsékelt, és a fájdalom nem nagyon fogyatékos, a viselkedési rehabilitációt részesítik előnyben. Javasolható lehet az étrend módosítása (nehezen rágható ételek kerülése stb.), az állkapocs vagy a testtartás szabályozására irányuló gyakorlatok, valamint relaxációs és stresszkezelési technikák. Néha a kognitív és viselkedési terápiák is hasznosak lehetnek.

Fizikoterápiák

Egyes fájdalmak rövid távon csillapíthatók jéggel (éles fájdalom, gyulladás), nedves és meleg törlőkendővel (fájdalmas izomzaton) vagy masszázzsal.

A mandibuláris fizioterápia hasznos. Az osteopathia elősegíti a diszfunkciók korrekcióját is.

A transzkután elektromos idegstimuláció (TENS) szintén hasznos az izomfeszültség enyhítésére.

Gyógykezelések

Súlyosabb esetekben fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők vagy izomrelaxánsok válhatnak szükségessé az életminőség javítása érdekében. 

Fogászati ​​ortézis (sín)

Fogászati ​​készüléket (ortézist, gyakrabban sínnek neveznek) a fogsebész vagy a stomatológus írhat fel. Korábban a Szadamban szenvedőknek rendszeresen ajánlottak fogászati ​​elzáródási rendellenességek korrigálására, az állkapocs áthelyezésére és az állkapocs feszülésének enyhítésére, ma már második vonalként írják fel ezt a típusú készüléket, amikor a rehabilitáció és a fizikoterápia nem hozott eredményt.

Sebészet és fogszabályozás

Invazívabb fogászati, fogszabályozási vagy sebészeti kezeléseket csak eseti alapon vesznek fontolóra, a nagyon specifikus problémákra való reagálás és más technikák sikertelensége esetén.

vegyes

Más kezelések is kipróbálhatók, mint például az akupunktúra, a homeopátia vagy a gyógynövényes kezelés. Hatékonyságukat azonban nem bizonyították.

A megfelelő higiénia és a megfelelő fogápolás segíthet megelőzni a fájdalom szindróma kialakulását. Az állkapocs izomzatának megfeszülését ellazítással, de a rágógumival és a kemény étellel való visszaélés elkerülésével is megelőzhetjük.