A „Mirage” csoport szólistáját a tájházban és a helyszínen fia és lánya segíti a házimunkában.
Július 14 2016
– Az egész családom egy vidéki házban él: anya, apa, gyermekeim, Szergej és Lera. Itt, Moszkvától nem messze a Kaluga autópálya mentén, saját világ van: csend, madarak énekelnek, mint a paradicsomban, mellette bogyós és gombás erdő, tó, vagyis teljes kikapcsolódás.
Nyáron legtöbbször a gyerekek az utcán hancúroznak. Van egy tíz házas kis falunk, védett területünk, csodálatos barátságos, mosolygós szomszédaink. Vannak három- és négygyermekes családok. Ezért két-tíz éves gyerekekből „banda” alakult, akik minden idejüket együtt töltik. A faluban volt szabad pázsit, erre építettem játszóteret hintával, csúszdával, homokozóval. Az egyik szomszéd egy pompás padot, a másik egy fából készült gyerekházat, a harmadik pedig füvet nyír. A gyerekek egész nap ott lógnak, fociznak, koncerteket rendeznek, terítenek, vendégeket fogadnak. Félelmetes szórakozás!
Beleszerettem ebbe a helyre és a házba, amely öt éve az enyém lett. Régóta álmodoztam arról, hogy kiköltözöm a városból, de féltem, hogy sok probléma lesz a saját otthonommal. És most, amikor időnként egy városi lakásban töltöm az éjszakát egy túra előtt, azonnal kezdek unni.
Vásárláskor csak falak voltak a háznak, de szokatlan elrendezés: sok hatalmas ablak, második lámpa – amikor a mennyezetnek nincs része az emeletek között, ezért magas a mennyezet, mint egy templomban. Akkor úgy tűnt, hogy sok a hely, 350 négyzetméter, de most úgy gondolom, hogy ez nem elég. Mindannyian – felnőttek, gyerekek, kutya, macska és macska – nem illünk. A ház kétszintes és egy pincében található szauna, edzőterem, mosókonyha és medence. 4 x 4 méteres úszómedence. Úszhatsz körben, bekapcsolhatsz különböző módokat, például az ellenáramlást – helyben evezsz, és az a teljes érzés, hogy úszsz. A gyerekek itt edzettek, mielőtt a tengerhez mentek.
A fő buliszint az első, van benne konyha, kandalló és gyerekszoba. Főleg gyerekekkel van elfoglalva. Amikor minden tele van játékokkal, úgy kell ordítanod, mint az oroszlán Chandra a rajzfilmből. Egész életünk a konyhában folyik. Korábban csak a vendégek érkezésekor terítettek meg egy hatalmas asztalt, most már nem. Neki eszünk, házi feladatot készítünk, kézműveskedünk.
Gyermekek nem mehetnek fel a második emeletre, van egy nem biztonságos lépcső a számukra és három szoba – a szülők és az enyém. Mindegyiknek erkélye van, székek vannak rajtuk, lehet ülni és olvasni.
Amikor telket vásároltam, mind a 15 hektár egy embernagyságú tehénpaszternákban volt. És most van itt almafa, cseresznye, szilva, ribizli, eper, erdei szamóca és sok virág: írisz, ibolya, nárcisz, gyöngyvirág. Kifejezetten szedtem fel és ültettem úgy, hogy szinte egész évben felváltva virágozzon. Amikor gyönyörű virágokat látok az erdőben, kiások néhányat és elültetem a helyére. Kiderül, hogy a természet természetes szeglete. A gyerekek segítenek nekem. Lera borsót termeszt az ágyán, megöntözi, majd Serezával együtt felszívja. Szergejnek van egy gyerekkerti kocsija, de tegnap szerszámokat hordott benne, amikor nagyapjával a kerítést javították.
Lera és Seryozha érzi, hogy a családunk nem egészen hétköznapi? (Az énekesnő három éve fogadta örökbe a gyerekeket. – Kb. „Antenna”). Ennek már rég vége. Megértik, hogy nélkülük a szüleim és én rosszul érezzük magunkat, ahogy ők is rosszul éreznék magukat nélkülünk. Melegség, törődés és szeretet veszi körül őket, és tudják, hogy ez soha nem lesz másként.