Lengyelországban több mint 1,5 millió pár próbál meg sikertelenül teherbe esni. Ha a probléma oka a nő oldalán van, akkor az ovulációs zavarok, endometriózis, valamint korábbi kezelések eredménye lehet, pl. onkológiai betegségekben. Az ilyen kezelésen átesett betegek gyakran évekig nem veszik észre, hogy elvesztették termékenységüket. Amíg nem álmodnak egy babáról.

  1. Egyes – főként onkológiai – betegségek kezelése rontja a nő termékenységét, de az azonnali kezelés szükségessége ezt a kérdést másodlagossá teszi.
  2. Az orvostudomány viszonylag fiatal ága – az onkofertilitás – az elvesztett termékenység helyreállításával foglalkozik ilyen módon.
  3. Az onkofertilitás egyik módszere a mélyhűtés – a kezelés befejezése után a páciensbe beültetik a petefészek egy egészséges, korábban nyert töredékét, amelynek meg kell kezdenie a működését. Ez néha lehetővé teszi a természetes teherbeesést. Ennek köszönhetően már 160 gyermek született a világon, három Lengyelországban

A termékenység károsodása a kezelés leggyakoribb mellékhatása. Az úgynevezett gonadotoxikus terápiákról van szó, amelyeket onkológiai és reumás betegségek, kötőszöveti betegségek, valamint mióma vagy endometriózis esetén alkalmaznak. Különösen, ha daganatos betegségekről van szó – a terápia megkezdésének ideje számít. Aztán a termékenység háttérbe szorul. Valójában egészen a közelmúltig leépült, mert ma már több módja van a megőrzésének. Az ilyen típusú terápián átesett betegeket szem előtt tartva létrehozták az orvostudomány egy részét – az onkofertilitást. Mi is ez pontosan? Milyen helyzetekben hasznos? Beszélünk róla prof. dr. hab. n. med. Robert Jachem, a Krakkói Egyetemi Kórház Nőgyógyászati ​​Endokrinológiai és Nőgyógyászati ​​Klinikai Osztályának vezetője.

Justyna Wydra: Mi az onkofertilitás?

Prof. Dr. van. n.med. Robert Jach: Az onkofertilitás a nőgyógyászat, az onkológia, a reproduktív gyógyászat és a nőgyógyászati ​​endokrinológia határán fekvő terület. Röviden, ez a termékenység megőrzését és helyreállítását jelenti az onkológiai kezelési ciklus vagy bármely más, citotoxikus gyógyszert alkalmazó kezelés után. A kifejezést 2005-ben hozták létre, de 2010 óta orvosi eljárásként funkcionál. A fogalmat egy amerikai kutató – prof. Teresa K. Woodruff a Chicagói Northwestern Egyetemről. Idén január óta az Egyesült Államokban az American Society for Reproductive Medicine ASRM álláspontja szerint a petefészekszövet fagyasztása, az onkofertilitás egyik módszere, már nem tekinthető kísérletinek. Európában, köztük Lengyelországban, jelenleg is folyik a munka a hivatalos elismerésén.

Milyen módszereket alkalmaznak ezen a területen?

Első körben lehetőség szerint reproduktív szervkímélő műtéti eljárásokat alkalmaznak. A méh és a petefészkek eltávolítása helyett műtétet végeznek e szervek megőrzése érdekében. A teljes eljárás lényege azonban az asszisztált reprodukciós technikák, amelyek biztosítják a reproduktív funkciókat a kezelés során.

Az ilyen típusú technikák közé tartozik: a petesejt fagyasztása nőknek, spermiumok férfiaknak, in vitro eljárás (embriófagyasztás), valamint a laparoszkópia során gyűjtött petefészekszövet töredékének fagyasztása (krioprezerválása), még a kemoterápia vagy sugárterápia végrehajtása előtt. Az ilyen gonadotoxikus kezelés befejezése után a betegbe beültetik a petefészek egy egészséges, korábban eltávolított fragmentumát, amely ezután betölti alapvető funkcióját, mind az endokrin, mind a csíravonalat. Ennek eredményeként néha természetes terhesség lehetőségét eredményezi, anélkül, hogy be kellene avatkozni asszisztált reproduktív eljárások formájában, amelyek gyakran elfogadhatatlanok egy pár számára különböző okok miatt.

Mik ennek a módszernek az előnyei?

Először is, a laparoszkóposan gyűjtött petefészekszövet mélyhűtési módja rövidebb, mint az in vitro eljárás. Egy nap alatt meg lehet csinálni. Minimálisan invazív laparoszkópos eljárásra kell minősíteni azt a beteget, aki megtudja, hogy például két hét múlva elkezdi az onkológiai kezelést, a megfelelő kritériumok teljesítése után. Körülbelül 45 percet vesz igénybe. Ezalatt a petefészek töredékét (kb. 1 cm) összegyűjtjük2) és onkofertilitási technikákkal ezt a szövetmetszetet megőrzik. A beteg még aznap vagy másnap hazatérhet. Rövid lábadozás után készen áll a fő, általában onkológiai kezelésre. Az ilyen típusú kezelések gyakran meddőséget okoznak. Ezek befejezése után a nő visszatérhet a központba, ahol az előzőleg összegyűjtött és fagyos szövetet laparoszkópiával beültetik a petefészekbe. Általában a szerv ekkor veszi fel elveszett funkcióját. Az onkofertilitási eljárások eredményeként egy ilyen beteg akár természetes úton is teherbe eshet. A petefészkek körülbelül két évre visszaállítják csírafunkciójukat. Egyes esetekben ez az idő jelentősen meghosszabbodik.

Miért veszítheti el a beteg termékenységét sugárkezelés vagy kemoterápia után?

Ennek a mechanizmusnak a magyarázatához tudnia kell, hogyan nő a rák. Ez egy gyors, ellenőrizetlen sejtosztódás a szervezet természetes védekező rendszere által. A sejtek ellenőrizetlenül szaporodnak, daganatot képezve, amely beszivárog a szomszédos szövetekbe, ami szintén nyirok- és éráttétek kialakulását eredményezi. Köznyelven szólva a rák úgy írható le, mint egy parazita, amely elpusztítja gazdáját. A kemoterápia vagy a sugárterápia, azaz a gonadotoxikus kezelés pedig ezeket a gyorsan osztódó sejteket hivatott elpusztítani. Amellett, hogy blokkolja a rákos sejteket, megakadályozza a szervezet más, gyorsan osztódó sejtjeinek osztódását is. Ebbe a csoportba tartoznak a szőrtüszők (ezért a kemoterápiára jellemző hajhullás), a csontvelősejtek (amelyek vérszegénységet és leukopéniát okozhatnak) és az emésztőrendszer (ami hányingert és hányást okoz), végül pedig a reproduktív sejtek – amelyek meddőséghez vezetnek.

  1. A francia orvosok sikere. Egy páciensnek, aki kemoterápia után elvesztette termékenységét, az IVM módszernek köszönhetően gyermeke született

Hány baba született eddig a mélyhűtési módszernek köszönhetően, amelyről korábban beszéltünk?

Körülbelül 160 gyermek született a világon, köszönhetően a krioprezervációnak és az egészséges petefészekszövetek gonadotoxikus kezelést követően a betegek szervezetébe történő újrabeültetésének. Tekintettel arra, hogy hazánkban az eljárás még kísérletinek számít, és az Országos Egészségpénztár nem téríti, ma már három ilyen módon született gyermekről tudunk Lengyelországban. Közülük ketten szültek betegeket abban a központban, ahol dolgozom.

Azt is érdemes megemlíteni, hogy körülbelül több tucat petefészekszövetet gyűjtöttek be és fagyasztottak be olyan betegektől, akik még nem döntöttek úgy, hogy alávetik ezt az eljárást. Egy részük még mindig onkológiai kezelés alatt áll, a többiek pedig egyszerűen még nem döntöttek a nemzés mellett.

Tájékoztatják-e a gonadotoxikus kezelés alatt álló betegeket az onkofertilitási módszerek lehetőségeiről? Az orvosok ismerik ezt a technikát?

Az orvosok tájékozottságáról sajnos nem állnak rendelkezésünkre reprezentatív adatok, de a Lengyel Onkológiai Nőgyógyász Társaság onkológiai betegek termékenységének megőrzésével foglalkozó munkacsoportjának munkájának részeként saját kérdőíves kutatást végeztünk. Azt mutatják, hogy az onkológusok, nőgyógyászok, onkológusok, klinikai onkológusok és sugárterapeuták széles körben értelmezett célcsoportjában van tudatosság ebben a kérdésben (a válaszadók több mint 50%-a hallott a módszerről), de csak kevesebb, mint 20%. az orvosok valaha is megbeszélték ezt a pácienssel.

Visszatérve a kérdés első részéhez, a különböző betegszervezetek tagjai teljes mértékben tisztában vannak a problémával és annak lehetséges szövődményeivel, valamint a lehetséges megoldási lehetőségekkel. Ez azonban szintén nem reprezentatív csoport. Sajnos azok a nők, akik nem tartoznak ehhez a csoporthoz, általában nem rendelkeznek ilyen kiterjedt ismeretekkel. Éppen ezért folyamatosan tartunk különféle képzéseket, és számos konferencián, webináriumon megjelenik a téma. Ennek köszönhetően a betegek tudatossága e témában még mindig nő, de véleményem szerint még mindig túl lassan történik.

Információk a szakemberről:

Prof. dr hab. n.med. Robert Jach szülész-nőgyógyász szakorvos, nőgyógyászati ​​onkológia, nőgyógyászati ​​endokrinológia és reproduktív gyógyászat specialistája. A Lengyel Nyaki Kolposzkópiai és Patofiziológiai Társaság elnöke, tartományi tanácsadó a nőgyógyászati ​​endokrinológia és reprodukció területén. A Krakkói Egyetemi Kórház Nőgyógyászati ​​Endokrinológiai és Nőgyógyászati ​​Klinikai Osztályának vezetője. A krakkói Superior Medical Centerben is kezel.

Olvassa el:

  1. Szülés utáni depresszió IVF után. Egy probléma, amiről alig esik szó
  2. A leggyakoribb mítoszok az IVF-ről
  3. Tíz bûn a termékenység ellen

Hagy egy Válaszol