– mondja magában Philippe Grandjean "nagyon aggódik" a peszticidek szintjét, amelyeknek az európaiak ki vannak téve. Elmondása szerint minden európai átlagosan 300 g növényvédő szert nyel el évente. Az általunk rendszeresen fogyasztott élelmiszerek (gyümölcsök, zöldségek, gabonafélék) 50%-a tartalmazna növényvédőszer-maradványokat, és 25%-a szennyezett lenne több ilyen vegyszerrel.

A legnagyobb kockázat a növényvédő szerek hatásának szinergiájában rejlik, amelyet az orvos-kutató szerint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) nem vesz kellőképpen figyelembe. Jelenleg ez minden egyes peszticidre (beleértve a rovarirtó szereket, fungicideket, gyomirtó szereket stb.) külön-külön mérgezési küszöbértékeket állapít meg.

A peszticidek hatása az agy fejlődésére

Grandjean professzor szerint be van kapcsolva „Legértékesebb szervünk”, az agyat, hogy ez a peszticid-koktél okozza a legkatasztrofálisabb károkat. Ez a sebezhetőség még fontosabb az agy fejlődése során "A magzat és a korai stádiumú gyermek szenved tőle."

A tudós egy sor tanulmányra alapozza észrevételeit, amelyeket kisgyermekeken végeztek szerte a világon. Egyikük két 5 éves csoport agyfejlődését hasonlította össze, amelyek genetikailag, étrendjükben, kultúrájukban és viselkedésükben hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek.¹. Noha ugyanabból a mexikói régióból származott, a két csoport közül az egyik nagy mennyiségű növényvédő szernek volt kitéve, míg a másik nem.

Eredmény: A peszticideknek kitett gyerekek csökkent állóképességet, koordinációt, rövid távú memóriát, valamint személyrajzolási képességet mutattak. Ez utóbbi szempont különösen nyilvánvaló. 

A konferencia során a kutató egy sor publikációt idéz, amelyek mindegyike aggasztóbb, mint az előző. Egy tanulmány például azt mutatja, hogy a szerves foszfát peszticidek koncentrációjának fokozatos növekedése a terhes nők vizeletében összefüggésben áll a 5,5 éves gyermekek 7 IQ-pontjának elvesztésével.². Egy másik jól látható a klórpirifosz (CPF), egy általánosan használt peszticid prenatális expozíciója által károsodott agyak képalkotása.³.

Az elővigyázatosság elve szerint jár el

A riasztó eredmények ellenére Grandjean professzor úgy véli, hogy jelenleg túl kevés tanulmány foglalkozik ezzel a témával. Ráadásul úgy ítéli meg « EFSA [Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság] komolyan kell venniük a peszticidek neurotoxicitásával kapcsolatos tanulmányokat, ugyanolyan érdeklődéssel, mint a rákkal kapcsolatos vizsgálatokat. 

2013 végén azonban az EFSA felismerte, hogy az európaiak két rovarirtó szernek – az acetamipridnek és az imidaklopridnak – való kitettsége hátrányosan befolyásolhatja az olyan funkciókkal kapcsolatos neuronok és agyi struktúrák fejlődését, mint a tanulás és a memória. A toxikológiai referenciaértékek csökkenésén túl a hivatal szakértői kötelezővé akarták tenni a peszticidek neurotoxicitásáról szóló tanulmányok benyújtását, mielőtt engedélyeznék a növényvédő szerek használatát az európai haszonnövényeken.

A professzor számára túl sok időt pazarolna a vizsgálatok eredményeire várni. Az európai döntéshozóknak gyorsan kell cselekedniük. „Meg kell várnunk az abszolút bizonyítékot, hogy megvédjük azt, ami a legértékesebb? Szerintem az elővigyázatosság elve nagyon jól érvényesül erre az esetre, és hogy a jövő generációinak védelme fontos a döntéshozatalban. "

„Tehát erős üzenetet küldök az EFSA-nak. A jövőben erőteljesebben kell védenünk agyunkat” kalapál a tudós. Mi lenne, ha bioevéssel kezdenénk?

Philippe Grandjean a dániai Odense Egyetem orvosprofesszora. A WHO és az EFSA (az Európai Élelmiszerbiztonsági Ügynökség) korábbi tanácsadója, 2013-ban könyvet adott ki a környezetszennyezés agyfejlődésre gyakorolt ​​hatásáról „Csak véletlenül – Hogyan károsítja a környezetszennyezés az agy fejlődését – és hogyan védjük meg a következő generáció agyát” Oxford University Press.

Hozzáférés a műhely továbbküldéséhez 18. november 2015 -án szervezte meg az Európai Parlament Tudományos és Technológiai Választások Értékelő Egysége (STOA).