tartalom
Új iskolai ritmusok
A tanítási idő új szervezése a 24. január 2013-i rendelettel került életbe, annak érdekében, hogy az órai órákat jobban eloszthassuk a héten. Összesen három órát szabadítottak fel arra, hogy azok a gyermekek, akiknek a szülei úgy kívánják, részt vehessenek a nemzeti cselekvési tervekben. A tényekben ha egyes szülők elégedettek ezekkel az új ritmusokkal, mások hangosan és tisztán kalapálják, hogy gyermekeik sokkal fáradtabbak lennének, mint korábban. Magyarázatok.
François Testu kronopszichológus szerint „új ritmusokra van szükség”.
Az iskolai ritmus reformja 2014 szeptembere óta minden településen létezik. A heti 24 órás tanítási óra öt délelőttre lett átrendezve, hogy a gyermek a lehető legjobb körülmények között legyen a tanuláshoz. François Testu kronopszichológus és a gyermekritmusok nagy szakértője kifejti, hogy „Az iskolai idő átszervezését két irányban gondolták át. Az első, a legfontosabb, hogy jobban tiszteletben tartsuk a gyermek életritmusát az alvás, a szabadidő és az iskolai tanulás között.. A második tengely a fontossága aaz oktatási komplementaritás az osztálytermi tanulás és a felszabadult idő között, ahol az együttélésnek elsőbbséget kell élveznie”. Azt is elmagyarázza, hogy „ Ha öt egymást követő napon a megszokott időben ébresztjük a gyereket, az kevésbé fárasztja, mintha vannak olyan hetei, amikor nem ugyanabban az időben ébred fel. Ez az, ami deszinkronizálja a ritmusát. „François Testu hozzáteszi:” pa kicsiknek, óvodában ez más. Az ötletben azt kellene hagyni, hogy reggel maguktól ébredjenek anélkül, hogy ütemezést szabnánk rájuk, hogy megtartsák a természetes ritmust. "
„Több gyermekfáradtság” sok szülő számára
Sandra „fiát fáradtabbnak” találja, és arról tanúskodik, hogy még többet fut. „A fiam most 16:16-kor végez 30:18 helyett, úgyhogy rohanok érte. És mivel szerda reggel korán kel, délutánra vissza kellett hagynom a tanórán kívüli tevékenységeket” – mondja. Egy másik édesanya elmagyarázza nekünk, hogy gyermeke este 30-kor aludt el, „szerda este kimerülten”. Egy tanár egy kis részlegből meghatározza: „Az iskolai órák most 8:20-tól 15:35-ig tartanak. A TAP (Extracurricular Activity Time) minden nap 16 óráig tart. Néhány kisdiákomnak is van egy órás buszútja reggel és este. Ennek eredményeként a gyerekek nagyon fáradtak, és szerda reggelente jelentős hiányzásom van.”
François Testu erre válaszolva kifejti : „A fáradtságot nem tudjuk tudományosan mérni. De tudom, hogy bizonyos társadalmi körökben a gyerekek részt vesznek a NAP-on az iskolában, és 17 óra után is elmennek a tanórán kívüli tevékenységükre. Nyilvánvaló, hogy van fáradtság. A reform célja az volt, hogy könnyítsen a napon, és legyen ideje pihenni a gyermeknek. Néha ennek az ellenkezője történik."
Az FCPE: „rosszul értelmezett reform”
A Diákszülői Tanácsok Szövetsége (FCPE) úgy vélte, hogy a ritmusreformot félreértették a szülők. Elnöke, Paul Raoult kifejti, hogy „ az új ritmusok szervezése a mindenszentek iskolai szünetétől valóban a helyére került “. Számára „néhány nagyváros, például Marseille vagy Lyon nem játszott együtt, és időbe telt az új ritmusok alkalmazása. A szülők még jobban fel voltak háborodva “. Az FCPE számára már régóta esedékes volt az 5 délelőttös iskolai hét megszervezése. Paul Raoult is kifejti: „ A szakemberek kimutatták, hogy délig fokozódik a gyerek figyelme. Ezért a reggeleket az iskolai tanulásra kell fenntartani. Az ebédszünet után, 15 óra körül a gyermek ismét koncentrálni képes.” Az FCPE számára ezért a reform jó dolog. De ez nem minden szülő véleménye.
PEEP: „hatás a családi életre”
A Közoktatási Diákok Szülői Szövetsége (PEEP) a maga részéről egy terjedelmes kérdőívet * küldött ki a szülőknek a tanévkezdést követően, 2014 októberében, hogy felmérje a reform családok életére gyakorolt hatását. . A felmérés * kimutatta, hogy a szülők nagyon csalódottak az új ritmusok miatt. Különösen azoknak a szülőknek, akik óvodába adják gyermeküket. 64%-uk nyilatkozott úgy, hogy „nem találja érdeklődését ez az új szervezet”. És „40%-uk úgy találja, hogy ezek az új menetrendek fárasztják a gyerekeket”. Egy másik töréspont: A szülők 56%-a „úgy gondolja, hogy ez a reform hatással van szakmai életük megszervezésére”. Az új ritmusok átszervezéséből adódó nehézségekkel szembesülve a PEEP 2014 novemberében emlékeztetett arra, hogy „az óvodák új tanítási ritmusáról és az általános iskolák lazításáról szóló 2013. januári rendelet hatályon kívül helyezését” kéri.
* PEEP felmérés országos szinten, 4 szülők válaszával