tartalom
A fogas rabló régóta klasszikus préda a folyami ragadozókra vadászni szerelmesek számára. A középső zóna minden folyó víztározójában él, így minden horgász, még az is, aki nem jártas ennek az eseménynek a bonyodalmaiban, foghat csukát. Akárcsak a pangó víztestekben, a folyóban élő halak különböző tényezőknek vannak kitéve, amelyek befolyásolják tevékenységüket. A ragadozó viselkedésének tanulmányozásával, a csalik kiválasztásával és a horgászmódszerek variálásával sorba állíthatja a víz alatti lakók szeszélyeit.
Szezonális horgászat a folyón
A csuka egész évben harap, ezért van a „fogatosnak” annyi rajongója. A ragadozó brutális étvágyáról szóló kijelentéssel ellentétben még a nagyszámú tározókban sem mindig könnyű elkapni. Érdemes megjegyezni, hogy sokkal könnyebb megtalálni a halat, mint megvárni a közeledését, ezért a halászat fő elvének a folyó mentén történő aktív keresést és mozgást tekintik.
Tavasz
A nyíltvízi szezon a jég visszavonulásával kezdődik. A folyók szabadulnak ki elsőként a jégfogságból, így a horgászat mindig ott kezdődik. A magas víz a kora tavasszal jellemző – ez nem a legkedvezőbb időszak a horgászatra. Ilyenkor a csuka bekerül az ívóhelyekre, kifogása nem hoz semmi hasznot.
Miután a halat ívásra adta, várnia kell még néhány hetet, amíg a „foltos” magához tér. Március végétől céltudatosan lehet pergetni a folyóhoz, mert az ívás utáni zhor az egyik legjobb időszak a ragadozó befogásában.
Hol keressünk csukát magas vízben:
- A tengerparton. Tavasszal, amikor a vízterület sáros, a halak nem haboznak a parthoz bújni. A nagy víz és az erős sodrás miatt a csukák mikroöblökbe és zugokba kerülnek. Óvatosan kell megközelíteni a partot, a legjobb, ha a víz szélétől 4-5 m-re állunk meg. A parti zóna ellenőrzésekor a csalizóna partvonal mentén történő kidobásával közelebb kerülhet. A legtöbb támadás csak „láb alatt” vagy a part közelében történik.
- Sekély vizekben. A homokpadok vonzzák az ivadékokat, amelyek nem képesek ellenállni az erős sugárnak. Mögötte jön a csuka. Ha a folyón 1-1,5 m mélységű és áramtalan területek találhatók, ez ideális hely a vízterület foltos lakóinak lesre. Az elárasztott folyópartok gyakran ilyen zónákká válnak. Már 30 cm-es vízoszlop is elég ahhoz, hogy ott álljon egy csuka.
- Kis csatornákban és öblökben. Az ilyen helyek, amelyek nyáron sekélyek, árvízi időszakban ígéretes terepek a ragadozók számára. Ott jön a hal ívni, és egy része az ívás után is megmarad. Az öblök nyugodt vize lehetővé teszi a gördülékenyebb visszakeresést és a könnyebb csalik használatát. A vízterület mélyvízi részeit nincs értelme önteni, a csukák a part mentén maradnak, gubancok, kidőlt fák.
- a beömlő mellékfolyókban. Tavasszal a kis folyók is teli folyásúvá válnak, amelyek a fő csatornához jutnak. Oda járnak ívni a halak, így egy kis patakon is akadnak méltó példányok.
Amikor a víz alábbhagy, átlátszóvá és melegebbé válik, felfedezheti a csuka szokásos helyeit. Májusban a halak aktívan csipkednek a nappali órákban, ha a levegő hőmérséklete nem haladja meg a 30 ℃-ot.
Májusban a csuka behatol a sekély, növényzetben gazdag hasadékokba, mérsékelt áramlású zónákat foglal el, nádasok és gubacsok, nagy épületek, például hidak széle közelében tart. A késő tavaszi aktivitás nem olyan magas, mint az ívás után, de a csuka táplálkozik, és gyakran akadnak horogra a trófeás példányok.
Nyár
A meleg évszakban a fogas ragadozó elkapását korlátozza a nappali magas levegőhőmérséklet. Napközben a hal gyakorlatilag nem eszik, fák árnyékában áll, a pályán, ahol többé-kevésbé hűvös a víz.
Nyáron a legjobb kora reggel csukát fogni, nemcsak pergető, hanem élőcsali felszereléssel is. Az éjszaka után a ragadozó éhes, de nagyobb valószínűséggel támad egy igazi szagú és ízű halat, mint a mesterséges társait.
Ígéretes horgászhelyek nyáron:
- parti szélek;
- tavirózsa ablakok;
- rohanás határa;
- mélységbeli különbségek;
- lágyszárú öntözés;
Júniusban a víz általában tiszta. Ilyen jó látási viszonyok mellett a csukák óvatosak lehetnek a partok közeledtével, azonban a nagy mennyiségű benőtt növényzet lehetővé teszi a horgászatot a part szélei közelében.
Helyhez kötött felszerelést kell felszerelni bármely menedékhely közelében:
- vízililiom;
- gubancok;
- kidőlt fa;
- folyó növényzete.
A nyári horgászathoz bolognai botokat használnak, amelyek kényelmesek a parthoz közeli területek ellenőrzéséhez. Alsó fogaskerekeket is használnak, ezeket távolabb, gyakran a középső szakaszokon szerelik fel. A Donka lehetővé teszi több terület ellenőrzését, miközben az áramerősségre állítható az ólomsüllyesztő súlyának növelésével.
A csuka saját szemével is észrevehető. Erős fröccsenésekkel adja ki magát a part közelében. Az ilyen zónákban élő csalit telepítenek, mivel a ragadozó ritkán változtatja parkolóját. Amikor a hal megéhezik, biztosan a fúvókához kerül.
A meleg évszakban pergető horgászat esetén ajánlott kis világos színű csalik használata. A zöld árnyalatú termékek, amelyek beleolvadnak a környező növényzetbe, remekül működnek.
Őszi
Az augusztusban kezdődött harapás október végéig tart. A víz lehűlésével a növényzet halványulni kezd, és a ragadozó igyekszik a bőr alatti zsírt a telelés előtt feldolgozni. Ősszel az aktív harapás a tározók sekély területein, a part szélei közelében, az öblökben és a mellékfolyókban észlelhető. A mélységben például a tározók régi medrében trófeás csukák találhatók, amelyekre szeptember elején vadászni kezdenek. A 7-8 kg-os halak nem ritkák a nagy tározókban az év ezen időszakában.
A sekélyen egy szerényebb méretű ragadozó csipkel, ritkán 3-4 kg-ot meghaladó példányok találhatók.
Ősszel nagyobb csalikat használnak, amelyek elcsábíthatják a tapasztalt foltos szépséget. Súlyosabb élőcsali bevitele is javasolt.
Az ősz beköszöntével a halak aktívabbá válnak, de semmiképpen sem szabad megvárni. A tóban való mozgás segít gyorsan megtalálni a ragadozót. Érdemes megjegyezni, hogy egy menedék alatt csak egy hal van, bár azokban a tározókban, ahol nagy a „fogas” populáció, egy guba vagy egy kidőlt fa alatt több ragadozó is lehet. A csuka nem tolerálja a süllővel szembeni versengést, ezért ritkán található birtokában.
Az őszi csukafogás árnyalatai:
- A vízterületet legyeződobásokkal kell ellenőrizni, mivel az év ezen időszakában a halak egyenletesen oszlanak el.
- Ősszel nagyon tiszta a víz, ezért sok horgász zsinóranyagként vastag fluorkarbonra vált. Ez növeli a kapások számát, de sokkal több az összejövetel is.
- A csónakos horgászat több eredményt hoz, mert szeptember-októberben kevesebb a látható menedékhely és a partról horgászó pergetőnek is kevesebb a lehetősége.
- A különféle bejegyzések, éles mozdulatok hozzáadása az animációhoz pozitív hatással lehet a harapásra egy aktív ragadozó elkapásakor.
A csuka egészen a fagyos időszakig tökéletesen fogható, így az őszi pergetés a legjobb alkalom a ragadozó vadászatára. Novemberben csökkenteni kell a csalik méretét, hogy több ragadozó üljön a horogra, bár a mérete valamivel kisebb lesz.
Téli
Meleg télen előfordulhat, hogy a folyók egyáltalán nem fagynak be. Ez egy lehetőség a pörgetőknek, hogy a hideg évszakot azzal töltsék, amit szeretnek. Mindenesetre felnik jelennek meg a tartályokon, amelyek zavarják a fényt.
Hideg vízben a halakat számos helyen kell keresni:
- a gödrök kijáratainál;
- a szemétlerakók felső lépcsőin;
- homokos és kagylós sekélyek;
- a nyugodt víz és az áramlás határai.
Télen a csuka egy része legurul a mélybe, ahol ezüstkeszeggel és keszeggel táplálkozik. A ragadozó másik része a sekélyen marad, és siváron táplálkozik. Télen lyukakat dobhat, lépcsőzetes vezetékekkel fedezheti fel az alsó réteget. Mivel a hideg évszakban kevesebb a horog, valamint a csuka menedékhelye, a harapás aktív, és sok területen lehet horgászni.
Súlyos télen jég képződik a folyókon. Előfordul, hogy a vízoszlop biztonságos jeges része csak a széleken található, és a csatorna nyitva marad. Óvatosan kell haladnia a part mentén, jégcsákány segítségével megérinti az előtte lévő utat. Érdemes emlékezni arra, hogy az áramlat alulról mossa el a jeget, így a folyókon a hó alá bújhatnak az olvadt területek.
Ha az áramló víztározó nincs teljesen befagyva, a halat a part közelében kell keresni, ahol megbízható jég és táplálékbázis van a csukák számára. 30 cm-es mélységtől kezdve csalit állíthat fel, vagy csalit foghat. A ragadozó gyakran jön a sekély területre vízipoloskákat és sülteket keresve.
Hideg télen, amikor az egész folyót vastag jég borítja, könnyebben lehet csukát fogni, hiszen minden ígéretes hely elérhető a horgászok számára:
- mélységkülönbségek, halmok és gödrök;
- korábbi lágyszárú öntözés kis árammal;
- csatornák és öblök bejáratai;
- sekélyek, szemöldökök és fonatok.
Kis folyókon könnyebben lehet ígéretes zónát találni, szabad szemmel is látható. Egy egyszerű mélységmérés megerősíti a vizsgált terület iránti érdeklődést. Nagy folyókon ezt sokkal nehezebb megtenni. A halászok az öblök felől kezdik a keresést, fokozatosan haladva a főcsatorna felé. A horgászterület mélysége nem haladhatja meg a 2-2,5 m-t, ebben a tartományban sokkal több a csuka, mint a gödrökben és a mederben.
Fel kell fedeznie az összes egyenetlen aljzatot, gubancot és látható menedéket (peronok, mólók, ablakok a nádasban). A visszhangjelző kiváló társ és asszisztens lesz a téli horgászathoz. Egy kis eszköz képes információkat olvasni a mélységről, a domborzatról, sőt a horgászterületen lévő halakról is. A csukát így nehéz kiszámítani, de az ígéretes helyeket gyorsabban keresik.
Alapvető horgászmódszer a csuka horgászatához
A pergetés a horgászat klasszikus módja. Ez a kellék minden horgász arzenáljában megtalálható, egész évben használják nyílt vízi horgászatnál. Ezenkívül sok horgász álló felszerelést használ élő csaliként: kört, zherlitsát, gumiszalagot, bolognai botot és donkot.
Pergető és műcsalik
Fogazott ragadozó horgászatához erős botot kell választani, 5-25 g vagy 10-30 g teszttel. Ez a terhelés elegendő a sekély mélységek felfedezéséhez, ahol leggyakrabban csuka található. A mederben történő horgászat során erős botokat vesznek fel, legfeljebb 60 g-os vizsgálati határértékkel.
A választott csaliktól függően a bot gyors vagy közepes hatású lehet. A cső alakú hegy egy üreges ostor, amely abból az anyagból készül, amelyből a rúd készült.
Csalifajták csuka számára:
- wobblerek és popperek;
- ehető szilikon;
- lemezjátszók és forgócsalik;
- oszcilláló csecsebecse.
A csuka horgászatához nagyméretű wobblereket használnak, mint a minow, krenk és fet. A wobbler méretét a horgászat körülményei szerint választjuk ki: az évszak, a tervezett zsákmány súlya, a botpróba. Tavasszal és ősszel 90-130 mm hosszú aknákat használnak. Ősszel is jól mutat a természetes színű feta.
Az aktív gumit egész évben használják, változó árnyalatokkal. Nyárra a hangsúlyosabb zöld, sárga vagy piros árnyalatú termékeket választják ki. Ősszel és télen a csuka természetes színekre, ezüstre, ultraibolya színre harap.
A csali típusától függetlenül ajánlott egyenletes huzalozást használni, egyenletes animációval. A rángatózás aktív ragadozón is működik, egy sebzett hal mozdulatait utánozza, egyik oldalról a másikra ver.
A csuka horgászatához vitorlázórepülőket vesznek fel, amelyek egy szünet alatt lassan esnek a vízoszlopba, és fényt bocsátanak ki. A kerekek népszerűek a klasszikus fém színekben: arany, ezüst, réz, sárgaréz. Az Atom az egyik leghatékonyabb termék. Ez a modell a különböző gyártók számos sorában megtalálható, festhető vagy fémes árnyalatú.
A folyón történő horgászathoz olyan csalit válasszunk, amely úgy néz ki, mint egy csuka táplálékalap. Ha a fogas rabló sivárral táplálkozik, akkor a keskeny testű csali lesz a legjobb választás. Azokban az esetekben, amikor több ponty és rúd van a folyóban, a széles termékek kerülnek előtérbe.
Népszerű pörgetők:
- Mepps Lusox 3;
- Mepps Long 3;
- Blue Fox Vibrax BFF3;
- Daiwa Silver Creek SPINNER і SPINNER R;
- Myran Toni 12.
Ezeket a forgótányérokat folyón történő horgászathoz használják, remekül működnek a sodrásban és elegendő súlyuk van 1-4 m mélységben történő horgászathoz.
A pergető lassú sebességgel egészen addig a pontig vezet, hogy leverik a szirmot. Animálhatók a klasszikus „step” vagy „Stop'n'Go” vezetékezéssel is. A csukáknál elöl- és hátul töltött, maggal ellátott modelleket is használnak.
Külön figyelmet igénylő csalitípus a spinnerbait. Két részből állnak: egy forgó sziromból és egy szilikon testből. A szirom a tetején van, az egyik fém bajuszon. Alulról cserélheti a csalit twisterekkel vagy vibrátorokkal, vagy szilikon tintahalral. A csalit késő ősszel használták, amikor mélyen ragadozót fogtak.
Élő csali
A természetes csali a legjobb csali passzív ragadozók számára. Nyáron és télen is használható, különböző hajtóművekkel. A meleg évszakban ajánlatos a bolognai botot a szamárral kombinálni. Ez lehetővé teszi az összes olyan terület felfedezését, amely a forgó orsó dobásához elérhető. Kis orsóval felszerelt bot is dobható, mint a fenékszerszám, ha folyóöblökben horgászunk. Ugyanakkor az ivadék szabadon „sétál” a területen, ragadozót vonzva.
A Bolognese bot felszerelése:
- fővezeték 0,25-0,3 mm;
- csúszó olívabogyó 5-15 g;
- titán póráz karabinerrel;
- egy vagy három horog.
A meleg évszakban a hal a hátúszó alatt vagy a felső ajaknál horogra akad. Nyáron a víz virágozni kezd, és átlátszósága csökken. Jelenleg a fluorkarbon alkalmazása nem praktikus, csak a szakaszok számát növeli.
Csaliként pontyot, vörös keszeget, keszeget, csótát és más fehér halat használnak. A csuka szája széles, így fogásához széles testű halat választhat.
Az alsó berendezés kissé hasonlónak tűnik, azonban ebben az esetben nagyobb terhelést helyeznek el, amely mozdulatlanul fekszik az alján. A fenéken horgászatnál használhatsz egy kis úszót, ami a vízoszlopban tartja az élő csalit. A szamár csalinak nem szabad leesnie a dobás során, és jól kell túlélnie a vízen való ütközést. A legjobb a süllő vagy a kárász használata.
A csukafogás másik módja a gumiszalag. Akár 5 horog hosszú pórázon van felszerelve a felszerelésre. A gumi lengéscsillapítóként és a horgászterületre való felszerelésként is szolgál. A gumiszalagot csak akkor használjuk, ha biztosan tudjuk, hogy sok a csuka a helyszínen. Ha a kutyát és a szamarat gyorsan át lehet helyezni egy másik helyre, akkor a gumi áthelyezése sokáig tart.
.A megengedett horgok száma horgászonként 5 db, így a gumi egy példányban is felszerelhető. Sok magángazdaság, amely a folyó egyes szakaszait bérli, tiltja ezt a megoldást.
A horgászat másik népszerű módja a kör. Használata kiváló eredményeket hoz, mert a kör a folyó bármely részére felszerelhető. A felszerelés megköthető és mozdulatlanná tehető, vagy szabadúszásba engedhető, ha elkapják az öblökben. Csónakkal horgászunk körön, különben a felszerelést semmilyen módon nem lehet felszerelni vagy eltávolítani.
Téli csuka horgászat folyó vizeken
A fagyos időszak egyedülálló időszak, amikor a gyakorlatban a tudás és a készségek maximumát tudja kamatoztatni. A kemény vízhez nincs szükség csónakra, és minden horgász gyalogosan elérheti a kilátást.
Télen a „fogas” horgászat számos módszerét alkalmazzák: zherlitsy és horgászat zsinórban. A Zherlitsa a bögre téli változata, amely ugyanezen az elven működik, fényes zászlóval jelzi a kapást. A Zherlitsyt sekély mélységben helyezik el, ahol a ragadozó sokkal többet található, mint a gödrökben. A folyókon minden látható menedéket ellenőrizni kell: faágakat, jégből kilógó gubacsokat, platformokat, folyókanyarulatokat és mélységkülönbségeket. Menet közben érdemes erősebben meghajlítani a rugót egy zászlóval, hogy a sugár ne adjon téves pozitív eredményt.
Népszerű műcsalik a horgászathoz:
- kiegyensúlyozók;
- függőleges fonók;
- csörgők;
- ehető szilikon.
A horgászathoz rövidített botokat használnak, amelyek jeges horgászatra specializálódtak. A lyukakat 5-10 darabos készletekben fúrják. Ha egyetlen lyukat készít, a horgászat hatékonysága csökken, mert a fúró munkája elriasztja a ragadozót. A lyukak egymásutánja lehetővé teszi a jégen lévő lyukak számára, hogy időt hagyjanak a halaknak megnyugodni.