Hogyan néz ki a szomorúság, vagy miért hasznos a nehéz érzések ábrázolása

A szomorúsággal és más negatív érzelmekkel való megbirkózás meglehetősen nehéz lehet. Egy egyszerű, de hatékony trükk, amelyet Susan McKillan táplálkozási szakértő és az egészséges életmódról szóló könyvek írója ír le, segíthet átvészelni egy nehéz időszakot.

Néhány évvel ezelőtt, amikor Susan McKillan dietetikus konfliktusba keveredett férjével, és heves haragot érzett iránta, a terapeuta megtanította neki egy egyszerű trükköt: „Nézzen a házastársára, és képzelje el, mint egy kisfiút – csak egy babát. Ha nem egy felnőttet, hanem egy gyereket látsz magad előtt, együttérzhetsz iránta, és megbocsátasz neki.

McKillan elmondása szerint ez valóban segített neki: lehetetlennek bizonyult annyi haragot és frusztrációt érezni egy gyerek iránt, mint egy felnőtt férfi iránt. Ezt a technikát más személyes kapcsolatokban is alkalmazni lehet, biztos benne Susan, mert sokszor segít csökkenteni a stressz mértékét.

– Mi lenne, ha mentálisan formálhatnánk magát az érzelmet? – folytatja. A Hong Kong Polytechnic, a Texas és a Hong Kong Baptist Egyetem tudósainak egy csoportja szerint ez teljesen lehetséges és meglehetősen hatékony.

Gyakorold a szomorúság vizualizálását

A kutatók két alanycsoportot kértek fel, hogy írjanak egy olyan időszakot, amikor nagyon szomorúak voltak. Aztán arra kérték az első csoportot, hogy antropomorfizálják az érzéseiket – képzeljék el a szomorúságot emberként, és készítsenek róla verbális portrét. A résztvevők a szomorúságot leggyakrabban egy idősebb, ősz hajú, beesett szemű férfiként írták le, vagy egy lányként, aki lassan, lehajtott fejjel sétál. A második csoportot arra kérték, hogy egyszerűen írjanak szomorúságukról és annak a hangulatra gyakorolt ​​hatásáról.

A kutatók ezt követően egy kérdőív segítségével mérték a résztvevők szomorúsági szintjét. A második csoportban, ahol az alanyok nem vizualizálták az érzést, annak intenzitása magas szinten maradt. De a szomorúság szintje az első csoportban csökkent. A kutatók azt sugallják, hogy az érzelmek „újraélesztésével” a résztvevők képesek voltak úgy tekinteni rájuk, mint valamire vagy valakire, amely elkülönül önmagutól. Ez segített abban, hogy ne azonosítsák magukat az élményekkel, és könnyebben megbirkózzanak velük.

Az okos választás

A kísérlet következő szakaszában a kutatók azt találták ki, hogy a csoportok közül melyik hoz intelligensebb döntéseket a vásárlásokkal kapcsolatban – „szomorúbb” vagy az, ahol a szomorúság szintje csökkent a „humanizálás után”.

Mindkét csoport résztvevőit arra kérték, hogy először válasszanak egy desszertet: gyümölcssalátát vagy sajttortát. Ezután arra kérték őket, hogy válasszanak két számítógép közül: az egyik termelékenységi szoftverrel vagy egy sok szórakoztató alkalmazással. Azok a résztvevők, akik antropomorfizálták érzelmeiket, nagyobb valószínűséggel választottak salátát és egy produktív számítógépet, mint azok, akik egyszerűen csak az érzéseikről írtak.

A szomorúsággal végzett munka után a kutatók hasonló kísérletet végeztek, tesztelve az antropomorfizáló boldogság hatásait. Azt találták, hogy a pozitív érzelmek is csökkentek, miután a vizsgálat résztvevői humanizálták őket. Tehát nyilvánvaló okokból ez a technika a legjobb a negatív érzelmek kezelésére.

lehetőségek

A tanulmány befejezése után a tudósok elmondták, hogy a népszerű „Inside Out” rajzfilm ihlette őket a projekthez. A gyermek érzelmei – pozitívak és negatívak egyaránt – karakterek formájában kelnek életre.

Nem ez az egyetlen pszichoterápiás technika, amely lehetővé teszi, hogy másképp nézzen rá érzéseire. A narratív megközelítés és a művészetterápia segít az érzelemből való újjáépítésben, önmagunktól való elválasztásában. Végső céljuk, hogy segítsenek átvészelni egy nehéz időszakot és megbirkózni a negatív érzelmekkel.


A szakértőről: Susan McKillan táplálkozási szakértő, táplálkozással és egészséges életmóddal foglalkozó könyvek szerzője.

Hagy egy Válaszol