A mai gyerekek a közösségi hálózatok hatalmas befolyása alatt nőnek fel, amelyek nemcsak összekötnek bennünket egymással, hanem számtalan eszközt kínálnak önmagunk népszerűsítésére, népszerűsítésére. Hogyan lehet segíteni nekik, hogy kedvesek legyenek, és ne csak önmagukra ragaszkodjanak? Szerénységet csepegtetni beléjük – beleértve önmaguk és képességeik felmérését. Ez a tulajdonság új távlatokat nyithat a gyermek előtt.
Mi különbözteti meg az alázatos embereket? A kutatók két szempontot emelnek ki. Személyes szinten az ilyen emberek magabiztosak és nyitottak az új információkra. Nem viselkednek arrogánsan, de nem is értékelik le magukat. Társadalmi szinten a körülöttük lévőkre összpontosítanak, és értékelik őket.
A közelmúltban Judith Danovich pszichológus és munkatársai tanulmányt készítettek 130, 6-8 éves gyermek bevonásával. A kutatók először arra kérték a gyerekeket, hogy 12 kérdésben értékeljék tudásukat. Ezek egy része a biológiához kapcsolódott. Például a gyerekeket megkérdezték: „Miért élhetnek a halak csak vízben?” vagy "Miért van néhány embernek vörös a haja?" A kérdések másik része a mechanikához kapcsolódott: „Hogyan működik a lift?” vagy „Miért kell egy autónak benzin?”
A gyerekek ezután egy orvost vagy szerelőt kaptak partnerként, hogy felmérjék, csapatuk hány kérdésre tud válaszolni. A gyerekek maguk választották ki, hogy a csapatból ki válaszoljon az egyes kérdésekre. A tudósok szerényebbnek tartották azokat a gyerekeket, akik alacsonyabbra értékelték tudásukat, és egy csapattársnak delegálták a kérdésekre a válaszokat. A kérdések és válaszok köre után a tudósok gyors IQ-teszttel értékelték a gyerekek intelligenciáját.
A kérdésekre adott válaszokat partnerükre delegáló gyerekek nagyobb valószínűséggel vették észre és alaposabban elemezték hibáikat.
A kísérlet következő szakasza egy számítógépes játék volt, amelyben segíteni kellett az állatkert gondnokának, hogy elkapja a ketrecekből kiszabadult állatokat. Ehhez a gyerekeknek meg kellett nyomniuk a szóközt, amikor bizonyos állatokat láttak, de nem orángutánokat. Ha megütötték a szóközt, amikor orangutánt láttak, az hibának számított. Amíg a gyerekek játszottak, agyi aktivitásukat elektroencefalogram segítségével rögzítették. Ez lehetővé tette a kutatóknak, hogy lássák, mi történik a gyerekek agyában, amikor hibát követnek el.
Először is, az idősebb gyerekek szerényebbnek mutatkoztak, mint a fiatalabb résztvevők. Másodszor, azok a gyerekek, akik szerényebben értékelték tudásukat, okosabbnak bizonyultak az IQ-teszteken.
Felfigyeltünk arra is, hogy a kísérlet különböző szakaszaiban milyen összefüggés van a gyerekek viselkedése között. Gyakrabban vették észre és elemezték hibáikat azok a gyerekek, akik a kérdésekre a válaszokat delegálták partnerükre, ezt bizonyítja a tudatos hibaelemzésre jellemző agyi tevékenység mintázata is.
A tanulmány eredményei azt sugallják, hogy a szerénység segíti a gyerekeket a másokkal való interakcióban és tudásszerzésben. Az alázatos gyerekek azáltal, hogy lelassulnak, hogy észrevegyék és elemezzék hibájukat, ahelyett, hogy figyelmen kívül hagynák vagy tagadnák, a nehéz feladatot a fejlődés lehetőségévé változtatják.
Egy másik felfedezés, hogy a szerénység kéz a kézben jár a céltudatossággal.
A kutatók azt is javasolják, hogy a szerény gyerekek jobban észrevegyék és értékeljék másokban ezt a tulajdonságot. Sarah Aga és Christina Olson tudósok kísérletsorozatot szerveztek, hogy megértsék, hogyan érzékelik a gyerekek más embereket. A résztvevőket arra kérték, hogy hallgassák meg három ember válaszát a kérdésekre. Az egyik arrogánsan válaszolt, figyelmen kívül hagyva mások hitét. A második tartózkodó és bizalmatlan. A harmadik szerénységet mutatott: kellően magabiztos volt, ugyanakkor hajlandó volt elfogadni más nézőpontokat is.
A kutatók megkérdezték a résztvevőket, hogy szeretik-e ezeket az embereket, és szeretnének-e időt velük tölteni. A 4-5 éves gyermekek nem mutattak különösebb preferenciát. A 7-8 éves alanyok inkább a szerény embert részesítették előnyben, mint egy arrogánsnak. A 10-11 éves gyerekek jobban szeretik a szerényt, mint az öntelt és határozatlanságot.
A kutatók így kommentálták az eredményeket: „Az alázatos emberek fontosak a társadalom számára: megkönnyítik az interperszonális kapcsolatokat és a konfliktusmegoldás folyamatát. Szerényen értékelik intellektuális képességeiket, az embereket már kiskoruktól kezdve pozitívan látják mások.
Egy másik felfedezés, hogy a szerénység kéz a kézben jár a céltudattal. Kendall Cotton Bronk pszichológus tanulmányában a célorientált gyerekek szerénységet mutattak a kutatócsoport tagjaival készített interjúkban. Az alázat és a céltudatosság kombinációja segített nekik mentorokat találni és hasonló gondolkodású társaikkal dolgozni. Ez a tulajdonság magában foglalja azt a hajlandóságot, hogy mások segítségét kérjék, ami lehetővé teszi a gyermekek számára, hogy elérjék céljaikat és végül fejlődjenek.