Most a stressz életünk normális része: végtelen forgalmi dugók, munkahelyi problémák, szemtelen gyerekek, instabil gazdasági helyzet stb. Észrevesszük, hogy a stressz ingerlékeny, ideges, feledékeny, szorongó, figyelmetlen. De mindez csak a probléma része.
Idővel a kortizol, egy stresszhormon magas szintje befolyásolhatja testi, lelki és érzelmi egészségünket. Például a tudósok felfedezték és megvizsgálták a kapcsolatot a krónikus stressz és a mentális betegségek - poszttraumás stressz, szorongás, depresszió és egyéb rendellenességek - között. Nem is beszélve a szívbetegségről, a rákról, a cukorbetegségről ...
De milyen változások - rövid és hosszú távúak is - bekövetkeznek az agyban, amikor stresszes helyzeteket tapasztalunk?
Hogy a stressz ingerlékennyé tesz minket
Az ingerlékenység és morcosság, figyelmetlenség és feledékenység mind a jelei lehetnek a stressz agyra gyakorolt káros hatásainak. De hogyan történik ez a hatás?
Francia kutatók azt találták, hogy a stressz aktivál egy olyan enzimet, amely a szinapszisokat szabályozó hippokampusz egyik molekuláját célozza meg. És amikor a szinapszisok megváltoznak, kevesebb idegkapcsolat alakul ki ezen a területen.
"Ez ahhoz a tényhez vezet, hogy az emberek elveszítik a kommunikációs készségeket, elkerülik a társaikkal való interakciót és problémákat tapasztalnak a memória vagy az észlelés károsodásával" - magyarázzák a tudósok.
Miért befolyásolja a stressz negatívan kognitív képességeinket?
A stresszes helyzetek csökkenthetik az agy szürkeállományának mennyiségét, valamint zavarhatják a sejtek közötti kommunikációt az agy azon területein, amelyek felelősek a memóriáért és a tanulásért.
Ezenkívül a krónikus stressz és / vagy depresszió kiválthatja az agykéreg térfogatának csökkenését, ami befolyásolhatja az érzelmi és kognitív károsodás kialakulását.
Amikor új információkat tanulunk, folyamatosan új neuronokat generálunk az agy azon területein, amelyek a tanulással, a memóriával és az érzelmekkel kapcsolatosak. De a hosszan tartó stressz megállíthatja az új idegsejtek termelését, és befolyásolhatja a sejtjei közötti kapcsolat sebességét is.
A kortizol stresszhormon más módon is gátolhatja kognitív funkcióinkat: növeli az amygdala, a félelem feldolgozásáért, a fenyegetések észleléséért és a reagálásért felelős agyközpont méretét és aktivitását. Amikor reagálunk egy fenyegetésre, az új információk befogadásának képessége korlátozott lehet. Ezért egy súlyos vizsga miatt pánikban töltött nap után a hallgató sokkal jobban emlékszik ennek a pániknak a részleteire, mint bármely tanult anyag.
Nyilvánvaló, hogy a krónikus stressz nemcsak az egészség ellensége, hanem agyunk hatékony és sikeres működése is.
Lehetetlen elkerülni azokat a helyzeteket, amelyek stresszreakciót képeznek a testben, de megtanulni, hogyan kell ezeket a reakciókat megfelelően kezelni, mindenki mindenki ereje.
Gyakorold a meditációt, a jógát, a légzőgyakorlatokat. Itt egyszerű útmutatásokat talál a kezdők számára a meditációhoz, és itt a meditációról beszélek, amelyet magam is gyakorolok.