Fűzfakorbács (Pluteus salicinus)

Szisztematika:
  • Osztály: Basidiomycota (Basidiomycetes)
  • Alosztály: Agaricomycotina (Agaricomycetes)
  • Osztály: Agaricomycetes (Agaricomycetes)
  • Alosztály: Agaricomycetidae (Agaricomycetes)
  • Rendezés: Agarikálok (agarikus vagy lamellás)
  • Család: Pluteaceae (Pluteaceae)
  • Nemzetség: Pluteus (Pluteus)
  • Típus: Pluteus salicinus (Willow Pluteus)
  • Rhodosporus salicinus;
  • Pluteus petasatus.

Fűzfakorbács (Pluteus salicinus) fotó és leírásA fűzfakorbács (Pluteus salicinus) a Plyutey nemzetségbe és a Plyuteev családba tartozó gomba. Vasser mikológus ezt a gombafajtát ehető, de kevéssé vizsgált fajként írja le. Néhány évvel később ugyanez a szerző úgy írja le ezt a gombát, mint az amerikai példányt, és a fűzfakorbácsot hallucinogénnek minősíti. Összetételében számos olyan anyagot találtak, amelyek hallucinációk kialakulását váltják ki, beleértve a pszilocibint.

Külső leírás

A fűzköpés termőteste kalaplábú. Húsa törékeny, vékony, vizes, fehéresszürke vagy fehér színű, a lábszár környékén belülről laza, törve enyhén zöldes színűvé válik. Az illata és íze lehet kifejezetlen, vagy meglehetősen gyenge, ritka.

A kalap átmérője 2–5 cm (néha – 8 cm), kezdetben kúpos vagy domború alakú. Kifejlett termőtestekben laposan elterülő vagy laposan domborúvá válik. A kalap középső részén gyakran észrevehető egy vékonyan pikkelyes, széles és alacsony gumó. A fűzfakorbács gombakalapjának felülete fényes, sugárirányban rostos, a rostok valamivel sötétebb színűek, mint a főárnyalat. A leírt gomba kalapjának színe lehet szürkés-zöld, barnásszürke, szürkéskék, barna vagy hamuszürke. A kupak szélei gyakran élesek, magas páratartalom mellett csíkossá válik.

A gomba szárának hossza 3-5 (néha 10) cm, átmérője pedig általában 0.3-1 cm. Gyakran hengeres alakú, hosszirányban rostos, az alap közelében kissé megvastagodhat. A láb szerkezete egyenletes, csak esetenként ívelt, törékeny húsú. Színe – fehér, fényes felületű, egyes termőtestekben szürkés, olíva, kékes vagy zöldes árnyalatú lehet. A régi termőtesteken gyakran észrevehetők kékes vagy szürkés-zöld foltok. Ugyanezek a jelek jelennek meg erős nyomással a gomba pépén.

A gombás himenofor – lamellás, kicsi, gyakran elhelyezett tányérokból áll, amelyek kezdetben krém vagy fehér színűek. Az érett spórák rózsaszínesek vagy rózsaszínes-barnák lesznek. Nagyjából ellipszoid alakúak és sima szerkezetűek.

Fűzfakorbács (Pluteus salicinus) fotó és leírás

Vágós évszak és élőhely

A fűzfa csigák aktív termése a júniustól októberig tartó időszakra esik (meleg éghajlati körülmények között termesztve a gomba kora tavasztól késő őszig hoz gyümölcsöt). A leírt gombafajok főleg vegyes és lombhullató erdőkben teremnek, a nedves területeket kedvelik, a szaprotrófok kategóriájába tartoznak. Gyakran magányos formában található. Ritkán fűzfa szempillák láthatók kis csoportokban (több termőtest egymás után). A gomba a fák lehullott levelein, a gyökerek közelében, fűz, éger, nyír, bükk, hárs és nyár fáknál nő. Néha tűlevelű fák (beleértve a fenyőket vagy lucfenyőket is) fáján fűzfakorbács is látható. A fűzfakorbácsot széles körben használják Európában, Észak-Amerikában, Ázsiában és Észak-Afrikában. Ezt a gombafajtát a Kaukázusban, Kelet-Szibériában, Kazahsztánban, hazánkban (európai rész), a Távol-Keleten is láthatjuk.

Ehetőség

A fűzfakorbács (Pluteus salicinus) az ehető gombák közé tartozik, de kis mérete, gyenge, kifejezetlen íze és ritkasága miatt nem lehet gyűjteni és élelmiszerként felhasználni.

Hasonló típusok és különbségek tőlük

Fűzfakorbács (Pluteus salicinus) fotó és leírásA fűzfa lándzsa ökológiája és morfológiai jellemzői lehetővé teszik, hogy még egy tapasztalatlan gombaválasztó is megkülönböztesse ezt a fajt a leírt nemzetség más gombáitól. Lábán jól láthatóak a nagy kékes vagy zöldesszürke foltok. Az érett termőtestekben a szín kékes vagy zöldes árnyalatot kap. De mindezek a jelek többé-kevésbé kifejezettek lehetnek, a fűzfakorbács termőtesteinek növekedési helyétől függően. Igaz, néha a szarvasköpések kisebb példányai, amelyek világos színűek, kapcsolódnak ehhez a gombához. Mikroszkópos vizsgálat során mindkét minta könnyen megkülönböztethető egymástól. A szarvasköpésnek a leírt fajhoz hasonlóan nincs csatja a micéliumon. Ezenkívül a fűzköpések a szarvasköpetektől a látható színváltozás lehetőségében, valamint a kalap sötétebb árnyalatában különböznek.

Egyéb információk a gombáról

A gomba általános neve – Pluteus a latin szóból származik, amelyet szó szerint „ostrompajzsnak” fordítanak. A salicinus kiegészítő jelző is a latin szóból származik, és fordításban „fűzfa”-t jelent.

Hagy egy Válaszol