Bolygónk 10 legnagyobb szigete

*A legjobbak áttekintése a Healthy Food Near Me szerkesztői szerint. A kiválasztási kritériumokról. Ez az anyag szubjektív, nem reklám és nem szolgál útmutatóul a vásárláshoz. Vásárlás előtt konzultálnia kell egy szakemberrel.

A szigetek mások. Vannak folyók és tavak szigetei, amelyek a földfelszínnek csak egy kis darabját képezik, vannak tengerrel borított hegycsúcsok és a víz felszíne fölé magasodó korallzátonyok. És vannak, amelyek alig különböznek a kontinensektől – saját, különleges klímával, növény- és állatvilággal, állandó lakossággal. A legnagyobb szigetekről itt lesz szó.

Bolygónk legnagyobb szigetei

1. hely: Grönland (2 km²)

Értékelés: 5.0

A világ legnagyobb területű szigete – Grönland – Észak-Amerika mellett, annak északkeleti oldalán található. Ugyanakkor politikailag Európának tulajdonítják – ezek Dánia birtokai. A sziget területén 58 ezer ember él.

Grönland partjait különböző oldalról mossa az Atlanti- és a Jeges-óceán. A terület több mint 80%-át északról 3300, délről 2730 méteres magasságú gleccser borítja. 150 éve halmozódik fel itt a fagyott víz. Ez azonban nem olyan hosszú idő egy ilyen vastagságú gleccsernél. Olyan nehéz, hogy súlya alatt a földkéreg megereszkedik – helyenként akár 360 méterrel a tengerszint alatt mélyedések keletkeznek.

A sziget keleti része a legkevésbé kitéve a jégtömeg nyomásának. Itt találhatók Grönland legmagasabb pontjai – a Gunbjorn és Trout hegyek 3700, illetve 3360 méteres magassággal. Ezenkívül a hegység a sziget teljes központi részét alkotja, de ott egy gleccser zárja le.

A parti sáv keskeny – 250 méternél vékonyabb. Mindezt fjordok vágják – mélyen a földbe, keskeny és kanyargós öblök. A fjordok partjait akár egy kilométer magas, növényzettel sűrűn borított sziklák alkotják. Ugyanakkor Grönland flórája általában véve szűkös – csak a déli, gleccserrel nem borított part menti részét borítja be hegyi kőris, éger, boróka, törpe nyír és gyógynövények. Ennek megfelelően az állatvilág is szegényes – a pézsma ökrök és a rénszarvasok a növényzetből táplálkoznak, ők viszont sarki farkasok táplálékul szolgálnak, sarki rókák és északi medvék is élnek a szigeten.

Grönland fejlődésének története 983-ban kezdődik, amikor a vikingek megérkeztek rá, és elkezdték telepíteni településeiket. Ekkor keletkezett a Grønland elnevezés, ami „zöld földet” jelent – ​​az érkezőket a fjordok partján elterülő zöldellő örvendeztette meg. 1262-ben, amikor a lakosság áttért a keresztény hitre, a területet Norvégiához rendelték. 1721-ben Dánia megkezdte Grönland gyarmatosítását, majd 1914-ben gyarmatként Dánia kezére került, majd 1953-ban annak része lett. Jelenleg a Dán Királyság autonóm területe.

2. hely: Új-Guinea (786 km²)

Értékelés: 4.9

Új-Guinea a Csendes-óceán nyugati részén, Ausztráliától északra található, amelytől a Torres-szoros választja el. A szigetet a nyugati részét birtokló Indonézia és a keleti részét elfoglaló Pápua Új-Guinea osztja ketté. A sziget teljes lakossága 7,5 millió fő.

A szigetet többnyire hegyek borítják – a Bismarck-hegység középső részén, Owen Stanley északkeleti részén. A legmagasabb pont a Wilhelm-hegy, melynek csúcsa 4509 méteres tengerszint feletti magasságban van. Új-Guineában vannak aktív vulkánok, és gyakoriak a földrengések.

Új-Guinea növény- és állatvilága hasonló az ausztráliaihoz – egykor a szárazföld része volt. Többnyire megőrzött természetes növényzet – trópusi esőerdők. Számos endemikus – csak a területén fennmaradt – növény és állat található: az itt található 11000 növényfaj között mindössze 2,5 ezer egyedi orchidea található. A szigeten szágópálma, kókuszdió, szandál, kenyérfa, cukornád található, a tűlevelűek között az araucaria dominál.

Az állatvilágot kevéssé tanulmányozták, még mindig új fajokat fedeznek fel. Van egy egyedülálló kengurufaj – a Goodfellow-kenguru, amely az ausztráltól abban különbözik, hogy rövidebb hátsó végtagjai vannak, amelyek nem engedik messzire ugrani. Ezért ez a faj nagyrészt nem a talajon, hanem a fák koronái között mozog – az állat magaslati trópusi erdőkben él.

Mielőtt az európaiak felfedezték volna a szigetet az 1960. század elején, ősi indonéz államok voltak itt. Új-Guinea gyarmatosítása a XNUMX. században kezdődött – Oroszország, Németország, Nagy-Britannia és Hollandia uralta a területet. Az államtulajdonosok többször változtak, a gyarmati korszak vége után a XNUMX-ban Hollandia és Ausztrália – a sziget végső tulajdonosai – úgy döntöttek, hogy itt egyetlen független államot hoznak létre. Indonézia azonban csapatokat vont be és annektálta a nyugati részt, megszegve terveit, ezért most két ország van itt.

3. hely: Kalimantan (743 km²)

Értékelés: 4.8

Kalimantan egy sziget Délkelet-Ázsiában, a maláj szigetcsoport közepén. Az egyenlítő vonala majdnem a középpontján halad át. A szigetet három állam osztja fel – Indonézia, Malajzia és Brunei, a malájok Borneónak hívják. 21 millió ember él itt.

Kalimantan éghajlata egyenlítői. A domborzat többnyire sík, a területet főleg őserdők borítják. A középső részen hegyek helyezkednek el – 750 méteres magasságig szintén trópusi erdők borítják őket, felettük vegyes erdők, tölgyek és tűlevelűek, két kilométer felett rétek és cserjék váltják fel. Az erdőkben olyan ritka állatok élnek, mint a maláj medve, a Kalimantan orángután és az ormányos majom. A növények közül érdekes a Rafflesia Arnold – virágai a legnagyobbak a növényvilágban, elérik a méter szélességet és 12 kg-ot nyomnak.

Az európaiak 1521-ben értesültek a sziget létezéséről, amikor Magellán expedíciójával ideérkezett. Ahol a Magellán hajói megálltak, a Brunei Szultánság volt – innen eredt a Kalimantan, Borneo angol név. Jelenleg Brunei csak a terület 1%-át birtokolja, 26%-át Malajzia foglalja el, a többi Indonézia. Kalimantanban az emberek főleg a folyók mentén, úszó házakon élnek, és megélhetési gazdaságot vezetnek.

A 140 millió éves erdők nagyrészt érintetlenek maradtak. Környezeti problémák merülnek fel azonban Indonéziában és Malajziában a faipar tevékenységével, az exportra szánt fák kitermelésével és a mezőgazdasági területek megtisztításával kapcsolatban. Az erdőirtás a ritka állatfajok számának csökkenéséhez vezet – például a Kalimantan orangután a közeljövőben eltűnhet, ha nem tesznek intézkedéseket a faj megmentésére.

4. hely: Madagaszkár (587 km²)

Értékelés: 4.7

Madagaszkár – a sokak által az azonos nevű rajzfilmből ismert sziget – Afrika déli részétől keletre található. Madagaszkár állam található rajta – az egyetlen ország a világon, amely egy szigetet foglal el. A lakosság 20 millió.

Madagaszkárt az Indiai-óceán vize mossa, Afrikától a Mozambiki-csatorna választja el. A sziget éghajlata trópusi, a hőmérséklet 20-30°. A táj változatos – vannak hegyvonulatok, kialudt vulkánok, síkságok és fennsíkok. A legmagasabb pont a Marumukutru vulkán, 2876 méter. A területet trópusi esőerdők borítják, szavannák, félsivatagok, mangrove, mocsarak, korallzátonyok találhatók a part közelében.

A sziget 88 millió évvel ezelőtt vált el Indiától. Azóta Madagaszkár növény- és állatvilága önállóan fejlődött, és a jelenleg létező fajok 80%-a egyedülálló a területén. Csak itt élnek makik – a főemlősök endemikus családja. A növények közül a legérdekesebb a Ravenala – egy fa, melynek törzséből hatalmas, banánszerű levelek nyúlnak ki. A levéldugványok vizet halmoznak fel, amelyet az utazó mindig meg tud inni.

Madagaszkár fejlődő ország. A turizmus a gazdasági növekedés forrása – az utazókat sokféle táj, korallzátonyok, strandok és meleg éghajlat, kialudt vulkánok vonzzák. A szigetet „miniatűr kontinensnek” nevezhetjük – viszonylag kis területen sokféle felszínforma, természeti terület és ökoszisztéma, életforma található. Madagaszkáron azonban nem találunk magas színvonalú szállodákat. Szívós, hőálló, érdeklődő emberek járnak ide, akik nem a kényelmet, hanem az új élményeket keresik.

5. hely: Baffin-sziget (507 km²)

Értékelés: 4.6

A Baffin-sziget egy Kanadához tartozó észak-amerikai sziget. A zord időjárási viszonyok miatt – a sziget 60%-a az északi sarkkörön belül van – mindössze 11 ember él rajta. Közülük 9000 inuit, az európaiak érkezése előtt itt élt eszkimók egyik etnikai csoportjának képviselője, és mindössze 2 ezer nem őslakos. Grönland 400 km-re keletre található.

A Baffin-sziget partjait, akárcsak Grönlandét, fjordok tagolják. Az éghajlat itt rendkívül zord a növényzet miatt – csak tundra cserjék, zuzmók és mohák. Az állatvilág sem gazdag itt – mindössze 12 emlősfaj jellemző az északi félteke sarki szélességeire: jegesmedve, rénszarvas, sarki róka, jegesnyúl, két sarki rókafaj. Az endemikusok közül a Baffin farkas a legkisebb a sarki farkasok közül, amely azonban a hosszú és vastag fehér szőrzet miatt meglehetősen nagynak tűnik.

Az eszkimók 4000 éve érkeztek erre a földre. Ide jöttek a vikingek is, de a klíma túl zordnak bizonyult számukra, és nem vették meg a lábukat a szigeten. 1616-ban a szárazföldet William Buffin angol navigátor fedezte fel, akinek a nevéről kapta a nevét. Bár a Baffin Land mára Kanadához tartozik, az európaiak eddig meglehetősen rosszul sajátították el. Az őslakosok ugyanazt az életmódot folytatják, mint ideérkezésük óta – horgászattal és vadászattal foglalkoznak. Minden település a part mentén található, csak a tudományos expedíciók mennek mélyebbre.

6. hely: Szumátra (473 km²)

Értékelés: 4.5

Szumátra egy sziget a maláj szigetcsoportban, annak nyugati részén található. A Nagy Szunda-szigetekhez tartozik. Teljes mértékben Indonézia tulajdona. Szumátrán 50,6 millió ember él.

A sziget az Egyenlítőn található, a nulla szélesség kettéosztja. Mivel itt az éghajlat forró és párás – a hőmérsékletet 25-27 °C-on tartják, minden nap esik az eső. Szumátra területét délnyugaton hegyek borítják, északkeleten síkság terül el. Itt vulkánkitörések és elég erős (7-8 pontos) földrengések vannak.

Szumátra természete az egyenlítői szélességekre jellemző – a terület mintegy 30%-át trópusi erdők borítják. A síkságon és az alacsony hegyeken a fák közösségeit pálmák, fikuszok, bambuszok, liánok és páfrányok alkotják; másfél kilométer felett elegyes erdők váltják fel őket. Az itteni állatvilág meglehetősen gazdag összetételű - majmok, nagymacskák, orrszarvú, indiai elefánt, színes madarak és az Egyenlítő más lakói. Vannak olyan endemikusok, mint a szumátrai orangután és a tigris. Az erdőirtás miatt egyre zsugorodik a terület, ahol ezek az állatok élhetnek, és ezzel együtt a számuk is csökken. A szokásos élőhelyeiktől megfosztott tigrisek elkezdik támadni az embereket.

A szumátrai államok legalább a XNUMX. század óta léteznek – amíg a szigetet a XNUMX. században Hollandia gyarmatosította, közülük néhányat felváltottak. A második világháború vége után, a független Indonézia megjelenésével a terület az ő tulajdonába kezdett.

7. hely: Nagy-Britannia (229 km²)

Értékelés: 4.4

Nagy-Britannia szigete az Egyesült Királyság szigeteinek fő szigete, az ország területének 95%-át teszi ki. Itt van London, Anglia, Skócia és Wales nagy része, összesen 60,8 millió ember él.

A sziget éghajlata tengeri – sok a csapadék, és az évszakonkénti hőmérséklet-ingadozások kicsik. Az Egyesült Királyság a soha véget nem érő, egész évben tartó esőiről ismert, és a lakosok ritkán látják a napot. A szigeten sok teli folyású folyó folyik át (a leghíresebb a Temze), a víz felhalmozódása tavakból áll, köztük a híres skót Loch Ness. Keleten és délen síkság uralkodik, északon és nyugaton a domborzat dombossá válik, hegyek jelennek meg.

Nagy-Britannia növény- és állatvilága nem gazdag a szárazföldtől való elszakadás és a magas urbanizáció miatt. Az erdők a területnek csak kis részét borítják – a síkságokat többnyire szántók és rétek foglalják el. A hegyekben sok tőzegláp és láp található, ahol birkák legelnek. Számos nemzeti parkot hoztak létre, hogy megőrizzék a természet maradványait.

A szigeten ősidők óta élnek emberek, az első emberi nyomok mintegy 800 ezer évesek – a korábbi Homo sapiens fajok egyike volt. A Homo sapiens körülbelül 30 ezer éve tette meg a lábát ezen a földön, amikor a sziget még a szárazfölddel volt összekötve – mindössze 8000 év telt el e köteg eltűnése óta. Később Nagy-Britannia területét nagyrészt elfoglalta a Római Birodalom.

Róma bukása után a szigetet germán törzsek telepítették be. 1066-ban a normannok meghódították Angliát, míg Skócia független maradt, Walest elfoglalták és Angliához csatolták később, az 1707. századra. XNUMX-ben végül egy új független állam jött létre, amely elfoglalta az egész szigetet, és erről vette a nevét - Nagy-Britannia.

8. hely: Honshu (227 km²)

Értékelés: 4.3

Honshu a japán szigetcsoport legnagyobb szigete, az ország területének 60%-át teszi ki. Itt van Tokió és más nagyobb japán városok – Kiotó, Hirosima, Oszaka, Jokohama. A sziget teljes lakossága 104 millió.

Honshu területét hegyek borítják, itt található Japán szimbóluma – a 3776 méter magas Fuji. Vannak vulkánok, köztük aktívak, vannak földrengések. A szeizmikus tevékenység következtében gyakran hatalmas tömegek kényszerülnek elhagyni otthonukat. Japánban van a világ egyik legfejlettebb evakuációs rendszere.

Japán éghajlata mérsékelt, tavasszal és ősszel esős évszakok vannak. A tél mérsékelten hideg, a hőmérséklet hasonló a moszkvaihoz. A nyár forró és párás, a tájfunok meglehetősen gyakoriak ebben a szezonban. A földet gazdag és változatos növényzet borítja – délen örökzöld tölgyes-gesztenyés erdők, északon lombhullató erdők, túlnyomórészt bükk és juhar. Honsúban Szibériából és Kínából vándormadarak telelnek, élnek farkasok, rókák, mezei nyulak, mókusok, szarvasok.

A sziget őslakosai a japánok és az ainuk. A XNUMX. századra az ainukat teljesen kiszorították innen Hokkaido északi szigetére.

9. hely: Victoria (217 km²)

Értékelés: 4.2

Victoria egy sziget a kanadai sarkvidéki szigetvilágban, a második legnagyobb sziget a Baffin-sziget után. Területe nagyobb, mint Fehéroroszország területe, de lakossága meglehetősen kicsi - alig több mint 2000 ember.

Victoria alakja összetett, sok öblöt és félszigetet tartalmaz. A tengerparti övezet halban gazdag, gyakran látogatnak ide fókák és rozmárok, nyáron bálnák és kardszárnyú bálnák. Az éghajlat itt sokkal melegebb és enyhébb, mint a Földközi-tengerhez hasonló Baffin-szigeten. A növények februárban kezdenek virágozni – ilyenkor gyakran érkeznek ide a turisták. A sziget növényvilága számos egzotikus fajt tartalmaz, ezek megőrzésére rezervátumokat és nemzeti parkokat hoztak létre.

Victoria legnagyobb települése a Cambridge-öböl. A falu a sziget déli részén található, másfél ezer embernek ad otthont. A lakosok halászatból és fókavadászatból élnek, eszkimóul és angolul beszélnek. A régészek időnként felkeresik a falut.

10. hely: Ellesmere (196 km²)

Értékelés: 4.1

Ellesmere a kanadai szigetcsoport legészakibb szigete, amely az Északi-sarkkör felett, Grönland mellett található. A terület szinte lakatlan – mindössze másfélszáz állandó lakosa van.

Ellesmere partvonalát fjordok tagolják. A szigetet gleccserek, sziklák és hómezők borítják. A sarki nappal és éjszaka itt öt hónapig tart. Télen a hőmérséklet -50°-ra csökken, nyáron általában nem haladja meg a 7°-ot, csak néha emelkedik 21°-ra. A föld csak néhány centimétert olvad fel, mert itt nincsenek fák, csak zuzmók, mohák, valamint mák és egyéb lágyszárúak nőnek. Kivételt képez a Hazen-tó környéke, ahol fűz, sás, hanga és rózsa nő.

A növényvilág szegénysége ellenére az állatvilág nem olyan szegényes. Az Ellesmere-en madarak fészkelnek – sarki csér, hóbagoly, tundrai fogoly. Az emlősök közül sarki nyúl, pézsma ökör, farkas található itt – a helyi alfajt a Melville-szigeti farkasnak hívják, kisebb és világosabb szőrű.

A szigeten mindössze három település található – Alert, Eureka és Gris Fjord. Alert a világ legészakibb állandó települése, mindössze öt helyi lakos él benne, a katonaság és a meteorológusok is itt vannak elhelyezve. Az Eureka egy tudományos állomás, a Gris Fjord pedig egy 130 lakosú inuit falu.

Figyelem! Ez az anyag szubjektív, nem reklám és nem szolgál útmutatóul a vásárláshoz. Vásárlás előtt konzultálnia kell egy szakemberrel.