Életünk során igyekszünk minél többet megtenni. Több látnivaló, több hallanivaló, több látnivaló és tanulnivaló. És ha fiatalkorban a mottónk a „Mindent egyszerre”, akkor az életkorral a fizikai és szellemi aktivitás semmivé válik: pihenni akarsz, nem futni sehova, élvezni a várva várt semmittevést.
De ha követi a kifejtett álláspontot, akkor számos kockázati tényezővel együtt az emberek, akik életük egy bizonyos pontján megállnak a további fejlődésben, nagyobb valószínűséggel részesülnek Alzheimer-kór kezelésében.
Kockázati tényezők:
– Helytelen életmód: rossz szokások, túlterhelés, elégtelen éjszakai alvás, fizikai és szellemi aktivitás hiánya.
– Helytelen táplálkozás: a vitaminokat természetes formában tartalmazó élelmiszerek kerülése.
Beszéljünk részletesebben a kockázati tényezőkről.
Vannak olyan dolgok, amelyek veszélyben vannak, és növelik a mentális betegségek valószínűségét, de ezeken változtatni tudunk:
– dohányzás
- betegségek (például érelmeszesedés, diabetes mellitus, fizikai inaktivitás és mások)
– B-vitamin, folsav hiány
– elégtelen szellemi tevékenység
- a fizikai aktivitás hiánya
- az egészséges táplálkozás hiánya
- az egészséges alvás hiánya
depresszió fiatal és középkorban.
Vannak dolgok, amin nem lehet változtatni:
- genetikai hajlam
- idős kor
- női nem (igen, a nők gyakrabban szenvednek gyengüléssel és memóriazavarral járó betegségekben, mint a férfiak)
- traumás agysérülés
Mit kell tenni az Alzheimer-kór kockázatának minimalizálása érdekében?
Nem lesz felesleges a betegség megelőzésére olyan emberek esetében, akiknek nincs erre hajlamuk, vagy már elkezdték a betegséget. Először is rá kell hangolódnia az életmód optimalizálására.
1. A fizikai aktivitás nemcsak a testsúlyt csökkenti, hanem a vérnyomás szintjét is, valamint növeli az agy vérellátását. A fizikai aktivitás lassítja az Alzheimer-kór kialakulását, sőt meg is akadályozza.
A terhelést az egyes személyek fizikai jellemzőitől és képességeitől függően kell kiszámítani. Tehát idős korban a minimális (de szükséges) aktivitási szint napi háromszori, legalább 30 perces friss levegőn tett sétáknak tulajdonítható.
2. A megfelelő és egészséges táplálkozás számos betegség, különösen az úgynevezett „időskori betegségek” kialakulását megakadályozza. A friss zöldségek és gyümölcsök több vitamint tartalmaznak, és egészségesebbek, mint gyógyászati társai.
Pozitív hatást fejtenek ki az antioxidánsok (a zöldségekben és gyümölcsökben találhatók), amelyek csökkentik az időskori betegségek kockázatát. Az ilyen antioxidánsok azonban nincsenek hatással azokra az emberekre, akik már szenvednek a betegségben, vagy hajlamosak rá.
3. A másik legfontosabb összetevő az oktatás és a szellemi tevékenység bármely életkorban. A magas szintű képzettség és az állandó szellemi munka lehetővé teszi, hogy agyunk egy bizonyos tartalékot hozzon létre, aminek köszönhetően a betegség klinikai megnyilvánulásai lelassulnak.
Emellett az aktív szellemi tevékenység mellett a szociális aktivitás is fontos. Az számít, hogy az ember mit csinál a munkán kívül, mivel tölti a szabadidejét. Az intenzív szellemi tevékenységet folytató emberek nagyobb valószínűséggel töltik aktívan a szabadidőt, inkább az intellektuális szórakozást és a fizikai kikapcsolódást részesítik előnyben, mint a kanapén fekve.
A tudósok azt is megjegyzik, hogy azok az emberek, akik két vagy több nyelvet beszélnek és beszélnek, kisebb valószínűséggel alakulnak ki Alzheimer-kórban.
Milyen szellemi tevékenységet lehet és érdemes megszervezni a szabadidődben? – Nem tanulhatsz tovább! – gondolják sokan. De kiderül, hogy lehetséges és szükséges.
Bármilyen szellemi tevékenységet kiválaszthat, amit szeretne, például:
- tanuljon idegen nyelveket (bármely életkorban), hogy elinduljon egy utazáson és megértsen másokat;
– új verseket, valamint prózarészleteket tanulni;
– sakkozni és egyéb intellektuális társasjátékokat játszani;
– rejtvényeket és rejtvényeket megoldani;
– fejleszteni a memóriát és a memorizálási folyamatokat (új módon dolgozni, megtanulni mindkét kezet egyformán használni: pl. tanulj meg bal kézzel írni, ha jobbkezes vagy, és még sok más módon).
A lényeg az, hogy minden nap tanulj valami újat és érdekeset magadnak, ami, ahogy mondják, elgondolkodtató.
Ha Ön egészséges ember, nem tartozik az idősek kategóriájába, de panaszkodik, hogy képtelen emlékezni bármilyen információra, akkor minden egyszerű: a motiváció hiánya, a figyelmetlenség, a figyelmetlenség kegyetlen tréfát űz veled. De azt sem szabad elfelejteni, hogy a túlzott munkamánia és a szorgalmas szellemi (tanulmányi munka) semmiképpen sem hasznos.
Mit kell kerülni intenzív szellemi munka során:
- stressz
- szellemi és fizikai túlterhelés (ne legyen mottója: „Szeretem a munkámat, szombaton idejövök…” Ez a történet ne rólad szóljon)
– szisztematikus / krónikus túlterheltség (az egészséges és hosszú éjszakai alvás csak jót tesz. A fáradtság, mint tudod, hajlamos felhalmozódni. Nagyon nehéz visszanyerni az erőt és az egészséget, ez utóbbi esetenként szinte lehetetlen).
Ezen egyszerű szabályok be nem tartása alkalmankénti feledékenységhez, kisebb koncentrációs nehézségekhez és fokozott fáradtsághoz vezethet. És ezek mind egy enyhe kognitív zavar tünetei. Ha figyelmen kívül hagyja a baj első jeleit, akkor tovább – kőhajításnyira a komolyabb egészségügyi problémákhoz.
De nem titok senki előtt, hogy az életkor előrehaladtával elvileg nehezebben memorizálják az emberek az új információkat, több koncentrációt és több időt igényel ez a folyamat. Az állandó szellemi, fizikai aktivitás, a megfelelő táplálkozás (az antioxidánsok elegendő bevitele) lassíthatja az „emberi emlékezet természetes elhasználódásának” folyamatát.