Az amnéziát úgy definiálják, mint az emlékek kialakításának vagy a memóriában lévő információk visszanyerésének nehézségét. Gyakran kóros, de nem patológiás is lehet, mint a csecsemőkori amnézia esetében. Valójában ez inkább tünet, mint betegség, amely idősödő társadalmainkban elsősorban olyan neurodegeneratív kórképekhez kötődik, mint az Alzheimer-kór, és számos más etiológiája is lehet. Az amnézia lehet például pszichogén vagy traumatikus eredetű is. Az egyik lehetséges kezelés a memória-rehabilitáció, amely még idősek számára is kínálható, különösen a rehabilitációs központokban.

Az amnézia meghatározása

Az amnézia egy általános kifejezés, amely az emlékek kialakításának vagy az információ memóriabeli visszakeresésének nehézségére utal. Lehet kóros vagy nem kóros: ​​ez a helyzet a csecsemőkori amnéziával. Valójában nagyon nehéz az embereknek visszaszerezni a gyermekkorból származó emlékeket, de ez nem kóros folyamatnak köszönhető.

Az amnézia inkább tünet, mint önmagában betegség: ez a memóriazavar tünete lehet egy neurodegeneratív betegség jele, melynek legemblematikusabbja az Alzheimer-kór. Ezenkívül az amnéziás szindróma egyfajta memóriapatológia, amelyben a memóriazavarok nagyon fontosak.

Az amnéziának több formája van:

• az amnézia egyik formája, amelyben a betegek elfelejtik múltjuk egy részét, ezt identitásamnéziának nevezik, és amelynek intenzitása változó: a beteg odáig mehet, hogy elfelejti személyes identitását.
• anterográd amnézia, ami azt jelenti, hogy a betegek nehezen tudnak új információkat szerezni.
• retrográd amnéziát a múlt elfelejtése jellemzi.

Az amnézia számos formája esetén mindkét oldal, anterográd és retrográd, jelen van, de ez nem mindig van így. Ezen kívül vannak színátmenetek is. "A betegek mind különböznek egymástól, jegyzi meg Francis Eustache professzor, az emlékezetre szakosodott professzor, és ehhez nagyon pontos kirándulásra van szükség ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük az ezzel járó bajokat.«

Az amnézia okai

Valójában az amnéziát sok olyan helyzet okozza, amikor a betegnek memóriazavara van. A leggyakoribbak a következők:

• neurodegeneratív betegségek, amelyek közül a legismertebb az Alzheimer-kór, amely az amnézia egyre növekvő oka a mai társadalmakban, amelyek a népesség általános öregedése felé haladnak;
• fej trauma;
• Korsakoff-szindróma (multifaktoriális eredetű neurológiai rendellenesség, amelyet különösen a kognitív zavarok jellemeznek);
• agytumor ;
• stroke következményei: itt az agyi elváltozás helye lesz a főszerep;
• Az amnézia az agyi anoxiával is összefüggésbe hozható, például szívleállást követően, és ezért az agy oxigénhiányával;
• Az amnéziák pszichogén eredetűek is lehetnek: ezután funkcionális pszichológiai kórképekhez kapcsolódnak, például érzelmi sokkhoz vagy érzelmi traumához.

Az amnézia diagnózisa

A diagnózis az általános klinikai kontextustól függ.

• Egy fejsérülés esetén kóma után az amnézia etiológiája könnyen azonosítható.
• Sok esetben a neuropszichológus tud segíteni a diagnózisban. A memóriavizsgálatokat általában kérdőíveken keresztül végzik, amelyek a memória hatékonyságát tesztelik. A diagnózis felállításához a pácienssel és a körülötte lévőkkel készített interjú is hozzájárulhat. Tágabb értelemben a nyelv és a megismerési szféra kognitív funkciói értékelhetők. 
• Neurológiai vizsgálatot neurológus végezhet a rendelőn keresztül a beteg mozgási zavarainak, szenzoros és érzékszervi zavarainak vizsgálatára, valamint tágabb összefüggésben történő memóriavizsgálat megalapozására. Az anatómiai MRI lehetővé teszi az esetleges elváltozások megjelenítését. Például az MRI lehetővé teszi a stroke után annak megállapítását, hogy vannak-e elváltozások, és hol helyezkednek el az agyban. Az agy halántéklebenyének belső oldalán elhelyezkedő hippocampus károsodása szintén memóriazavart okozhat.

Az érintett emberek

Az etiológiától függően az amnézia által érintett emberek nem lesznek egyformák.

• A neurodegeneratív rendellenesség okozta amnézia leggyakrabban az időseket érinti.
• A koponyasérülések azonban jobban érintik a fiatalokat, motor- vagy autóbaleseteket, illetve eséseket követően.
• A cerebrovaszkuláris balesetek, vagyis a szélütések a fiatalokat is érinthetik, de gyakrabban egy bizonyos életkorúakat.

A fő kockázati tényező az életkor: minél idősebb egy személy, annál valószínűbb, hogy memóriazavarok alakulnak ki.

A különböző típusú amnézia tünetei nagyon eltérő formát ölthetnek, az érintett patológiák típusától és a betegektől függően. Itt vannak a leggyakoribbak.

Anterográd amnézia

Ezt a fajta amnéziát az új információ megszerzésének nehézsége jellemzi: a tünet tehát itt a friss információk megtartásának problémájában nyilvánul meg.

Retrográd amnézia

Az amnéziának ebben a formájában gyakran megfigyelhető egy időbeli gradiens: általában az amnéziában szenvedő betegek inkább a legtávolabbi emlékeiket cenzúrázzák, és éppen ellenkezőleg, jól memorizálják az újabb emlékeiket. .

Az amnéziában megnyilvánuló tünetek nagymértékben függenek etiológiájuktól, ezért nem kezelik őket egyformán.

Jelenleg az Alzheimer-kór gyógyszeres kezelése a patológia súlyosságától függ. A gyógyszerek főként késleltetésre szolgálnak, és az evolúció kezdetén vették őket. Amikor a patológia súlyossága súlyosbodik, a kezelés szociálpszichológiaibb lesz, a memóriazavarral küzdő emberekhez igazodó struktúrákon belül.

Ezenkívül a neuropszichológiai ellátás célja a betegségben megőrzött képességek kiaknázása. A megfelelő struktúrákban, például rehabilitációs központokban kontextualizált gyakorlatokat lehet ajánlani. Az emlékezet újranevelése elengedhetetlen pont az amnézia vagy memóriazavar kezelésében, bármilyen életkorban és bármilyen okból is.

Vannak tartalék tényezők, amelyek segítenek megvédeni a személyt a neurodegeneratív betegség kialakulásának kockázatától. Köztük: az élet higiéniai tényezői. Ezért védekezni kell az olyan betegségek ellen, mint a cukorbetegség vagy az artériás magas vérnyomás, amelyek erős kölcsönhatásban állnak a neurodegeneratív aspektusokkal. Az egészséges életmód, mind a táplálkozás, mind a rendszeres fizikai aktivitás révén, segít megőrizni a memóriát.

Kognitívabb szempontból a kognitív tartalék fogalma kialakult: erősen a társadalmi interakción és az iskolai végzettségen alapul. Szellemi tevékenység tartásáról, egyesületekben való részvételről, utazásról szól. "Mindezek az egyént serkentő tevékenységek védőfaktorok, az olvasás is ezek közé tartozik.” – hangsúlyozza Francis Eustache.

A professzor így magyarázza egyik művében, hogy „Ha két betegnél az agyi kapacitásukat csökkentő elváltozások azonos mértékűek, az 1. betegnél zavarok jelentkeznek, míg a 2. betegnél nem lesz kognitív hatás, mert agyi tartaléka nagyobb mozgásteret ad neki, mielőtt elérné a funkcionális deficit kritikus küszöbét.“. Valójában a tartalék meghatározása „az agykárosodás mértékét tekintve, amely elviselhető a hiányok klinikai kifejeződési küszöbének elérése előtt”.

• Ebben az úgynevezett passzív modellben ez a strukturális agyi tartalék tehát olyan tényezőktől függ, mint a neuronok és a rendelkezésre álló kapcsolatok száma.
• Az úgynevezett aktív tartalék modell figyelembe veszi az egyének közötti különbségeket a feladatok elvégzésében, beleértve a mindennapi életet is.
• Ezen kívül kompenzációs mechanizmusok is léteznek, amelyek lehetővé teszik az agykárosodások kompenzálására a szokásostól eltérő agyi hálózatok toborzását.

A megelőzés nem egyszerű feladat: Peter J. Whitehouse amerikai szerző, az orvostudomány és a pszichológia doktora számára a megelőzés kifejezés többet jelent.inkább késleltesse a kognitív hanyatlás kialakulását, vagy lassítsa előrehaladását, semmint teljesen megszünteti“. Napjaink egyik legfontosabb kérdése, hiszen az Egyesült Nemzetek Szervezetének a világ népességéről szóló éves jelentése 2005-ben jelezte, hogy „a 60 év felettiek száma 2050-re állítólag megháromszorozódott, és eléri az 1,9 milliárd embert”. 

Peter J. Whitehouse kollégájával, Daniel George-val közösen egy prevenciós tervet javasol, melynek célja az agyi öregedés megelőzése a neurodegeneratív betegségek hátterében.

• diéta: fogyassz kevesebb transz- és telített zsírt és feldolgozott élelmiszert, több halat és egészséges zsírokat, például omega 3-at, kevesebb sót, csökkentsd a napi kalóriafogyasztást, és mértékkel fogyassz alkoholt; 
• a kisgyermekek kellően gazdag étrendjéről, agyuk korai életkorától való védelme érdekében;
• napi 15-30 perces testmozgás, heti háromszor, az ember számára kellemes tevékenységek megválasztásával; 
• a mérgező termékek környezeti expozíciójának elkerülése, például a magas toxintartalmú halak lenyelése, valamint az ólom és más mérgező anyagok otthonról való eltávolítása;
• a stressz csökkentésére, testmozgással, pihentető szabadidős tevékenységekkel és megnyugtató emberekkel körülvéve;
• a kognitív tartalék felépítésének fontosságáról: ösztönző tevékenységekben való részvétel, minden lehetséges tanulmány és képzés elvégzése, új készségek elsajátítása, az erőforrások igazságosabb elosztásának lehetővé tétele az iskolákban;
• a vágyról, hogy élete végéig formában maradjon: habozás nélkül orvosok vagy más egészségügyi szakemberek segítségét kéri, ösztönző munkát választ, új nyelvet tanul vagy hangszeren játszik, társas- vagy kártyajátékot játszik csoportban, intellektuálisan ösztönző beszélgetésekben, kertművelésben, intellektuálisan ösztönző könyvek olvasásában, felnőtt órákon való részvételben, önkéntességben, pozitív létszemlélet fenntartásában, meggyőződésének védelmében;
• a fertőzésekkel szembeni védekezés tényéről: a kisgyermekkori fertőzések elkerülése, önmaga és családja jó egészségének biztosítása, hozzájárulás a fertőző betegségek elleni globális küzdelemhez, a globális felmelegedés elleni küzdelemhez való magatartás kialakítása.

És Peter J. Whitehouse, hogy felidézzük:

• az Alzheimer-kór jelenlegi farmakológiai kezelései által biztosított szerény tüneti enyhülés;
• szisztematikusan elriasztja az új kezelési javaslatokkal kapcsolatos közelmúltbeli klinikai vizsgálatok eredményeit;
• bizonytalanságok a jövőbeni kezelések, például az őssejtek vagy a béta-amiloid vakcinák lehetséges előnyeit illetően.

Ez a két orvos és pszichológus azt tanácsolja a kormányoknak, hogy "elég motiváltnak érzi magát egy olyan árnyalt politika folytatásához, amelynek célja a teljes lakosság egészségének javítása az emberek élete során, ahelyett, hogy utólag reagálna a kognitív hanyatlásra”.

És végül Peter Whitehouse idézi Arne Naesst, az Oslói Egyetem egykori professzorát, ahol ő alkotta meg a „mélyökológia” kifejezést, kifejezve azt az elképzelést, hogy „az emberi lények bensőségesen és spirituálisan kötődnek a Földhöz":"Gondolj úgy, mint egy hegy!", Hegy, melynek erodált oldalai a lassú módosulás érzését közvetítik, mint az öregedés természetes folyamatainak visszatükröződése, és amelynek csúcsai és csúcsai a gondolkodás emelésére ösztönöznek...