Anton Mironenkov – „Ha nem adják el a banánt, akkor valami nincs rendben”

Anton Mironenkov, az X5 Technologies ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a mesterséges intelligencia hogyan segít előre jelezni vásárlásainkat, és hol találja a cég a legígéretesebb technológiákat

A világjárvány a haladás motorja

— Mi az innovatív kiskereskedelem ma? És hogyan változott a felfogás erről az elmúlt néhány évben?

— Ez mindenekelőtt a kiskereskedelmi vállalatoknál kialakuló belső kultúra — a hajlandóság arra, hogy folyamatosan valami újat tegyünk, a belső folyamatokat változtassuk, optimalizáljuk, különféle érdekességekkel álljunk elő a vásárlók számára. És amit ma látunk, az komolyan különbözik az öt évvel ezelőtti megközelítésektől.

A digitális innovációval foglalkozó csapatok már nem az informatikai osztályon koncentrálódnak, hanem az üzleti funkciókon belül helyezkednek el – operatív, kereskedelmi, logisztikai osztályokon. Végül is, amikor valami újat vezet be, először is fontos megértenie, mit vár el Öntől a vevő, és hogyan működik az összes folyamat. Ezért az X5 vállalati kultúrájában egyre fontosabbá válik a digitális termék tulajdonosának szerepe, amely meghatározza a vállalati folyamatok ritmusát meghatározó platformok fejlődési vektorát.

Emellett az üzleti életben is drámaian megnőtt a változás üteme. Öt éve még be lehetett mutatni valamit, és még három évig ez olyan egyedi fejlesztés maradt, amilyet senki más. És most készítettél valami újat, bevezetted a piacra, és hat hónap múlva minden versenytársnak megvan.

Ilyen környezetben persze nagyon érdekes élni, de nem túl könnyű, mert a kiskereskedelemben az innovációért való versenyfutás szünet nélkül megy.

— Hogyan érintette a járvány a kiskereskedelem technológiai fejlődését?

– Arra törekedett, hogy haladóbb legyen az új technológiák bevezetésében. Megértettük, hogy nincs idő várni, csak mennünk kell és meg kell csinálni.

Egy szemléletes példa az üzleteink és a szállítási szolgáltatások gyors összekapcsolása. Ha korábban havi egy-három üzletet kötöttünk be, akkor tavaly már napi több tucat üzletet ért el az ütem.

Ennek eredményeként az X5 online értékesítésének volumene 2020-ban több mint 20 milliárd rubelt tett ki. Ez négyszer több, mint 2019-ben. Ráadásul a koronavírus hátterében felmerült igény a korlátozások feloldása után is megmaradt. Az emberek kipróbálták a termékek vásárlásának új módját, és továbbra is használják.

— Mi volt a legnehezebb a kiskereskedőknek a világjárványhoz való alkalmazkodásban?

– A fő nehézség az volt, hogy eleinte minden egyszerre történt. A vásárlók tömegesen vásároltak árut az üzletekben, és tömegesen rendeltek online is, az összeszerelők rohantak a kereskedési tereken és próbáltak megrendeléseket formálni. Ezzel párhuzamosan megtörtént a szoftver hibakeresése, a hibák és az összeomlások kiküszöbölése. A folyamatok optimalizálására és megváltoztatására volt szükség, mert a késések bármelyik szakaszban órákig tartó várakozást eredményezhettek az ügyfél számára.

Útközben a tavaly előtérbe került egészségbiztonsági kérdésekkel kellett foglalkoznunk. A kötelező antiszeptikumok, maszkok, helyiségfertőtlenítés mellett a technológia is szerepet kapott itt. Annak érdekében, hogy a vásárlóknak ne kelljen sorban állniuk, felgyorsítottuk az önkiszolgáló pénztárak telepítését (több mint 6-ot már telepítettünk), bevezettük az áruk mobiltelefonról történő szkennelésének és az Express Scan mobilban történő fizetésének lehetőségét. Alkalmazás.

Tíz évvel az Amazon előtt

– Kiderült, hogy a járványhelyzetben való működéshez szükséges technológiák már rendelkezésre állnak, csak be kellett vezetni, illetve bővíteni kellett őket. Bevezettek-e az elmúlt évben alapvetően új technológiai megoldásokat?

— Új komplex termékek létrehozása időbe telik. A fejlesztés kezdetétől a végső bevezetésig gyakran több mint egy év telik el.

Például a választéktervezés meglehetősen bonyolult technológia. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy sok régiónk, üzlettípusunk van, és a vásárlók preferenciái a különböző helyszíneken eltérőek.

A járvány idején egyszerűen nem lett volna időnk ilyen összetettségű terméket létrehozni és piacra dobni. Ám 2018-ban elindítottunk egy digitális átalakulást, amikor még senki nem számolt a koronavírussal. Ezért a járvány kezdetekor már úton voltak kész megoldásaink, amelyek segítették a munka javítását.

A koronaválság idején a technológia beindításának egyik példája az Express Scan szolgáltatás. Ezek érintés nélküli biztonságos vásárlások mobiltelefonon a szokásos Pyaterochka és Perekrestok alapján. Egy több mint 100 fős, több formátumú csapat néhány hónap alatt elindította ezt a projektet, és a kísérleti szakaszt megkerülve azonnal áttértünk a méretezésre. Ma már több mint 1 üzletünkben működik a szolgáltatás.

— Hogyan értékeli általánosságban az orosz kiskereskedelem digitalizáltsági szintjét?

— Sokáig tanakodtunk a társaságban, hogyan lehet helyesen összehasonlítani magunkat másokkal, és megérteni, hogy jól vagy rosszul digitalizáltunk. Ennek eredményeként kidolgoztunk egy belső mutatót – a digitalizációs indexet, amely meglehetősen sok tényezőt takar.

A digitális szolgáltatások globális vezetői, mint például az Amazon, több mint 80%-os teljesítményt értek el. De az e-kereskedelemben nincsenek fizikai folyamatok. A digitális piactereken nem kell megváltoztatni az árcédulákat a polcokon, csak cserélni kell őket az oldalon.

Körülbelül tíz évbe fog telni, hogy elérjük a digitalizáció ezen szintjét. De ez feltéve, hogy ugyanaz az Amazon állni fog. Ugyanakkor, ha ugyanazok a digitális óriáscégek úgy döntenek, hogy offline módba lépnek, akkor „utol kell érniük” a mi kompetenciánkat.

— Minden iparágban vannak alá- és túlbecsült technológiák. Ön szerint mely technológiákat hagyják figyelmen kívül a kereskedők méltatlanul, és melyeket becsülik túl?

— Véleményem szerint erősen alábecsülik azokat a technológiákat, amelyek lehetővé teszik az üzletben a műveletek tervezését és irányítását feladatkezelésen keresztül. Itt eddig sok múlik a rendező tapasztalatán, tudásán: ha hiányosságot, eltérést észlel a munkában, feladatot ad annak kijavítására.

De az ilyen folyamatok digitalizálhatók és automatizálhatók. Ehhez algoritmusokat valósítunk meg az eltérésekkel való munkavégzéshez.

Néha nem statisztikát használnak erre, hanem képfelismerést, videóelemzést. A kamera ránéz a polcokra, ellenőrzi az áruk elérhetőségét és mennyiségét, és figyelmeztet, ha hamarosan kifogy. Az ilyen rendszerek segítik az alkalmazottak idejének hatékonyabb beosztását.

Ha már túlértékelt technológiákról beszélünk, akkor az elektronikus árcédulákat említeném. Természetesen kényelmesek, és lehetővé teszik az árak gyakrabban történő megváltoztatását egy személy fizikai részvétele nélkül. De szükséges-e egyáltalán? Talán más árképzési technológiát kellene kidolgoznia. Például személyre szabott ajánlatok rendszere, melynek segítségével a vásárló egyedi áron kap árut.

Nagy hálózat – big data

— Milyen technológiák nevezhetők ma meghatározónak a kiskereskedelemben?

„A maximális hatást most a választékkal kapcsolatos minden, annak üzlettípustól, helyszíntől és környezettől függő automatikus tervezése adja.

Ezenkívül ez az árképzés, a promóciós tevékenységek tervezése, és ami a legfontosabb, az értékesítés előrejelzése. Elkészítheti a legmenőbb választékot és a legfejlettebb árat, de ha nincs az üzletben a megfelelő termék, akkor a vásárlóknak nem lesz mit vásárolniuk. A léptéket tekintve – és több mint 17 ezer üzletünk van, egyenként 5-30 ezer pozícióval – a feladat meglehetősen nehézkessé válik. Meg kell értenie, hogy mit és mikor kell vinnie, figyelembe kell vennie az üzletek különböző területeit és formátumait, az utak helyzetét, a lejárati dátumokat és sok más tényezőt.

– Használnak erre mesterséges intelligenciát?

— Igen, az eladások előrejelzésének feladata a mesterséges intelligencia közreműködése nélkül már nem megoldható. Gépi tanulással, neurális hálózatokkal próbálkozunk. A modellek fejlesztéséhez pedig nagy mennyiségű külső adatot használunk fel a partnerektől, kezdve a pályák zsúfoltságától az időjárásig. Tegyük fel, hogy nyáron, amikor a hőmérséklet meghaladja a 30 °C-ot, a sör, az édes üdítőitalok, a víz, a fagylalt értékesítése meredeken megugrik. Ha nem biztosít készletet, az áru nagyon gyorsan elfogy.

A hidegnek is megvannak a maga sajátosságai. Alacsony hőmérsékleten az emberek nagyobb valószínűséggel keresik fel a kisboltokat a nagy hipermarketek helyett. Ráadásul a fagy első napján általában visszaesnek az eladások, mert senki sem akar kimenni. De a második-harmadik napon megnövekedett keresletet látunk.

Összesen körülbelül 150 különböző tényezőt tartalmaz előrejelzési modellünk. Az eladási adatokon és a már említett időjáráson kívül ezek a forgalmi dugók, bolti környezetek, rendezvények, versenytárs akciók. Irreális lenne mindezt manuálisan figyelembe venni.

— Mennyiben segít az árazásban a big data és a mesterséges intelligencia?

— Az árképzési döntések meghozatalához két nagy modellcsoport létezik. Az első egy adott termék piaci árain alapul. A más üzletekben található árcédulák adatait gyűjtik, elemzik, és ezek alapján meghatározott szabályok szerint saját árakat határoznak meg.

A modellek második osztálya a keresleti görbe felépítéséhez kapcsolódik, amely tükrözi az eladások mennyiségét az ártól függően. Ez egy analitikusabb történet. Online, ezt a mechanizmust nagyon széles körben használják, és ezt a technológiát onlineról offline módba helyezzük át.

Startupok a feladathoz

— Hogyan választják ki az ígéretes technológiákat és startupokat, amelyekbe a cég befektet?

— Erős innovációs csapatunk van, amely lépést tart a startupokkal, figyeli az új technológiákat.

A megoldandó feladatokból indulunk ki – ügyfeleink konkrét igényeiből vagy a belső folyamatok fejlesztésének igényéből. És már ezeknél a feladatoknál választják ki a megoldásokat.

Például meg kellett szerveznünk az árfigyelést, a versenytársak üzleteiben is. Gondolkodtunk azon, hogy ezt a technológiát a cégen belül hozzuk létre, vagy megvásároljuk. De végül megegyeztünk egy startuppal, amely az árcédulafelismerő megoldásai alapján nyújt ilyen szolgáltatásokat.

Egy másik orosz startuppal együtt egy új kiskereskedelmi megoldást – az „okosmérlegeket” – kísérletezünk. A készülék mesterséges intelligencia segítségével automatikusan felismeri a súlyozott tételeket, és évente körülbelül 1 óra munkát takarít meg a pénztárosoknak minden üzletben.

A külföldi cserkészetből az Evigence izraeli startup érkezett hozzánk a termikus címkén alapuló termékminőség-ellenőrzési megoldással. Az idei év első negyedévében 300 darab X5 Ready Food terméken helyeznek el ilyen címkéket, amelyeket 460 Perekrestok szupermarketbe szállítanak.

— Hogyan dolgozik a cég a startupokkal és milyen szakaszokból áll?

— Ahhoz, hogy együttműködő cégeket találjunk, különféle gyorsítókon megyünk keresztül, együttműködünk a Gotech-el, valamint a moszkvai kormány platformjával és az Internet Initiatives Fejlesztési Alappal. Nem csak hazánkban, hanem más országokban is keresünk újításokat. Például együttműködünk a Plug&Play üzleti inkubátorral és nemzetközi felderítőkkel – Axis, Xnode és mások.

Amikor először megértjük, hogy a technológia érdekes, kísérleti projektekben állapodunk meg. Raktárainkban, üzleteinkben kipróbáljuk a megoldást, nézd meg az eredményt. A technológiák értékeléséhez saját A / B tesztelési platformunkat használjuk, amely lehetővé teszi egy adott kezdeményezés hatásának világos megtekintését, összehasonlítását az analógokkal.

A pilotok eredményei alapján értjük, hogy a technológia életképes-e, és nem 10-15 kísérleti üzletben, hanem a teljes kereskedelmi láncban tervezzük elindítani.

Az elmúlt 3,5 évben körülbelül 2 különböző startupot és fejlesztést vizsgáltunk meg. Ebből 700 jutott el a méretezési szakaszba. Előfordul, hogy a technológia túl drágának bizonyul, ígéretesebb megoldások születnek, vagy nem vagyunk elégedettek a pilot eredményével. És ami néhány kísérleti helyen kiválóan működik, gyakran hatalmas módosításokat kell végrehajtani több ezer üzletben.

— A megoldások mekkora hányadát fejlesztik a cégen belül, és mekkora részt vásárolnak a piacról?

— A legtöbb megoldást mi magunk hozzuk létre – a Pyaterochkánál cukrot vásárló robotoktól kezdve az egyedi, többfunkciós adatalapú platformokig.

Gyakran szabványos dobozos termékeket veszünk elő – például az üzletek feltöltéséhez vagy a raktári folyamatok irányításához – és adjuk hozzá igényeinket. Számos fejlesztővel, köztük startupokkal is megbeszéltük a választékkezelési és árképzési technológiákat. De végül elkezdtek önállóan termékeket gyártani, hogy belső folyamatainkhoz igazítsák azokat.

Néha ötletek születnek a startupokkal való kommunikáció során. És közösen kitaláljuk, hogyan lehet a technológiát az üzlet érdekében fejleszteni és a hálózatunkban megvalósítani.

Okostelefonra költözés

— Milyen technológiák határozzák meg a kiskereskedelem életét a közeljövőben? És hogyan fog változni az innovatív kiskereskedelem ötlete a következő öt-tíz évben?

— Az élelmiszer-kiskereskedelemben ma már online és offline is két független területként működik. Szerintem a jövőben egyesülni fognak. Az egyik szegmensből a másikba való átmenet zökkenőmentes lesz az ügyfél számára.

Nem tudom pontosan mi váltja majd fel a klasszikus üzleteket, de szerintem tíz év múlva térben és megjelenésben is sokat változnak. A műveletek egy része az üzletekből a fogyasztói kütyükhöz fog átkerülni. Árak ellenőrzése, kosár összeállítása, vásárlási ajánlás a vacsorára választott ételhez – mindez elfér a mobileszközökön.

Kiskereskedelmi vállalatként a vásárlóval akarunk lenni a vásárlói út minden szakaszában – nem csak akkor, amikor az üzletbe érkezik, hanem akkor is, amikor eldönti, mit főzzön otthon. És nem csak a bolti vásárlás lehetőségét kívánjuk neki biztosítani, hanem egy csomó ehhez kapcsolódó szolgáltatást is – egészen az aggregátoron keresztül történő ételrendelésig az étteremből, vagy az online mozihoz való csatlakozásig.

Egyetlen kliensazonosító, az X5 ID már elkészült, amely lehetővé teszi a felhasználó felismerését az összes létező csatornán. A jövőben szeretnénk kiterjeszteni azokra a partnereinkre is, akik velünk dolgoznak vagy fognak dolgozni.

„Olyan ez, mintha saját ökoszisztémát hoznál létre. Milyen egyéb szolgáltatásokat terveznek még belefoglalni?

— Előfizetéses szolgáltatásunkat már bejelentettük, K+F stádiumban van. Most megbeszéljük a partnerekkel, hogy kik léphetnek be oda, és hogyan tehetik ezt a vásárlók számára a lehető legkényelmesebben. Reméljük, hogy még 2021 vége előtt piacra léphetünk a szolgáltatás próbaverziójával.

A fogyasztók már a boltba lépés előtt döntenek a termékválasztásról, preferenciáik a médiaszféra hatására alakulnak ki. A közösségi média, az élelmiszer-oldalak, a blogok és a podcastok mind alakítják a fogyasztói preferenciákat. Ezért a termékekről és élelmiszerekről szóló információkat tartalmazó saját médiaplatformunk a vásárlások tervezési szakaszában az ügyfelekkel való interakció egyik csatornája lesz.

Iratkozzon fel a Trends Telegram csatornára is, és naprakész legyen a technológia, a gazdaság, az oktatás és az innováció jövőjével kapcsolatos aktuális trendekkel és előrejelzésekkel.