Szorongásos helyzet: hogyan lehet kijutni az ideges állapotból?
A szorongásos állapot az aggodalom és a stressz érzése, amely a közvetlen veszélyre adott reakcióként jelentkezik. A Covid-19 egészségügyi válság nagyrészt hozzájárult a szorongásos zavarok kialakulásához a lakosság egy részén.
Mi a szorongást kiváltó helyzet?
A bizonytalanság érzéséhez kapcsolódva a szorongást a félelem érzése jellemzi a küszöbön álló veszély előtt. Az irányítás elvesztése, a stressz, az érzett feszültség mind fizikai, mind pszichés, mind a fogyatékosságig.
A különösen szorongást kiváltó helyzet, a koronavírushoz kapcsolódó járvány például 27% -os növekedéshez vezetett 2020 októbere és 2021 márciusa között a pszichológusokkal folytatott konzultációk során. A Doctolib platform által felfedett és 20 perccel továbbított számadatok tükrözik a fáradtságot, a félelmet és még a bizonytalanságot is, amely ebből a példátlan helyzetből adódik. A Public Health France 2020 márciusa óta végzett felmérése szerint a megkérdezettek 31% -a szorongó vagy depressziós állapotot mutatott be.
Generalizált szorongás
Néhány emberben állandósul az az érzés, hogy szorongást kiváltó helyzettel kell szembenézni. Ezt általános szorongásnak nevezik. Aránytalan és invazív, a szorongásos zavar fellép, majd egészségügyi szakemberek kezelését igényli.
Hogyan lehet felismerni az ideges állapotot?
Míg az alkalmi szorongás érzése gyakori és klasszikus, az ismétlődő szorongásos zavar káros hatással lehet a mindennapi életre, a társas kapcsolatokra és a személy egészségére. Számos pszichológiai és fizikai tünet tükrözhet szorongó állapotot, többek között:
- Jelentős stressz;
- Hasi fájdalom;
- Légzési nehézség;
- Palpitáció;
- Remegés;
- Alvászavarok;
- Hőhullámok;
- Hidegrázás;
- Hasmenés vagy éppen ellenkezőleg, székrekedés.
A szorongásos roham
A szorongás tüskéi szorongásos rohamként nyilvánulhatnak meg. Erőszakosak és ellenőrizhetetlenek, az uralom elvesztése jellemzi őket, ami a haláltól való félelemhez kapcsolódik. A pánikrohamnak is nevezett szorongásos rohamot a következők jelzik:
- Hányinger vagy hányás;
- szédülés;
- Könnyek könnyei;
- Remegés;
- A fulladás érzése;
- Tachikardia.
A szorongásos zavar gyakran társul más rendellenességekkel, például depresszióval vagy függőséggel.
Honnan tudhatom, hogy normális -e a szorongásom?
A klasszikus szorongást kiváltó helyzetet meg kell különböztetni az aránytalan és visszatérő szorongástól.
Mindannyian tapasztaltunk szorongást például vizsga előtt vagy balesetben. Ez a reakció egy szorongást kiváltó helyzetre normális és szükséges. Az agy riasztó jelet küld annak érdekében, hogy mozgósítson és növelje éberségünket.
Annak érdekében, hogy megtudjuk, hogy a szorongásos állapot kóros -e, számos kérdést tehetünk fel magunknak, például:
- Aggódom valami igazán fontos dolog miatt?
- Okoz -e szorongásom visszatérő szenvedést a mindennapi életemben?
Amikor a szorongás a szorongásos zavar jele
Az erős, tartós és fogyatékos szorongás a szorongásos zavar jelenlétének jele lehet. A leggyakoribbak közül megemlíthetjük különösen:
- Szociális szorongás;
- Specifikus fóbia;
- Szeparációs szorongás;
- Tériszony;
- Pánikbetegség;
- Általános szorongás (a bizonytalanság tartós érzése).
Az Inserm, az Országos Egészségügyi és Orvosi Kutatóintézet adatai szerint a felnőttek 21% -át élete során érinti egy szorongásos zavar. „A szorongásos zavarok főleg gyermekkorban vagy serdülőkorban kezdődnek” - mondja Inserm. Minél korábban kezdődnek a megnyilvánulások, annál valószínűbb, hogy a betegség később súlyos lesz. „
Hogyan kezelhető és csillapítható a szorongás?
Ha a szorongásos zavarok továbbra is alkalmanként jelentkeznek, a természetes módszerek vagy alternatív gyógyászati technikák nagy segítséget jelenthetnek az enyhe szorongásból való sikeres felépülésben és a megnyugvásban.
A szofrológia, amely egyesíti a légzési technikákat a testtartásokkal és a pozitív vizualizációval, vagy akár a jóga, a meditáció vagy a hipnózis gyakorlata, hatékony lehet a szorongással járó tünetek sikeres elengedésében és kezelésében.
Ha a szorongást kiváltó helyzet mindaddig jelen lesz, amíg szenvedést nem mutat, forduljon kezelőorvosához vagy mentálhigiénés szakemberéhez. A terápia lehetővé teszi a beteg kíséretét, és megérti a kellemetlenség forrását.
Ugyanakkor bizonyos esetekben gyógyszeres kezelés alkalmazható a szorongásos állapot tüneteinek enyhítésére annak érdekében, hogy a beteg visszatérhessen a normális életbe.