Bármilyen találkozásból született csecsemő: anyai petesejt, apai spermiumé. Mindegyik hozza a saját genetikai anyagát:

• 22 kromoszóma + egy X kromoszóma a petesejtek számára
• 22 kromoszóma + X vagy Y kromoszóma a sperma számára

A megtermékenyítés során egy petesejt születik, amelyet zigótának hívnak, az eredeti sejtet, amelyben az anyai és az apai kromoszóma egyesül. A genom ekkor teljes: 44 kromoszóma és 1 pár nemi kromoszóma. A petesejt és a hímivarsejt találkozásából tehát már meghatározódik a gyermek minden tulajdonsága: a szeme színe, a haja, az orra formája és természetesen a neme.

• ha a spermium az X kromoszóma hordozója volt, akkor a baba az XX párt hordozza: lány lesz.
• ha az Y -kromoszómát hordozta, a babának lesz az XY -párja: fiú lesz.

A baba neme tehát teljes mértékben a véletlentől függ, attól függően, hogy melyik spermiumnak sikerül először megtermékenyítenie a petesejteket.

A terhesség 6. hetétől a primitív nemi sejtek a helyükre kerülnek, ahol később a petefészkek vagy a herék fejlődnek. De még ha genetikailag már rögzített is, ebben a szakaszban a magzat neme differenciálatlan marad. Fiúknál a pénisz a terhesség 12. hetében (14 WA – 3. hónap), lányoknál pedig a terhesség 20. hetében (22 WA, 5. hónap) kezd kialakulni (1). Ezért a második terhességi ultrahangon (22 hetes morfológiai ultrahang) lehet tudni a baba nemét.

• a Shettles-módszer

Landrum Brewer Shettles amerikai biológus, a szerző munkája szerint Hogyan válasszuk ki a baba nemét2 (Hogyan válasszuk ki a baba nemét) a női kromoszómát (X) hordozó spermiumok lassabban fejlődnek és tovább élnek, míg a férfi kromoszómát (Y) hordozó spermiumok gyorsabban haladnak, de rövidebb ideig élnek túl. Ezért az ötlet az, hogy a nemi aktust a kívánt nemnek megfelelően ütemezzék: legfeljebb 5 nappal az ovuláció előtt, hogy elősegítsék a legrezisztensebb spermiumok kialakulását, hogy lánya szülessen; az ovuláció napján és az azt követő két napon, hogy elősegítse a leggyorsabb spermiumot egy fiú számára. Ehhez járulnak még további tippek: a méhnyak nyálka pH-ja (fiúknak lúgos szódabikarbónás hüvelyzuhanyzóval, lányoknál ecetes zuhannyal savas), behatolási mélység és tengely, női orgazmus megléte vagy sem stb. Dr. Shettles 75%-os sikerarányról számol be… tudományosan nem igazolt. Ezenkívül az új spermaelemzési módszerek nem mutattak ki különbséget az X vagy Y spermiumok anatómiája vagy mozgási sebessége tekintetében (3).

• az apa módszer

A 4-as években a Port-Royal szülészeti kórházban 80 terhes nő bevonásával végzett tanulmány (200) alapján ezt a módszert Dr. François Papa dolgozta ki, és egy könyvben kínálta a nagyközönségnek (5). Olyan étrenden alapul, amely bizonyos ásványi sókat a kívánt nemtől függően jól meghatározott arányban biztosít. A kalciumban és magnéziumban gazdag étrend módosítaná a nő hüvelyi pH-értékét, ami megakadályozná az Y spermiumok behatolását a petesejtbe, és így lehetővé válik a lánya születése. Ezzel szemben a nátriumban és káliumban gazdag étrend gátolja az X spermium bejutását, optimalizálva a fiúgyermek születésének esélyét. Ezt a nagyon szigorú diétát legalább 2 és fél hónappal a fogantatás előtt el kell kezdeni. A szerző 87%-os sikerarányt javasol, amely tudományosan nem igazolt.

Egy 6 és 2001 között 2006 nő bevonásával végzett tanulmány (173) az ionos diéta és a szexuális kapcsolat ovuláció napjának megfelelő ütemezésének hatékonyságát vizsgálta. Helyesen alkalmazva és kombinálva a két módszer sikerességi aránya 81%, míg az egyik vagy mindkét módszer nem megfelelő követése esetén csak 24%.