Hogyan lehet megszabadulni a tudattalan destruktív attitűdöktől, amelyek megakadályozzák, hogy boldogan éljünk és kiteljesítsük önmagunkat? A kognitív viselkedésterápia (CBT) módszere ennek a problémának a megoldására irányul. Az alapítója, Aaron Beck emlékére egy cikket teszünk közzé a CBT működéséről.

1. november 2021-jén meghalt Aaron Temkin Beck – amerikai pszichoterapeuta, pszichiátria professzor, aki a pszichoterápia kognitív-viselkedési irányának megteremtőjeként vonult be a történelembe.

„A pszichológiai problémák megértésének és megoldásának kulcsa a páciens elméjében rejlik” – mondta a pszichoterapeuta. A depresszió, fóbiák és szorongásos zavarok kezelésében alkalmazott úttörő megközelítése jó eredményeket mutatott a kliensekkel végzett terápia során, és világszerte népszerűvé vált a szakemberek körében.

Ami?

Ez a pszichoterápiás módszer a tudathoz szól, és segít megszabadulni a sztereotípiáktól és az előzetes elképzelésektől, amelyek megfosztanak bennünket a választás szabadságától, és arra késztetnek, hogy egy minta szerint cselekedjünk.

A módszer szükség esetén lehetővé teszi a beteg öntudatlan, „automatikus” következtetéseinek korrigálását. Igazságként érzékeli őket, de a valóságban nagymértékben eltorzíthatják a valós eseményeket. Ezek a gondolatok gyakran fájdalmas érzelmek, helytelen viselkedés, depresszió, szorongásos zavarok és más betegségek forrásaivá válnak.

Működési elv

A terápia a terapeuta és a páciens közös munkáján alapul. A terapeuta nem tanítja meg a pácienst a helyes gondolkodásra, hanem vele együtt megérti, hogy a megszokott típusú gondolkodás segít-e vagy hátráltatja. A siker kulcsa a páciens aktív részvétele, aki nemcsak az üléseken dolgozik, hanem házi feladatot is készít.

Ha eleinte a terápia csak a beteg tüneteire, panaszaira fókuszál, akkor fokozatosan a gondolkodás tudattalan területeire – az alapvető hiedelmekre, valamint az ezek kialakulását befolyásoló gyermekkori eseményekre – kezd hatni. Fontos a visszacsatolás elve – a terapeuta folyamatosan ellenőrzi, hogy a páciens hogyan érti a terápia történéseit, megbeszéli vele az esetleges hibákat.

Haladás

A páciens a pszichoterapeutával együtt megtudja, milyen körülmények között nyilvánul meg a probléma: hogyan keletkeznek az „automatikus gondolatok”, és hogyan befolyásolják elképzeléseit, tapasztalatait és viselkedését. Az első foglalkozáson a terapeuta csak figyelmesen meghallgatja a pácienst, a következőn pedig részletesen megbeszélik a páciens gondolatait, viselkedését számtalan hétköznapi helyzetben: mire gondol, amikor felébred? Mi a helyzet a reggelivel? A cél az, hogy listát készítsünk azokról a pillanatokról és helyzetekről, amelyek szorongást okoznak.

Ezután a terapeuta és a páciens munkaprogramot tervez. Olyan helyeken vagy körülmények között elvégzendő feladatokat foglal magában, amelyek szorongást okoznak – üljön fel lifttel, vacsorázz nyilvános helyen… Ezek a gyakorlatok lehetővé teszik új készségek megszilárdítását és a viselkedés fokozatos megváltoztatását. Az ember megtanul kevésbé merevnek és kategorikusnak lenni, meglátni a problémahelyzet különböző oldalait.

A terapeuta folyamatosan kérdéseket tesz fel és elmagyarázza azokat a pontokat, amelyek segítenek a páciensnek megérteni a problémát. Minden ülés különbözik az előzőtől, mert minden alkalommal, amikor a páciens egy kicsit előrelép, hozzászokik ahhoz, hogy a terapeuta támogatása nélkül éljen az új, rugalmasabb nézeteknek megfelelően.

Ahelyett, hogy „olvasna” mások gondolataiban, az ember megtanulja megkülönböztetni a sajátját, másként kezd viselkedni, és ennek hatására az érzelmi állapota is megváltozik. Megnyugszik, elevenebbnek és szabadabbnak érzi magát. Elkezd barátkozni önmagával, és felhagy önmagá és más emberek ítélkezésével.

Milyen esetekben szükséges?

A kognitív terápia hatékony a depresszió, a pánikrohamok, a szociális szorongás, a kényszerbetegség és az étkezési zavarok kezelésében. Ezt a módszert alkoholizmus, kábítószer-függőség, sőt skizofrénia kezelésére is használják (támogató módszerként). A kognitív terápia ugyanakkor alkalmas az alacsony önértékelés, a párkapcsolati nehézségek, a perfekcionizmus, a halogatás kezelésére is.

Egyéni munkában és családi munkában egyaránt használható. De nem alkalmas azoknak a betegeknek, akik nem hajlandók aktívan részt venni a munkában, és elvárják a terapeutától, hogy tanácsot adjon, vagy egyszerűen értelmezze a történteket.

Mennyi ideig tart a terápia? Mennyibe kerül?

A találkozások száma függ az ügyfél munkavállalási hajlandóságától, a probléma összetettségétől és életkörülményeitől. Minden foglalkozás 50 percig tart. A terápia időtartama 5-10 alkalom heti 1-2 alkalommal. Egyes esetekben a terápia hat hónapnál tovább tart.

A módszer története

1913 John Watson amerikai pszichológus közzéteszi első cikkeit a behaviorizmusról. Arra buzdítja kollégáit, hogy kizárólag az emberi viselkedés vizsgálatára koncentráljanak, a „külső inger – külső reakció (viselkedés)” összefüggés vizsgálatára.

1960. A racionális-emocionális pszichoterápia megalapítója, Albert Ellis amerikai pszichológus kijelenti, hogy ebben a láncban egy köztes láncszem – gondolataink és elképzeléseink (kognícióink) – fontosak. Kollégája, Aaron Beck elkezdi tanulmányozni a tudás területét. A különféle terápiák eredményeinek értékelése után arra a következtetésre jutott, hogy érzelmeink, viselkedésünk gondolkodásunk stílusától függenek. Aaron Beck lett a kognitív-viselkedési (vagy egyszerűen csak kognitív) pszichoterápia megalapítója.

Hagy egy Válaszol