tartalom
- āNagy fiĆŗ, ne sĆrj! (nem fĆ©l a vihartĆ³lā¦)
- āVigyĆ”zz, el fogsz esni! "
- āNĆ©zd a nÅvĆ©redet, jĆ³l csinĆ”lja! (ā¦ SĆ©tĆ”lni, macskĆ”t rajzolni, olvasniā¦)
- " HĆ¼lye vagy, vagy mi? "
- VideĆ³ban: A 10 legjobb mondat, amit ne mondj egy gyereknek!
- āEgyĆ©l, mint egy disznĆ³! "
- ā Ne Ć”llj csak Ćŗgy, mint egy idiĆ³ta! "
- ā Hogy nĆ©zel ki, fĆ©sĆ¼lkƶdsz, ƶltƶzkƶdsz vagy maszatos? "
- ā Hadd tegyem meg helyetted! "
- "Hagyd abba a sĆrĆ”st, szemtelen vagy, csĆŗnya vagy!" "
- āMindig hĆ¼lyesĆ©geket mondasz! "
āNagy fiĆŗ, ne sĆrj! (nem fĆ©l a vihartĆ³lā¦)
DekĆ³dolĆ”s: A gyermek elĆ©rĆ©sĆ©nek mĆ³dja annak felĆ©pĆtĆ©sĆ©ben, Ć©rtĆ©kĆ©ben, amely megrendĆtheti identitĆ”sĆ”nak alapjait, Ć©s ezĆ”ltal elfogultan a benne kialakulĆ³ ƶnbizalmat. Azt is elĆ”rulja neki, hogy tĆŗl nagy ahhoz, hogy Ć©rzelmei legyenek. Ez arra kĆ©szteti, hogy kinyilvĆ”nĆtĆ”s helyett lakatolja Åket. Ehelyett inkĆ”bb hallgass rĆ”, Ć©s mondd: āMegĆ©rtem, hogy fĆ©ltĆ©lā¦ā
Mondja inkĆ”bb:āā ā MegsĆ©rĆ¼ltĆ©l. Ezt egyĆ¼tt nĆ©zzĆ¼k meg. ā
āVigyĆ”zz, el fogsz esni! "
DekĆ³dolĆ”s: Egy hurokban halljuk a tĆ©ren! Pedig ott kƶzvetlenĆ¼l megkĆ©rdÅjelezzĆ¼k a gyermek kĆ©pessĆ©geit, erÅforrĆ”sait. A belĆ© vetett bizalom hiĆ”nyĆ”val tekintĆ¼nk rĆ”. A kicsi pedig Ć©rzi. Ehelyett, hogy pozitĆv kilĆ”tĆ”sokat adjunk neki, Ć©s azt mondjuk, hogy āvigyĆ”zz magadraā, vĆ”laszthatjuk a āLĆ”ttad, hogy magasak a lĆ©pcsÅkā. SegĆts magadon azzal, hogy odateszed a kezed, oda a lĆ”badā¦ "Te aztĆ”n hanggal kĆsĆ©red a tetteit a bizalom Ć©s a tanĆ”cs jĆ³indulatĆŗ Ć¼zenetĆ©vel.
Mondd inkĆ”bbāā: ā Megfoghatod a kezem, hogy felmenj ezen a lĆ©pcsÅn.
āNĆ©zd a nÅvĆ©redet, jĆ³l csinĆ”lja! (ā¦ SĆ©tĆ”lni, macskĆ”t rajzolni, olvasniā¦)
DekĆ³dolĆ”s: Ez a negatĆv szintű ƶsszehasonlĆtĆ”s azt sugallja, hogy a cĆ©l az, hogy olyanok legyĆ¼nk, mint a mĆ”sik, Ć©s a mĆ”sik. A gyerek azonban egyedĆ¼lĆ”llĆ³. Ha pĆ©ldĆ”ul mĆ©g egy kisgyerek sem igazĆ”n szeret olvasni, akkor azzal bĆ”torĆthatjuk, hogy āOK, tudom, hogy az olvasĆ”s tĆ©nyleg nem a te dolgod, de kĆ©sÅbb mi is fogunk. kĆ©szĆtsetek kƶzƶsen egy kis olvasĆ³oldalt. TehĆ”t figyelmeztetted Åt, Ć©s megoszthatod vele ezt a pillanatot.
Mondd inkĆ”bbā :ā ā Egy kis idÅ mĆŗlva mĆ”r egyĆ¼tt olvashatunk!
" HĆ¼lye vagy, vagy mi? "
DekĆ³dolĆ”s: A mondat akkor tƶr ki, ha nem Ć©rt elĆ©g gyorsan, elejti valamit, vagy nem pontosan azt csinĆ”lja, amit elvĆ”rtak tÅleā¦ KƶzvetlenĆ¼l tĆ”madja a gyermek Ć©tvĆ”gyĆ”t, tanulĆ”si Ć©s fejlÅdĆ©si ĆzlĆ©sĆ©t. Ha nincs joga hibĆ”zni, ahogy a mondat is sugallja, nagyon gyorsan, akkor mĆ”r nem akar prĆ³bĆ”lkozni, hogy ne vĆ”llalja a kudarc kockĆ”zatĆ”t. NĆ©hĆ”ny kisgyermek mĆ©g a rajzolĆ”st, a munkĆ”t vagy a tanĆ”ri kĆ©rdĆ©s megvĆ”laszolĆ”sĆ”t sem hajlandĆ³ megvĆ”laszolni, nĆ©ha mĆ©g iskolafĆ³biĆ”val is. Ez gĆ”tlĆ”st kelt, ami nem fĆ©lĆ©nksĆ©g, mert nem akarja, hogy mĆ©ltĆ³sĆ”gĆ”ban bĆ”ntsĆ”k.
Mondd inkĆ”bb :āā ā Ćgy tűnik, nem Ć©rtetted meg. "
Elmondunk 10 mondatot, amit ne mondj egy gyereknek!
VideĆ³ban: A 10 legjobb mondat, amit ne mondj egy gyereknek!
āEgyĆ©l, mint egy disznĆ³! "
DekĆ³dolĆ”s: Ez a mondat azt a gondolatot fejezi ki, hogy a szĆ¼lÅ nem akarja, hogy a gyermek Ć”tmenjen a ārosszul cselekvÅā szakaszon. Azonnal hatĆ©konynak kell lennie. Az, hogy a gyerek ātƶkĆ©letesā, jĆ³l tartja magĆ”t, jĆ³l beszĆ©lā¦ ezt nevezik a zsugorodĆ”sok ānĆ”rcisztikus tĆ”plĆ”lĆ©knakā a szĆ¼lÅ szĆ”mĆ”ra. FÅleg most, ahol nagyon erÅs a tudomĆ”nyos Ć©s tĆ”rsadalmi nyomĆ”s.
Mondd inkĆ”bb :āā ā SzĆ”njon rĆ” idÅt, hogy kƶzel hozza a kanalĆ”t. "
ā Ne Ć”llj csak Ćŗgy, mint egy idiĆ³ta! "
DekĆ³dolĆ”s: Ezzel a mondattal a szĆ¼lÅ nem veszi figyelembe a gyermek idÅbelisĆ©gĆ©t. Az anyukĆ”knak āfutĆ³ anyukĆ”knakā kell lenniĆ¼k, nagy lelki terhelĆ©ssel Ć©s sok tennivalĆ³val, nagyon gyorsan. A felnÅtt ilyenkor nem tudja elviselni, hogy a gyerek mindent megtesz annak Ć©rdekĆ©ben, hogy visszategye azt a pillanatot, amikor el kell vĆ”lnia tÅle, hogy bƶlcsÅdĆ©be, iskolĆ”ba menjen. EltĆ”vozni annyit jelent, mint elszakadni, Ć©s a gyermek mindig fĆ”jdalmat Ć©rez a szĆvĆ©ben. A szĆ¼lÅkƶn mĆŗlik, hogy idÅt szakĆtanak-e az elvĆ”lĆ”sra. PĆ©ldĆ”ul: āTudom, hogy szomorĆŗ vagy, amiĆ©rt ma reggel elhagyjuk egymĆ”st, de ma este Ćŗjra talĆ”lkozunk.ā EzenkĆvĆ¼l a gyerekek gyakran olyan dolgokat is megfigyelnek, amelyeket a felnÅttek nem lĆ”tnak vagy nem szĆ”molnak. Hangya, mozgĆ³ faĆ”gā¦ Azt is mondhatnĆ”d: āMa este lĆ”ttad a hangyĆ”t, megnĆ©zzĆ¼k, de most mennĆ¼nk kell.ā Ćtkƶzben elmesĆ©led, mit lĆ”ttĆ”l." ValĆ³jĆ”ban a felnÅtt gyermekĆ©t megfigyelve rĆ”jƶn, hogy pusztĆ”n azĆ©rt Ć”csorog, mert figyelmes, lebilincselÅ.
Mondd inkĆ”bb :āā "Valami Ć©rdekeset nĆ©z (vagy gondol)!" "
ā Hogy nĆ©zel ki, fĆ©sĆ¼lkƶdsz, ƶltƶzkƶdsz vagy maszatos? "
DekĆ³dolĆ”s: Ott a gyerekkĆ©p kĆ©rdĆ©se. Ha humorral mondjĆ”k, az rendben van. Ha arrĆ³l van szĆ³, hogy nem szĆ©p, nevetsĆ©ges, akkor kƶzvetlenĆ¼l befolyĆ”soljuk a mĆ©ltĆ³sĆ”gĆ”t, Ć©rtĆ©kĆ©t, imĆ”zsĆ”t. Ha pĆ©ldĆ”ul foltokat hagyott a pĆ³lĆ³jĆ”n (Ć©s normĆ”lis, hogy egy gyerek foltosodik!), akkor inkĆ”bb azt mondjuk: āNem akarom, hogy Ćgy jƶjjƶn kiā. BoldoggĆ” tesz, hogy jĆ³l fel vagy ƶltƶzve, amikor iskolĆ”ba mĆ©sz.ā
Mondd inkĆ”bb :āā ā BĆ”rcsak jĆ³l felƶltƶznĆ©l, hogy bƶlcsÅdĆ©be menj. "
ā Hadd tegyem meg helyetted! "
DekĆ³dolĆ”s: Ez a mondat az idÅbelisĆ©g problĆ©mĆ”jĆ”t fedi fel. A felnÅttnek idÅt kell hagynia a gyermekkor Ć©lmĆ©nyĆ©re. Ćs ahhoz, hogy a gyermek vĆ©gezhesse kĆsĆ©rleteit, a felnÅttnek tudnia kell, hogyan kell megszerveznie magĆ”t a ritmusĆ”val. MĆ©g ha siet is. Egy ilyen mondat azt is elĆ”rulja neki, hogy egyedĆ¼l nincs rĆ” kapacitĆ”sa. Ha egy barĆ”t azt mondja neki, hogy rossz, amikor kicsi, annak nincs olyan hatĆ”sa, mintha a szĆ¼lei mondanĆ”k neki. Nagyobb, abban a korban, amikor a barĆ”tok sokat szĆ”mĆtanak, ƶsszeomlik.
Mondd inkĆ”bb :āā āMa este folytathatja az Ć©pĆtkezĆ©st. "
"Hagyd abba a sĆrĆ”st, szemtelen vagy, csĆŗnya vagy!" "
DekĆ³dolĆ”s: Ez azt jelenti, hogy a gyereknek nincs helye a szĆ¼lÅk ritmusĆ”ban, nem alkalmazkodik. SĆrĆ”s kƶzben a kislĆ”ny azt hallja, hogy "csak bĆ©kĆ©n hagyhatna minket", Ć©s a gyerek bosszĆŗsnak Ć©rzi magĆ”t. LĆ”tja, hogy nem szĆvesen lĆ”tjĆ”k gyermekkori megnyilvĆ”nulĆ”saiban, nem felel meg a szĆ¼lei elvĆ”rĆ”sainak. BĆ”r mĆ©g nem beszĆ©l, megĆ©rti szĆ¼lei szavainak negatĆv oldalĆ”t.
Mondd inkĆ”bb :āā āMegĆ©rtem, hogy azĆ©rt sĆrsz, mert fĆ”radt vagyā¦ā
āMindig hĆ¼lyesĆ©geket mondasz! "
DekĆ³dolĆ”s: A nagy kĆ©rdĆ©sek korĆ”ban (miĆ©rt? Hogyan kĆ©szĆtsĆ¼nk babĆ”t?) A kisgyerek mesĆ©l arrĆ³l, hogy mit gondol a vilĆ”grĆ³l. Ez messze nem indokolt Ć©s Ć©sszerű, hanem Ć©ppen ellenkezÅleg, nagyon kĆ©pzeletbeli Ć©s meglepÅ. Fontos, hogy hagyjuk Åket lassan engedni az illĆŗziĆ³ikbĆ³l, Ć©s megbirkĆ³zni a valĆ³sĆ”ggal. Persze nem Ćŗgy fejezi ki magĆ”t, mint egy felnÅtt, de a gyerek beszĆ©de nem feltĆ©tlenĆ¼l hĆ¼lyesĆ©g. Mondhatjuk neki: āNa jĆ³, azt hiszed, hogy ez Ćgy vanā¦ Nem egĆ©szen Ćgy vanā¦ā
Mondd inkĆ”bb :āā ā Nagyon meglep, amit mondaszā¦