Bizalom benne: a 10 kis mondat, ami „öl”! (hogy ne mondjam)

„Nagy fiú, ne sírj! (nem fél a vihartól…)

Dekódolás: A gyermek elérésének módja annak felépítésében, értékében, amely megrendítheti identitásának alapjait, és ezáltal elfogultan a benne kialakuló önbizalmat. Azt is elárulja neki, hogy túl nagy ahhoz, hogy érzelmei legyenek. Ez arra készteti, hogy kinyilvánítás helyett lakatolja őket. Ehelyett inkább hallgass rá, és mondd: „Megértem, hogy féltél…” 

Mondja inkább:   – Megsérültél. Ezt együtt nézzük meg. ” 

„Vigyázz, el fogsz esni! "

Dekódolás: Egy hurokban halljuk a téren! Pedig ott közvetlenül megkérdőjelezzük a gyermek képességeit, erőforrásait. A belé vetett bizalom hiányával tekintünk rá. A kicsi pedig érzi. Ehelyett, hogy pozitív kilátásokat adjunk neki, és azt mondjuk, hogy „vigyázz magadra”, választhatjuk a „Láttad, hogy magasak a lépcsők”. Segíts magadon azzal, hogy odateszed a kezed, oda a lábad… "Te aztán hanggal kíséred a tetteit a bizalom és a tanács jóindulatú üzenetével. 

Mondd inkább  : – Megfoghatod a kezem, hogy felmenj ezen a lépcsőn.

„Nézd a nővéredet, jól csinálja! (… Sétálni, macskát rajzolni, olvasni…)

Dekódolás: Ez a negatív szintű összehasonlítás azt sugallja, hogy a cél az, hogy olyanok legyünk, mint a másik, és a másik. A gyerek azonban egyedülálló. Ha például még egy kisgyerek sem igazán szeret olvasni, akkor azzal bátoríthatjuk, hogy „OK, tudom, hogy az olvasás tényleg nem a te dolgod, de később mi is fogunk. készítsetek közösen egy kis olvasóoldalt. Tehát figyelmeztetted őt, és megoszthatod vele ezt a pillanatot.

Mondd inkább  :  – Egy kis idő múlva már együtt olvashatunk!

" Hülye vagy, vagy mi? "

Dekódolás: A mondat akkor tör ki, ha nem ért elég gyorsan, elejti valamit, vagy nem pontosan azt csinálja, amit elvártak tőle… Közvetlenül támadja a gyermek étvágyát, tanulási és fejlődési ízlését. Ha nincs joga hibázni, ahogy a mondat is sugallja, nagyon gyorsan, akkor már nem akar próbálkozni, hogy ne vállalja a kudarc kockázatát. Néhány kisgyermek még a rajzolást, a munkát vagy a tanári kérdés megválaszolását sem hajlandó megválaszolni, néha még iskolafóbiával is. Ez gátlást kelt, ami nem félénkség, mert nem akarja, hogy méltóságában bántsák. 

Mondd inkább :   – Úgy tűnik, nem értetted meg. "

Elmondunk 10 mondatot, amit ne mondj egy gyereknek!

„Egyél, mint egy disznó! "

Dekódolás: Ez a mondat azt a gondolatot fejezi ki, hogy a szülő nem akarja, hogy a gyermek átmenjen a „rosszul cselekvő” szakaszon. Azonnal hatékonynak kell lennie. Az, hogy a gyerek „tökéletes”, jól tartja magát, jól beszél… ezt nevezik a zsugorodások „nárcisztikus tápláléknak” a szülő számára. Főleg most, ahol nagyon erős a tudományos és társadalmi nyomás.

Mondd inkább :   – Szánjon rá időt, hogy közel hozza a kanalát. "

– Ne állj csak úgy, mint egy idióta! "

Dekódolás: Ezzel a mondattal a szülő nem veszi figyelembe a gyermek időbeliségét. Az anyukáknak „futó anyukáknak” kell lenniük, nagy lelki terheléssel és sok tennivalóval, nagyon gyorsan. A felnőtt ilyenkor nem tudja elviselni, hogy a gyerek mindent megtesz annak érdekében, hogy visszategye azt a pillanatot, amikor el kell válnia tőle, hogy bölcsődébe, iskolába menjen. Eltávozni annyit jelent, mint elszakadni, és a gyermek mindig fájdalmat érez a szívében. A szülőkön múlik, hogy időt szakítanak-e az elválásra. Például: „Tudom, hogy szomorú vagy, amiért ma reggel elhagyjuk egymást, de ma este újra találkozunk.” Ezenkívül a gyerekek gyakran olyan dolgokat is megfigyelnek, amelyeket a felnőttek nem látnak vagy nem számolnak. Hangya, mozgó faág… Azt is mondhatnád: „Ma este láttad a hangyát, megnézzük, de most mennünk kell.” Útközben elmeséled, mit láttál." Valójában a felnőtt gyermekét megfigyelve rájön, hogy pusztán azért ácsorog, mert figyelmes, lebilincselő.

Mondd inkább :   "Valami érdekeset néz (vagy gondol)!" "

– Hogy nézel ki, fésülködsz, öltözködsz vagy maszatos? "

Dekódolás: Ott a gyerekkép kérdése. Ha humorral mondják, az rendben van. Ha arról van szó, hogy nem szép, nevetséges, akkor közvetlenül befolyásoljuk a méltóságát, értékét, imázsát. Ha például foltokat hagyott a pólóján (és normális, hogy egy gyerek foltosodik!), akkor inkább azt mondjuk: „Nem akarom, hogy így jöjjön ki”. Boldoggá tesz, hogy jól fel vagy öltözve, amikor iskolába mész.”

Mondd inkább :   – Bárcsak jól felöltöznél, hogy bölcsődébe menj. "

– Hadd tegyem meg helyetted! "

Dekódolás: Ez a mondat az időbeliség problémáját fedi fel. A felnőttnek időt kell hagynia a gyermekkor élményére. És ahhoz, hogy a gyermek végezhesse kísérleteit, a felnőttnek tudnia kell, hogyan kell megszerveznie magát a ritmusával. Még ha siet is. Egy ilyen mondat azt is elárulja neki, hogy egyedül nincs rá kapacitása. Ha egy barát azt mondja neki, hogy rossz, amikor kicsi, annak nincs olyan hatása, mintha a szülei mondanák neki. Nagyobb, abban a korban, amikor a barátok sokat számítanak, összeomlik.

Mondd inkább :   „Ma este folytathatja az építkezést. "

"Hagyd abba a sírást, szemtelen vagy, csúnya vagy!" "

Dekódolás: Ez azt jelenti, hogy a gyereknek nincs helye a szülők ritmusában, nem alkalmazkodik. Sírás közben a kislány azt hallja, hogy "csak békén hagyhatna minket", és a gyerek bosszúsnak érzi magát. Látja, hogy nem szívesen látják gyermekkori megnyilvánulásaiban, nem felel meg a szülei elvárásainak. Bár még nem beszél, megérti szülei szavainak negatív oldalát. 

Mondd inkább :   „Megértem, hogy azért sírsz, mert fáradt vagy…”

„Mindig hülyeségeket mondasz! "

Dekódolás: A nagy kérdések korában (miért? Hogyan készítsünk babát?) A kisgyerek mesél arról, hogy mit gondol a világról. Ez messze nem indokolt és ésszerű, hanem éppen ellenkezőleg, nagyon képzeletbeli és meglepő. Fontos, hogy hagyjuk őket lassan engedni az illúzióikból, és megbirkózni a valósággal. Persze nem úgy fejezi ki magát, mint egy felnőtt, de a gyerek beszéde nem feltétlenül hülyeség. Mondhatjuk neki: „Na jó, azt hiszed, hogy ez így van… Nem egészen így van…”

Mondd inkább :   – Nagyon meglep, amit mondasz…