tartalom
A tüdőgyulladás félelmetes ellenfél. Általában korábbi légúti fertőzések és az azt követő szövődmények okozzák. A kezelés nem könnyű, és gyakran kórházi tartózkodással végződik, különösen, ha egy idős ember beteg.
Tüdőgyulladásnak minősül minden olyan gyulladás, amely a tüdőben – az alveolusokban és az intersticiális szövetben – fordul elő. Ez a betegség meglehetősen gyakran fordul elő, évszaktól függetlenül. Fontos, hogy ez trükkös módon, kezdetben észrevehető tünetek nélkül történhet.
Vírus támadás
A felső légutak elhanyagolt, kezeletlen (bakteriális vagy vírusos) fertőzése (orrfolyás, gégegyulladás) könnyen átterjedhet az alsó légutakra, és bronchitishez vagy tüdőgyulladáshoz vezethet. Ez különösen igaz, ha a vírus virulens, és a szervezet immunitása csökken.
A vírusok felelősek az úgynevezett vírusos tüdőgyulladásért, a legsúlyosabb lefolyás az influenza tüdőgyulladás. Ez a típus leggyakrabban járványos időszakokban támad. A betegség általában két szakaszban zajlik. Eleinte csak a megfázás tüneteivel foglalkozunk: a betegek rosszullétre, lázra, hidegrázásra, izom-, ízületi-, fejfájásra panaszkodnak, gyengék. Néha nincsenek tudatában a kialakult betegségnek. Csak néhány vagy akár több nap múlva, amikor a tüdőszövet érintett, megjelennek a légzőrendszer tünetei – mellkasi fájdalom, légszomj és száraz, fárasztó köhögés.
Alattomos baktériumok
Néha az influenza (vírusos) tüdőgyulladást bakteriális felülfertőződés bonyolítja, és úgynevezett bakteriális tüdőgyulladássá válik. Általában az immunhiányos embereket támadja meg, különösen a gyermekeket és az időseket. Ezt a fajta gyulladást kedvelik: krónikus légúti betegségek, pl. krónikus hörghurut, tüdőtágulat, bronchiectasia, krónikus szív- és érrendszeri betegségek, pl. szívhibák, más betegségek miatti csökkent immunitás, vírusfertőzés, különösen influenza, nozokomiális fertőzés. A gyulladás tünetei hirtelen fellépő magas, gyakran 40 °C feletti láz formájában nyilvánulnak meg. Vannak még hidegrázás, erős izzadás és erős gyengeség. Köhögés sok váladékkal, mellkasi fájdalmak és különböző súlyosságú dyspnoe jelentkezik. A tüdőgyulladás leggyakoribb oka a Streptococcus pneumoniae – ez az összes gyulladás mintegy 60-70%-a. Az ilyen típusú betegségeket gyakran felső légúti fertőzések előzik meg. A második leggyakoribb gyulladásos faktor a Haemophilus influenzae baktérium. A staphylococcus tüdőgyulladás az influenza vagy más vírusfertőzés szövődménye lehet.
Mi szükséges a diagnózishoz?
Az orvos már a hallgatás és a mellkas ütődése során észleli a tüdőben bekövetkező elváltozásokat, amelyek vírusos és bakteriális tüdőgyulladásban is jelen vannak – recsegést, zörgést, zihálást hall. Néha röntgenfelvételt rendel a diagnózis megerősítésére. Vírusos tüdőgyulladás esetén a kép homályos, a bakteriális lebeny árnyékolása foltos és összefolyó, és folyadék lehet jelen a pleurális üregben. Néha további vizsgálatokra van szükség: vér, bakteriális váladék, bronchoszkópia, a tüdő számítógépes tomográfiája.
Kezelés orvos felügyelete mellett
A tüdőgyulladás kezelését szigorú orvosi felügyelet mellett kell végezni, és módszerei a gyulladás okától függenek. Az antibiotikumok általában szükségtelenek vírusos gyulladás esetén, bár néha az orvos elrendelheti őket a bakteriális felülfertőződés megelőzésére. Leggyakrabban fájdalomcsillapítót, köptetőt és lázcsillapítót írnak fel. Néha oxigénterápiára és szívgyógyszerekre van szüksége. Az antibiotikum hatékony gyógyszer a baktériumok ellen. A megfelelően kiválasztottakat a betegség kezdetétől kell beadni. Előfordul, hogy az orvos néhány napos nem hatékony kezelés után a gyógyszert másra cseréli. Az antibiotikum kezelést nem szabad megszakítani – ezt csak az orvos hozza meg.
Nagyon fontos a légutak nyitva tartása. A lehető leggyakrabban köhögni kell, megveregetni a mellkasát, légzőgyakorlatokat kell végezni (térdre hajlított lábakkal fekve, mély lélegzetet kell venni az orron keresztül, miközben a gyomrot ki kell nyomni, és lassan ki kell fújni a szájon keresztül gyomorhúzással – 3 alkalommal nap 15 percig). Sok folyadékot is kell adni, körülbelül napi 2 litert. Nekik köszönhetően csökken a köpet viszkozitása, ami megkönnyíti a köpet kiürülését. Fontos az egészséges, de könnyen emészthető étrend is.
Ellenőrizze is: Pneumocystosis – tünetek, lefolyás, kezelés
Mikor a kórházba?
A tüdőgyulladás otthon is kezelhető, de mindig orvos felügyelete mellett. Bizonyos esetekben azonban kórházi kezelésre van szükség. Ez akkor fordul elő, ha a betegség lefolyása súlyos, és a beteg rossz állapotban van. Ez elsősorban az idősekre és a gyermekekre vonatkozik.
Érdemes hangsúlyozni, hogy a tüdőgyulladás súlyos szövődményekhez vezethet. A súlyosan betegek, különösen az egyéb légúti betegségekben szenvedők súlyos légzési elégtelenségben szenvedhetnek. A krónikus szív- és érrendszeri betegségekben, cukorbetegségben és daganatos betegségekben szenvedők szintén fokozottan veszélyeztetettek. Ha mellhártyagyulladás lép fel, a felgyülemlett folyadék összenyomja a tüdőt, és megnehezíti a légzést. Súlyos szövődmény lehet a tüdőtályog, azaz a tüdőszövetnek a mikroorganizmusok által okozott, gennyes elváltozásokat okozó nekrózisa. Néha a bakteriális tüdőgyulladás szövődményei életveszélyes szepszishez vezethetnek.
Szöveg: Romaszkan Anna