– A lengyelek jobban félnek az oltásoktól, mint a covidtól. És ha semmi sem változik, továbbra is belehalunk abba a betegségbe, amelyhez már nincs szükség a halálra – Dr. Maciej Zatońskival, a Nagy-Britanniában dolgozó lengyel orvossal beszélgetünk a védőoltás mellőzésének költségeiről.
- A közvélemény-kutatások szerint a lengyelek körülbelül fele nem szándékozik beoltani a COVID-19 ellen
- Dr. Maciej Zatoński Nagy-Britanniában dolgozik. Azt mondja, sokkal nagyobb a bizalom a tudományban, az orvostudományban és az orvosokban
- - A lengyel betegek elveszettnek tűnnek. Néha abszurd kérdéseket tesznek fel, mintha az internet legmélyebb bugyrai legrosszabb összeesküvés-elméleteiről szóló tankönyvekből származnának. - - mondja a szakértő
- További ilyen történeteket találhat a TvoiLokony honlapján
Zuzanna Opolska, MedTvoiLokony: Doktor úr, mint tudja, az oltási profilaxis a gyengénk. A lengyelek országos felmérése szerint a Kantari – csak negyedünk hallott a felnőttek oltási rendjéről. Amúgy ha tudjuk is, nem oltunk be – a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint 53 százalék. a be nem oltott lengyelek közül kijelentik, hogy szeretnének beoltani a COVID-19 ellen. Sokat, keveset?
Dr. Maciej Zatoński: Zavarba ejtően kevés. Nehezen értem, hogy a lengyelek majdnem fele miért utasítja el, vagy kétségei vannak az egyik leghatékonyabb, legmegbízhatóbb és legbiztonságosabb orvosi beavatkozással kapcsolatban. Főleg, hogy Lengyelország olyan ország, ahol a gyógyszerek és étrend-kiegészítők fogyasztása az egyik legmagasabb Európában. Nem is beszélve más olyan módokról, amelyekkel károsítjuk egészségünket, mint például a rossz étkezési szokások, a dohányzás és az alkohol.
A britek másként viszonyulnak az oltáshoz?
Okosabb – A tudományba, a tudósokba, az orvosokba és az Egyesült Királyság egészségügyi rendszerébe vetett bizalom viszonylag magas, amit legjobban a hivatalos adatok bizonyítanak. Az idősek és az első kockázati csoportba tartozók körében még több mint 95 százalék a tét. népesség. Ráadásul a túlnyomó többség szeretne beoltani magát, és időben megjelenni az oltópontokon. Brit tapasztalataim szerint tehát a kontraszt a Visztula folyón látottakkal szemben rendkívül drámai.
2020-ban 75 ezer munkahelyet regisztráltak Lengyelországban. További halálozások az előző három év átlagához képest, és nagy valószínűséggel szinte mindegyiket közvetlenül vagy közvetve a COVID-19 okozta. Jelenleg a járvány következő hulláma szedi áldozatait, és tényleg nem értem, miért halnak bele a lengyelek egy olyan betegségbe, amelybe ma nem kell belehalni. Ezt mutatják a számok – az utolsó negyedévben, a világjárvány legmagasabb csúcsán a COVID-19 okozta halálozások száma az Egyesült Királyságban a napi 1200/1300-ról a május 10-én regisztrált nullára esett vissza. Hadd emlékeztessem önöket, hogy egy 70 milliós országról beszélünk...
Tudom, hogy önként jelentkezik páciensei beoltására a helyi oltási ponton. Lát különbséget az Egyesült Királyságban élő britek és lengyelek hozzáállásában?
Sajnos igen, a brit betegek a megbeszélt időpontokban érkeznek, jól tájékozottak, és gyakran fedetlen kézzel vagy karral adják be az oltást. Ezenkívül jól ismerik kórtörténetüket, és ha kétségeik vannak múltjukkal vagy egészségi állapotukkal kapcsolatban, felteszik a megfelelő kérdéseket.
Másrészt a lengyel betegek, és én csak azokkal foglalkozunk, akik az oltás mellett döntöttek, elveszettnek tűnnek. Néha abszurd kérdéseket tesznek fel, mintha az internet legmélyebb bugyraiból származó legrosszabb összeesküvés-elméletekről szóló tankönyvekből származnának. A legtöbb esetben keveset tudnak egészségügyi történetükről, és nem ismerik az oltási profilaxist. Csak egy emberre emlékszem, aki be volt oltva influenza ellen, a munkáltatója kérésére.
A megdöbbentő az, hogy életkoruktól függetlenül félnek az oltásoktól. Ez nagy kontraszt a britekkel szemben, akik félnek a koronavírustól! Talán ez a világjárványok első hullámainak az eredménye, amelyek drámai lefolyásúak voltak az Egyesült Királyságban, és sok ember veszítette el szeretteit.
A lengyelek túlnyomó többsége a Pfizer vakcinával (34,5%), a legkevesebb a brit-svéd AstraZeneca konszern oltóanyagával (4,9%) nyilatkozik. Az Egyesült Királyságban a COVID-19 vakcinákat is rosszabbra és jobbra osztják?
Nem, de nincs okunk ezt gondolni. Nincs bizonyíték arra, hogy bármelyik vakcina jobb vagy rosszabb lenne. Számomra úgy tűnik, hogy a fő probléma a média narratívája, ahol gyakran nem hatékonyan próbálják összehasonlítani a különböző preparátumokkal, különböző populációkon, különböző országokban, különböző időpontokban keringő törzsekkel végzett klinikai vizsgálatok eredményeit.
Ön a Pfizer és a Moderna több mint 90%-os, az AstraZeneca 76%-os hatékonyságát értékelő tanulmányok adatairól beszél.-82 százalék az adagolási intervallumtól függően?
Igen, az ilyen összehasonlítások teljesen értelmetlenek, és nem értem, mire valók. A lakossági adatokból egyértelműen kitűnik, hogy az összes rendelkezésre álló vakcina hasonlóan hatékonyan csökkenti a COVID-19 miatti kórházi felvételek és halálozások számát. Minden bizonnyal hiba elutasítani a javasolt vakcinát, különösen egy tomboló világjárvány idején. Ezen kívül sok idős brit ember, különösen hazafias emberek, akiknek felajánlották a Pfizer vakcinát, azt mondják: kár, hogy nem a mi helyi lakosunk Oxfordból.
A lengyelek a trombózisos eseményektől tartanak…
Valójában az utóbbi időkben a médiában nagyon sokat foglalkoztak a nagyon ritka thromboemboliás szövődményekkel, de szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ezek minden oltásra vonatkoznak, nem csak a vektoros vakcinákra. A megfigyelésektől függően a villámcsapás kockázatával összemérhető nagyságrendről, azaz körülbelül egy a millióhoz képest.
Emellett ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az mRNS-oltások esetében valamivel nagyobb a kockázata az anafilaxiás reakciónak, ami szintén potenciálisan életveszélyes állapot. Ezért, ha a betegnek a kórelőzményében anafilaxiás reakciók szerepelnek gyógyszerek beadását vagy védőoltásokat követően, vektoros vakcinát kell ajánlani. Ezzel szemben, ha a kórelőzményében heparin okozta trombózis vagy ritka agyi érembólia szerepelt, fel kell ajánlani egy mRNS-oltást.
Ezért a vakcinákat a betegek egészségi előzményei és a lehetséges kockázatok alapján kell kiválasztani, de mindenesetre biztonságosabb beavatkozás, mint a COVID-19 megfertőződését hagyni.
Dánia áprilisban leállította az AstraZeneką oltást, május 3-án pedig a Johnson & Johnson vakcinát kivonták a használatból. A kutatók szerint a holland kormány hasonló döntése, miszerint ideiglenesen két hétre felfüggesztette az AstraZenecával történő immunizálást, 13 beteg életébe került. A forgatókönyv megismétlődik?
Nagyon valószínű. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy járvány idején teljesen mindegy, milyen készítménnyel oltjuk be magunkat. Az számít, hogy hányan és milyen gyorsan kapnak védőoltást. A különböző országok kormányai különböző okokból eltérő döntéseket hozhatnak, és ezt nehéz megmagyaráznom. Elgondolkodhatunk azonban az oltás abbahagyásának lehetséges közvetlen és közvetett hatásain.
Kezdjük az elsővel – ha egy tomboló világjárvány idején csökken az oltások elérhetősége, akkor lelassul a lakosság beoltásának folyamata, ami a halálozást okozó emberek számát jelenti. Egy másik közvetlen következmény, hogy megfosztjuk magunkat egy alternatívától, azaz a kórelőzményben anafilaxiás reakciókkal rendelkező betegnek már nem ajánlható fel vektoroltás. Ami a közvetett hatásokat illeti, a hasonló döntések visszhangja a betegek indokolatlan félelme a ma ismert legbiztonságosabb orvosi beavatkozástól. És minél kevesebben döntenek az oltás mellett, annál nehezebb a lakossági immunitás megszerzése. Ez több időt is jelent a vírus új mutációira és változataira. Ezen túlmenően, amint azt a vizsgálatok mutatják, az egyik oltás alkalmazásától eltántorodott emberek lemondanak a többi oltásról, és ez más fertőző betegségek okozta megbetegedések és halálozások növekedéséhez vezet.
Egyre nagyobb figyelem irányul a koronavírus új változataira, vajon a jelenleg elérhető oltások megvédenek-e minket ellenük?
Ezeknek a változatoknak és mutációknak ezrei vannak – néhányat azonosítunk, másokat nem tudunk, sőt, minden nap újak jönnek létre. A legtöbbnek semmi értelme, de valamilyen oknál fogva egyesek kisebb-nagyobb médiahírnévre tesznek szert. Jelenleg tudjuk, hogy a COVID-19 elleni oltások nem ideálisak, de megvédenek bennünket mind a régebben keringő, mind a jelenleg megjelenő változatok ellen. Arra is jó esély van, hogy az oltás után többé-kevésbé ellenállóak leszünk a későbbi változatokkal szemben.
Hogy milyen szerepet játszottak a brit orvosok a járványban, sokan „híresség” státuszt szereztek hazánkban. Egy olyan országban, ahol hiányoznak a fertőző betegségek orvosai, mindenki a COVID-19 szakértője lett. Azt hallottuk, hogy a bezárás öl, a maszkok feleslegesek, a svéd út a legjobb…
Talán a végéről kezdem – Lengyelország és Svédország nem hasonlítható össze egymással. Más a demográfia, más a népsűrűség, más az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, az állampolgárok eltérő mentalitása. Nagy-Britanniában senki sem kérdőjelezi meg a maszk viselését, még kevésbé a bezárás jogosságát. Ha mindenki két hétig otthon marad, és nem érintkezik másokkal, két héten belül túljutottunk volna a járványon. Ha az orvosok hozzáállásáról van szó, senki sem próbál sztárt csinálni magából. Az egészségügyi dolgozók túlnyomó többsége önkéntes munkája után a helyi oltóközpontokba megy. Nem kényszerítik, nem kérik, és nem is biztatja őket senki. Csak megtörténik.
És milyen a korlátozások betartása? Lengyelországban nagyon aktív a földalatti – edzőtermek, szépségszalonok, klubok…
A zárlat kezdete óta a brit kormány sokkal nagyobb mértékben segítette a vállalkozókat, mint Lengyelországban. Senki sem áll drámai választás előtt: illegális munka vagy éhezés, illegális munka vagy csőd. Pénzt fizetnek azoknak, akik kénytelenek otthon maradni – jelenleg 80 százalék. a bevételeiket. A munkaadók állami bevallásai mindössze néhány napot vesznek igénybe, mire megjelennek a munkáltatói számlákon.
Tudod, azt…
a Medonet Marketen már 21,99 PLN-ért vásárolhat biológiailag lebomló arcmaszkokat?
Ez érdekelheti:
- A gyógyítók nem egészségesek. Az orvos leggyakrabban elmondja nekik, mi a bajuk
- Mennyire hatékonyak a COVID-19 vakcinák? [ÖSSZEHASONLÍTÁS]
- Dicsekedsz az oltással az interneten? Inkább ne csináld
A medTvoiLokony weboldal tartalmának célja, hogy javítsa, nem helyettesítse a Weboldal Felhasználója és orvosa közötti kapcsolatot. A weboldal kizárólag tájékoztató és oktatási célokat szolgál. Mielőtt követné a Honlapunkon található szaktudást, különösen az orvosi tanácsokat, orvoshoz kell fordulnia. Az Adminisztrátor nem vállal semmilyen következményt, amely a Weboldalon található információk felhasználásából ered. Orvosi konzultációra vagy e-receptre van szüksége? Keresse fel a halodoctor.pl webhelyet, ahol online segítséget kaphat – gyorsan, biztonságosan és anélkül, hogy elhagyná otthonát.