Diszacharidok

A diszacharidok (disacharidok, oligoszacharidok) olyan szénhidrátok csoportja, amelyek molekulái két egyszerű cukorból állnak, amelyeket eltérő konfigurációjú glikozidkötés egyesít egy molekulává. A diszacharidok általános képlete C-vel ábrázolható₁₂Н₂₂О₁₁.

A molekulák szerkezetétől és kémiai tulajdonságaiktól függően redukáló és nem redukáló diszacharidokat különböztetnek meg. A redukáló diszacharidok közé tartozik a laktóz, a maltóz és a cellobióz; a nem redukáló diszacharidok közé tartozik a szacharóz és a trehalóz.

Kémiai tulajdonságok

A dicukor szilárd kristályos anyagok. A különféle anyagok kristályai fehértől barnáig színeződnek. Jól oldódnak vízben és alkoholokban, édes ízűek.

A hidrolízis reakció során a glikozidos kötések felbomlanak, aminek következtében a diszacharidok két egyszerű cukorrá bomlanak. A hidrolízis fordított folyamatában a kondenzáció több diszacharidmolekulát olvaszt össze összetett szénhidrátokká – poliszacharidokká.

Laktóz – tejcukor

A „laktóz” kifejezést latinból „tejcukor”-nak fordítják. Ezt a szénhidrátot azért nevezték így, mert nagy mennyiségben megtalálható a tejtermékekben. A laktóz egy polimer, amely két monoszacharid – glükóz és galaktóz – molekuláiból áll. Más diszacharidokkal ellentétben a laktóz nem higroszkópos. Szerezze be ezt a szénhidrátot a tejsavóból.

Alkalmazási terület

A laktózt széles körben használják a gyógyszeriparban. Higroszkóposság hiánya miatt könnyen hidrolizálható cukoralapú gyógyszerek gyártására használják. Más szénhidrátok, amelyek higroszkóposak, gyorsan megnedvesednek, és a bennük lévő hatóanyag gyorsan lebomlik.

A biológiai gyógyszerészeti laboratóriumokban a tejcukrot különféle baktérium- és gombakultúrák termesztésére szolgáló tápközegek előállítására használják, például penicillin előállításához.

A laktóz izomerizálódik a gyógyszerekben laktulóz előállítására. A laktulóz egy biológiai probiotikum, amely normalizálja a bélmozgást székrekedés, dysbacteriosis és egyéb emésztési problémák esetén.

Hasznos tulajdonságok

A tejcukor a legfontosabb tápláló és képlékeny anyag, létfontosságú az emlősök, így a baba növekvő szervezetének harmonikus fejlődéséhez. A laktóz tápközeg a bélben a tejsavbaktériumok fejlődéséhez, amelyek megakadályozzák a rothadó folyamatok kialakulását a bélben.

A laktóz jótékony tulajdonságai közül kiemelhető, hogy nagy energiaintenzitás mellett nem zsírképződik, és nem emeli a vér koleszterinszintjét.

Lehetséges kár

A laktóz nem károsítja az emberi szervezetet. A tejcukrot tartalmazó termékek használatának egyetlen ellenjavallata a laktóz intolerancia, amely olyan embereknél jelentkezik, akiknél a tejcukrot egyszerű szénhidrátokká bontó laktáz enzim hiánya szenved. A laktóz intolerancia az oka annak, hogy az emberek, gyakrabban a felnőttek felszívódnak a tejtermékek károsodásában. Ez a patológia olyan tünetek formájában nyilvánul meg, mint:

• hányinger és hányás;
• hasmenés;
• puffadás;
• kólika;
• viszketés és kiütések a bőrön;
• allergiás nátha;
• puffadtság

A laktóz intolerancia leggyakrabban fiziológiás, és életkorral összefüggő laktázhiánnyal jár.

Maltóz – malátacukor

A maltóz, amely két glükózmaradékból áll, egy diszacharid, amelyet a gabonafélék termelnek az embriójuk szöveteinek felépítésére. Kevesebb malátacukor található a virágos növények pollenjében és nektárjában, valamint a paradicsomban. A malátacukrot egyes baktériumsejtek is termelik.

Az állatokban és az emberekben a maltóz a poliszacharidok – keményítő és glikogén – lebontásával képződik a maltáz enzim segítségével.

A maltóz fő biológiai szerepe, hogy a szervezetet energiaanyaggal látja el.

Lehetséges kár

A maltóz káros tulajdonságait csak azoknál az embereknél mutatják, akiknek genetikailag maltázhiányuk van. Ennek eredményeként az emberi bélben maltózt, keményítőt vagy glikogént tartalmazó élelmiszerek fogyasztásakor aluloxidált termékek halmozódnak fel, ami súlyos hasmenést vált ki. Ezen élelmiszerek étrendből való kizárása vagy maltáz enzimkészítmények szedése segít a maltóz intolerancia megnyilvánulásainak kiegyenlítésében.

Szacharóz – nádcukor

A cukor, amely jelen van mindennapi étrendünkben, tiszta formában és különféle ételek részeként is, a szacharóz. Glükóz és fruktóz maradékokból áll.

A természetben a szacharóz különféle gyümölcsökben található: gyümölcsökben, bogyókban, zöldségekben, valamint a cukornádban, ahonnan először bányászták. A szacharóz lebontása a szájban kezdődik és a belekben ér véget. Az alfa-glükozidáz hatására a nádcukor glükózra és fruktózra bomlik, amelyek gyorsan felszívódnak a vérbe.

Hasznos tulajdonságok

A szacharóz előnyei nyilvánvalóak. A természetben igen gyakori diszacharidként a szacharóz energiaforrásként szolgál a szervezet számára. A vér glükózzal és fruktózzal, nádcukorral való telítése:

• biztosítja az agy – a fő energiafogyasztó – normális működését;
• energiaforrás az izomösszehúzódáshoz;
• növeli a szervezet hatékonyságát;
• serkenti a szerotonin szintézisét, aminek köszönhetően javítja a hangulatot, mivel antidepresszáns faktor;
• részt vesz a stratégiai (és nem csak) zsírtartalékok kialakításában;
• aktívan részt vesz a szénhidrát-anyagcserében;
• támogatja a máj méregtelenítő funkcióját.

A szacharóz jótékony funkciói csak korlátozott mennyiségben történő fogyasztás esetén jelentkeznek. Optimálisnak tekinthető 30-50 g nádcukor étkezésben, italban vagy tiszta formában történő elfogyasztása.

Káros, ha bántalmazzák

A napi bevitel túllépése tele van a szacharóz káros tulajdonságainak megnyilvánulásával:

• endokrin rendellenességek (cukorbetegség, elhízás);
• a fogzománc pusztulása és az izom-csontrendszer patológiái az ásványi anyagcsere megsértése következtében;
• megereszkedett bőr, törékeny körmök és haj;
• a bőr állapotának romlása (kiütés, akne kialakulása);
• az immunitás elnyomása (hatékony immunszuppresszáns);
• az enzimaktivitás elnyomása;
• a gyomornedv fokozott savassága;
• a vesék megsértése;
• hiperkoleszterinémia és trigliceridémia;
• az öregedés felgyorsítása.

Mivel a B-vitaminok aktívan részt vesznek a szacharóz bomlástermékeinek (glükóz, fruktóz) felszívódásának folyamatában, az édes ételek túlzott fogyasztása tele van ezeknek a vitaminoknak a hiányával. A B-vitaminok hosszan tartó hiánya veszélyes a szív és az erek tartós rendellenességeivel, a neuropszichés aktivitás patológiáival.

Gyermekeknél az édesség iránti szenvedély aktivitásuk növekedéséhez vezet, egészen a hiperaktivitási szindróma, a neurózis, az ingerlékenység kialakulásáig.

Cellobióz diszacharid

A cellobióz egy diszacharid, amely két glükózmolekulából áll. Növények és egyes baktériumsejtek termelik. A cellobiózisnak nincs biológiai értéke az ember számára: az emberi szervezetben ez az anyag nem bomlik le, hanem ballasztvegyület. A növényekben a cellobióz szerkezeti funkciót tölt be, mivel a cellulózmolekula része.

Trehalóz – gombacukor

A trehalóz két glükózmolekulából áll. Magasabbrendű gombákban (innen a második neve – mycosis), algákban, zuzmókban, egyes férgekben és rovarokban találhatók. Úgy gondolják, hogy a trehalóz felhalmozódása az egyik feltétele a sejtek kiszáradással szembeni fokozott rezisztenciájának. Az emberi szervezetben nem szívódik fel, azonban nagy mennyiségben a vérbe kerülve mérgezést okozhat.

A diszacharidok széles körben elterjedtek a természetben – növények, gombák, állatok, baktériumok szöveteiben és sejtjeiben. Szerepelnek a komplex molekuláris komplexek szerkezetében, és szabad állapotban is megtalálhatók. Egy részük (laktóz, szacharóz) az élő szervezetek energiaszubsztrátja, mások (cellobióz) szerkezeti funkciót látnak el.