Szédülés – egyensúlyzavarok okai, diagnózisa és kezelése

A MedTvoiLokony Szerkesztőbizottsága küldetésének megfelelően mindent megtesz annak érdekében, hogy megbízható, a legújabb tudományos ismeretekkel alátámasztott orvosi tartalmat biztosítson. Az „Ellenőrzött tartalom” kiegészítő jelző azt jelzi, hogy a cikket orvos nézte át vagy írta közvetlenül. Ez a kétlépcsős verifikáció: egy orvosújságíró és egy orvos lehetővé teszi számunkra, hogy a jelenlegi orvosi tudásnak megfelelően a legjobb minőségű tartalmat biztosítsuk.

Ezen a téren való elkötelezettségünket értékelte többek között az Egészségügyi Újságírók Egyesülete, amely a MedTvoiLokony Szerkesztőbizottságát a Nagy Pedagógus kitüntető címmel tüntette ki.

A szédülés gyakori panasz. Ha gyakran előfordulnak, forduljon szakemberhez, mert súlyos egészségügyi állapot tünete lehet. Milyen típusú szédülést különböztetünk meg? Ellenőrizzük a szédülés és egyensúlyzavarok diagnosztikáját és kezelését egyes betegségekben.

Szédülés – meghatározás

A szédülést a köznyelvben „örvényeknek” és „szédülésnek” is nevezik. Gyakoriságuk leggyakrabban az életkorral növekszik. A szédülést az egyensúlyi rendszer zavarai okozzák, amely magában foglalja a labirintust, annak vesztibuláris beidegzését és az agytörzsben, a kisagyban, a kéreg alatti magokban és az agykéregben található központokat.

Érdemes megjegyezni, hogy a szédülés fogalma mögött két fogalom áll – a környezet, a saját test vagy fej mozgásának illúziója és az esés benyomásával kombinált egyensúlyhiány. A szédülés gyakori tünet, amelyet a betegek jeleznek.

  1. Hogyan épül fel az agy?

Akár a testhelyzet éles változása is okozhatja őket fekvésről ülésre vagy ülésből álló helyzetbe. Ha azonban a szédülés nem teszi lehetővé az alapvető tevékenységek elvégzését, meg kell látogatnia egy szakembert - otolaryngológust vagy neurológust. E két szakterület határán különült el egy harmadik, az otoneurológia. Mostantól kényelmesen időpontot egyeztethet egy neurológushoz a halodoctor.pl portálon keresztül. A tanácsadás otthonának elhagyása nélkül történik online konzultáció formájában.

A szédülés típusai

A szédülés a definíció kettős jelentése szerint szisztémás és nem szisztémás csoportra osztható. A szisztémás szédülés tehát a környezet, a test vagy éppen a fej forgásának illúziója. Gyakran hányinger és hányás, valamint nystagmus és szorongás kíséri őket.

A beteg objektíven tudja leírni tüneteit, ellentétben a nem szisztémás szédüléssel, ahol a személy nem tudja racionálisan meghatározni azokat. Az instabilitás illúzióját a szorongásos zavarokhoz kapcsolódó tünetek kísérik.

A szédülés okai

A vertigo fő okai a következők:

  1. Agyi és labirintussérülések, 
  2. a középső és a belső fül gyulladása, 
  3. A vesztibuláris ideg gyulladása, 
  4. Vonások a koponya hátsó részén 
  5. atheroscleroticus encephalopathia, 
  6. Kábítószer-mérgezés, 
  7. Neoplazmák, 
  8. Epilepszia, 
  9. Migrén, 
  10. Alvászavar 
  11. Depresszió, 
  12. Családi vestibulopathia, 
  13. Arnold-Chiari szindróma, 
  14. hipoglikémia, 
  15. Szívritmuszavar, 
  16. artériás hipotenzió, 
  17. Hypothyreosis.

Ellenőrizze, hogy érdemes-e orvoshoz fordulni? Végezze el maga az első orvosi interjút.

Szédülés és labirintuszavarok

A labirintus vagy a belső fül elemének rendellenességei a hirtelen és súlyos szédülés egyik leggyakoribb okai. Nyitott és csukott szemmel is megjelenhetnek, függetlenül a pozíciótól – ülve vagy fekve, vagy hirtelen felállva vagy leülve.

Gyakran előfordul az imbolygás is, amelyet a talaj eltávolításaként írnak le a láb alól. A labirintuszavarban szenvedő betegnek a szédülésen kívül egyéb tünetei is vannak, köztük nystagmus, fényfóbia és fülzúgás.

Vertigo és Meniere-kór

Egy másik olyan állapot, amely nagyon szédülhet, a Meniere-kór, amely a belső fülben alakul ki. Idővel mindkét fület érintheti, ami fontos a beteg kezelése során.

A súlyos szédülésen kívül a Meniere-kór szenzorineurális halláskárosodással, fülzúgással, hányingerrel, nystagmussal, fülfeszülés érzésével, sápadt bőrrel és túlzott izzadással jár. Bár a beteg nem eszméletlen, előfordulhatnak nehéz kísérletek a kapcsolatfelvételre.

Szédülés és migrén

A szédülés a közelmúltban a migrénhez társul. A turbulencia orvosi kifejezése a pitvari migrén. Leggyakrabban a szédülés hirtelen jelentkezik. Egy perctől egy óráig tartottak, gyakoriságuk a migrén típusától függ. Az ilyen szédülés más egészségügyi állapotoktól függetlenül is megjelenhet.

  1. Mi az aurával járó migrén?

Szédülés és presbiastasis

A presbiastasist, amelyet multiszenzoros szédülésnek neveznek, gyakran diagnosztizálnak időseknél. Az erős szédülés mellett egyensúly- és járászavarok, valamint az eleséstől való félelem is előfordulhat. A presbiastasis fő oka a mély érzékelés zavara.

Mit tegyünk, ha szédülünk?

Ha hirtelen szédülünk, először le kell ülnünk, vagy (ha nem tudjuk megtenni) álló helyzetben kapaszkodni a falba vagy az ajtóba, hogy ne essünk el.

Függetlenül attól, hogy állunk, ülünk vagy fekszünk, válasszunk egy álló tárgyat a térben, amelyre figyelmünket összpontosítjuk. Így könnyebb kivárni a tünetek elmúlását. Ha azonban a szédülés továbbra is fennáll, hívja a mentőszolgálatot és egy szeretteit.

Szédülés esetén ihat macskagyökér teát.

Vertigo diagnózis

A vertigo diagnózisa nagymértékben függ a tünetet okozó alapbetegségtől. Leggyakrabban a háziorvos az első orvos, aki az elvégzett interjú alapján meghatározza, hogy a betegnek melyik szakorvoshoz kell fordulnia. Ez lehet egy neurológus vagy fül-orr-gégész, aki speciális vizsgálatokat rendel el, amelyek magukban foglalják:

  1. Videonistagmográfiai vizsgálat (VNG) – a szemmozgásokat videokamerával rögzítik. A vizsgálat különböző testhelyzetekben történik, 
  2. A nyaki artériák ultrahangvizsgálata, 
  3. elektroencephalográfia, 
  4. Komputertomográfia, 
  5. A fej mágneses rezonancia képalkotása. 

Gyorsan elvégezhet MRI-vizsgálatot egy magán MRI-diagnosztikai létesítményben. Kérjen időpontot MRI-re még ma.

Milyen labirintusvizsgálatokat különböztetünk meg?

A vertigo kezelése

A szédülés fő kezelése enyhítő gyógyszeres kezelés, amely magában foglalja:

  1. antihisztaminok (dimenhidrát, prometazin, antazolin); 
  2. betahisztin; 
  3. Neuroleptikumok (promazin, sulpirid, metoklopramid, tietilperazin); 
  4. benzodiazepinek és egyéb axiolitikumok (diazepam, klonazepám, midazolám, lorazepám), 
  5. Kalcium antagonisták (cinnarizin, verapamil, mimodipin). 
Megéri tudni

A szédülésért felelős betegség diagnosztizálása után a enyhítő gyógyszerek mellett oki kezelést is alkalmaznak.

Kinezioterápia szédülésben – mi ez?

A vertigo kezelése során kineziterápiát alkalmaznak, ami a gyakorlatban gyógytornát jelent. A gyógytornász felügyelete mellett végzett különféle gyakorlatok támaszthatja a mozgásszervi rendszert.

A kineziterápiát nem csak szédülésben jelentkező betegségek, hanem Parkinson-kór, stroke vagy artériás hipertónia esetén is alkalmazzák.

Vannak házi gyógymódok a szédülésre?

Ha a szédülés nem jelentkezik rendszeresen, próbálkozhatunk a rendelkezésre álló házi gyógymódokkal.

Az egyik összetevő, amit otthon is találunk, a gyömbér a nyomás szabályozására, ami szintén segít a szédülés minimalizálásában, a gyömbér. Elég letörölni és vízbe dobni, majd felmelegíteni. Fontos a szervezet megfelelő hidratálása is. Ebből a célból naponta legalább 1,5 liter vizet kell inni.

A medTvoiLokony weboldal tartalmának célja, hogy javítsa, nem helyettesítse a Weboldal Felhasználója és orvosa közötti kapcsolatot. A weboldal kizárólag tájékoztató és oktatási célokat szolgál. Mielőtt követné a Honlapunkon található szaktudást, különösen az orvosi tanácsokat, orvoshoz kell fordulnia. Az Adminisztrátor nem vállal semmilyen következményt, amely a Weboldalon található információk felhasználásából ered. Orvosi konzultációra vagy e-receptre van szüksége? Keresse fel a halodoctor.pl webhelyet, ahol online segítséget kaphat – gyorsan, biztonságosan és anélkül, hogy elhagyná otthonát.

Hagy egy Válaszol