Mi a flash mob ötlete?
Az akció részeként a közösségi média különböző országok felhasználói fotókat tesznek közzé kedvenceikkel – kutyáikkal vagy macskáikkal – és egy szórólapot #StopYulin felirattal. Ezenkívül néhányan egyszerűen csak képeket tesznek közzé állatokról a megfelelő hashtag hozzáadásával. Az akció célja, hogy minél több embernek elmesélje, mi történik Yulinban minden nyáron, hogy egyesítsék a világ minden tájáról érkező lakosokat, és befolyásolják a kínai kormányt a mészárlás betiltására. A Flash mob résztvevői és előfizetőik elmondják véleményüket a fesztiválról, sokan nem tudják visszafogni érzéseiket. Íme néhány megjegyzés:
„Nincsenek szavak, csak érzelmek. Ráadásul a leggonoszabb érzelmek”;
„Létezik a pokol a földön. És ő az, ahol a barátaink esznek. Ő az, ahol a vadak, ügyelve az erejükre, hosszú évek óta elevenen sütik-főzik kistestvéreinket!
„Elképesztően megrémültem, amikor észrevettem azt a videót, amelyen emberek brutálisan ölnek meg állatokat úgy, hogy forró vízbe dobják és agyonverik őket. Szerintem senki sem érdemel ilyen halált! Emberek, kérlek, ne legyetek olyan kegyetlenek az állatokkal szemben, beleértve önmagatokat is!”;
„Ha férfi vagy, nem hunyod el a szemedet a Kínában zajló szadisták fesztiválja előtt, akik fájdalmasan gyilkolják meg a gyerekeket. A kutyák intelligenciáját tekintve egyenlőek egy 3-4 éves gyerekkel. Mindent értenek, minden szavunkat, hanglejtésünket, szomorúak velünk és tudnak velünk együtt örülni, hűségesen szolgálnak minket, embereket mentenek romok alatt, tűzvészek idején, megakadályozzák a terrortámadásokat, bombákat, drogokat találnak, fuldoklókat mentenek… Hogyan teheted ezt?”;
"Egy olyan világban, ahol a barátokat megeszik, soha nem lesz béke és csend."
Az egyik oroszul beszélő Instagram-felhasználó egy fotót írt alá a kutyájával: "Nem tudom, mi vezérli őket, de a videók megtekintése után megfájdult a szívem." A fesztivál ilyen képkockái valóban megtalálhatók az interneten, amíg nem blokkolják őket. Ezenkívül Yulinban a kutyamentő önkéntesek videókat tesznek közzé leölésre váró kutyákkal teli ketrecekről. Különböző országokból származó önkéntesek leírják, hogyan váltják meg kisebb testvéreinket. Azt mondják, hogy a kínai eladók élő „árut” rejtegetnek, nem szívesen tárgyalnak, de a pénzt nem utasítják el. „A kutyákat kilogrammban mérik. 19 jüan 1 kg-ért és 17 jüan kedvezménnyel… önkéntesek vásárolnak kutyákat a pokolból” – írja egy vlagyivosztoki felhasználó.
Ki menti a kutyákat és hogyan?
Gondoskodó emberek a világ minden tájáról jönnek Yulinba a fesztivál előtt, hogy megmentsék a kutyákat. Adományozzák pénzeszközeiket, beszedik az interneten keresztül, vagy akár kölcsönt is vesznek fel. Az önkéntesek azért fizetnek, hogy kutyát adjanak nekik. Nagyon sok állat van a ketrecben (gyakran ketrecbe döngölve csirkék szállítására), és csak néhányra lehet elég pénz! Fájdalmas és nehéz kiválasztani azokat, akik túlélik, mások darabokra tépve maradnak. Ráadásul a váltságdíj után állatorvost kell keresni és ellátni a kutyákat, hiszen többnyire siralmas állapotban vannak. Ezután az állatnak menedéket vagy gazdát kell találnia. A megmentett „farkat” gyakran más országokból származó emberek készítik el, akik láttak fényképeket a szegény fickókról a közösségi oldalakon.
Nem minden kínai támogatja ennek a fesztiválnak a megrendezését, és a hagyomány ellenzőinek száma évről évre nő. Az ország egyes lakói önkéntesekkel is együttműködnek, gyűléseket tartanak, kutyát vásárolnak. Tehát Wang Yan milliomos úgy döntött, hogy segít az állatokon, amikor ő maga elvesztette szeretett kutyáját. A kínaiak a közeli vágóhidakon próbálták megtalálni, de hiába. A látottak azonban annyira lenyűgözték a férfit, hogy minden vagyonát elköltötte, vett egy vágóhidat kétezer kutyával, és menhelyet hozott létre nekik.
Azok, akiknek nincs lehetőségük fizikailag és anyagilag segíteni, nemcsak részt vesznek ilyen flash mobokon, információkat osztanak meg, hanem petíciókat is aláírnak, azok a városukban lévő kínai nagykövetségekre jönnek. Gyűléseket és néma perceket rendeznek, gyertyát, szegfűt, puha játékokat hoznak a halálra kínzott kistestvéreink emlékére. A fesztivál ellen kampányolók arra szólítanak fel, hogy ne vásároljanak kínai árut, ne utazzanak turistaként az országba, ne rendeljenek kínai ételeket az éttermekben, amíg a tilalom nem lép érvénybe. Ez a „csata” már több mint egy éve tart, de még nem hozott eredményt. Találjuk ki, milyen ünnepről van szó, és miért nem mondják le semmiképpen.
Mi ez a fesztivál és mivel eszik?
A Kutyahúsfesztivál egy hagyományos népünnepély a nyári napforduló napján, amely június 21. és 30. között zajlik. A fesztivált hivatalosan nem a kínai hatóságok hozták létre, hanem önállóan alakították ki. Több oka is van annak, hogy ilyenkor szokás a kutyákat leölni, és ezek mind a történelemre utalnak. Egyikük egy közmondás, amely így szól: „Télen abbahagyják a nyers halsaláta rizzsel fogyasztását, nyáron pedig a kutyahúst.” Vagyis a kutyahús fogyasztása a szezon végét és a termés beérését szimbolizálja. A másik ok a kínai kozmológia. Az ország lakói szinte mindent, ami körülveszi őket, a „yin” (női földi princípium) és a „yang” (férfi fény mennyei erő) elemekre utalnak. A nyári napforduló a „yang” energiájára utal, ami azt jelenti, hogy valami forrót, gyúlékonyat kell enni. A kínaiak szerint a leginkább „jang” étel a kutyahús és a licsi. Ezenkívül egyes lakosok bíznak az ilyen „ételek” egészségügyi előnyeiben.
A kínaiak úgy vélik, hogy minél nagyobb az adrenalin felszabadulása, annál finomabb a hús. Ezért az állatokat brutálisan megölik egymás előtt, botokkal verik, elevenen megnyúzzák és megfőzik. Fontos megjegyezni, hogy a kutyákat az ország különböző pontjairól hozzák, gyakran lopják el a gazdáiktól. Ha a gazdinak olyan szerencséje van, hogy megtalálja kedvencét az egyik piacon, ki kell szállnia, hogy megmentse az életét. Hozzávetőleges becslések szerint minden nyáron 10-15 ezer kutya hal fájdalmas halállal.
Az, hogy az ünnep nem hivatalos, nem jelenti azt, hogy az ország hatóságai harcolnak ellene. Kijelentik, hogy nem támogatják a fesztivál lebonyolítását, de ez már hagyomány, és nem tiltják meg. Sem a fesztivál több millió ellenzője sok országban, sem a gyilkosságok törlését kérő hírességek nyilatkozatai nem vezetnek a kívánt eredményre.
Miért nem tiltják be a fesztivált?
Annak ellenére, hogy maga a fesztivál Kínában zajlik, más országokban is esznek kutyát: Dél-Koreában, Tajvanon, Vietnámban, Kambodzsában, még Üzbegisztánban is rendkívül ritka, de még mindig esznek kutyahúst – a helyi hiedelem szerint. , gyógyászati tulajdonságokkal rendelkezik. Megdöbbentő, de ez a „csemege” a svájciak mintegy 3 százalékának asztalára került – Európa egyik civilizált országának lakói sem idegenkednek a kutyaevéstől.
A fesztivál szervezői azt állítják, hogy a kutyákat humánusan ölik le, és a húsevés nem különbözik a sertés- vagy marhahús evésétől. Szavaikban nehéz kivetnivalót találni, mert más országokban óriási mennyiségben vágnak tehenet, sertést, csirkét, birkát stb. De mi a helyzet a pulykasütés hagyományával a hálaadás napján?
A kettős mérce a #StopYulin kampány bejegyzései alatt is felfigyelt. „Miért nem bojkottálnak a kínaiak a flash mobot, és bojkottálják a világ többi részét, amikor grillsütünk? Ha bojkottáljuk, akkor elvileg húst. És ez nem kettősség!” – írja az egyik felhasználó. „A lényeg a kutyák védelme, de az állatok leölésének támogatása? A fajizmus a legtisztább formájában” – teszi fel a kérdést egy másik. Azonban van értelme! Egyes állatok életéért és szabadságáért folytatott küzdelemben felnyithatja a szemét mások szenvedéseire. A kutyaevés, amit például hazánk lakója nem szokott ebédnek vagy vacsoraként felfogni, „kijózanít” és arra késztetheti az embert, hogy figyelmesebben nézze meg a saját tányérját, gondolja át, mi volt az étele. Ezt erősíti meg a következő megjegyzés is, amelyben az állatokat azonos értékrendbe sorolják: „Kutyák, macskák, nercek, rókák, nyulak, tehenek, sertések, egerek. Ne hordj bundát, ne egyél húst. Minél többen látják a fényt és visszautasítják azt, annál kisebb lesz a kereslet a gyilkosságra.
Oroszországban nem szokás kutyát enni, de hazánk lakosai anélkül, hogy tudnák, rubellel buzdítják megölésüket. A PETA vizsgálat feltárta, hogy a bőráru-gyártók nem vetik meg a Kínából származó vágóhidak szállítmányait. Számos, az európai piacokon található kesztyűről, övről és kabátgallérról kiderült, hogy kutyabőrből készültek.
Lemarad a fesztivál?
Mindez az izgalom, gyűlések, tiltakozások és akciók bizonyítékai annak, hogy a társadalom változik. Kína maga is két táborra oszlik: azokra, akik elítélik és támogatják az ünnepet. A Yulin Meat Festival elleni flashmobok megerősítik, hogy az emberek ellenzik a kegyetlenséget, amely idegen az emberi természettől. Évről évre nemcsak több résztvevője van az állatvédelmi akcióknak, hanem általában a veganizmust támogatók is. Nincs garancia arra, hogy a fesztivál jövőre vagy akár a következő években elmarad. Az állatok, köztük a haszonállatok leölése iránti kereslet azonban máris csökken. A változás elkerülhetetlen, a vegánság pedig a jövő!