Kele tölgyfa (Suillellus queletii)
- Osztály: Basidiomycota (Basidiomycetes)
- Alosztály: Agaricomycotina (Agaricomycetes)
- Osztály: Agaricomycetes (Agaricomycetes)
- Alosztály: Agaricomycetidae (Agaricomycetes)
- Rendelés: Boletales (Boletales)
- Család: Boletaceae (Boletaceae)
- Nemzetség: Suillellus (Suillellus)
- Típus: Suillellus queletii (Kele tölgyfa)
Kalap: a kalap egységes domború. 5-15 cm átmérőjű. A kalap felülete barna, esetenként sárgásbarna. Száraz időben bársonyos, matt, magas páratartalom mellett nyálkás és ragacsos lesz a kupak.
Láb: erős láb, tövénél duzzadt. A lábszár magassága 5-10 cm, átmérője 2-5 cm. A sárgás lábát apró vöröses pikkelyek borítják. A láb alján fehér micélium töredékei láthatók. Megnyomásakor a gomba szára a tubulusokhoz hasonlóan azonnal elkékül.
Pép sárga színű, a vágásnál azonnal kék színűvé válik, sűrű. A pettyes tölgy pépében a lárvák gyakorlatilag nem indulnak el. Savanyú ízű és enyhe illatú.
Tubuláris pórusok: lekerekített, nagyon kicsi, piros színű. A vágáson maguk a tubulusok sárgák.
Spóra por: olívabarna.
Terjedés: A Kelle-tölgy (Suillellus queletii) világos lombhullató erdőkben található. Erdőkben és tisztásokon, valamint tölgyesekben, esetenként tűlevelűekben nő. Kedveli a terméketlen, savanyú és kemény talajokat, alacsony füvet, lehullott leveleket vagy mohát. Termőidő májustól októberig. Csoportosan nő. A tölgyfa közelében gyakran lehet találni gyöngyvirágos galót, közönséges rókagombát, tarka mohalégyet, vargányát, ametisztlakkot vagy kékessárga ruszulát.
Ehetőség: Dubovik Kele (Suillellus queletii) – Elvileg ehető gomba. De nyersen nem fogyasztják. Fogyasztás előtt a gombát meg kell sütni, hogy eltávolítsák a gombában található beleket irritáló anyagokat.
Hasonlóság: Hasonló a többi tölgyhez, amelyek nyersen veszélyesek és mérgezőek. Kelle tölgyfáját összetévesztheti egy sátáni gombával, ami szintén mérgező. A dubovik fő megkülönböztető jellemzői a vörös pórusok, a sérüléskor kékre színező pép és a piros pöttyökkel borított láb, valamint a hálóminta hiánya.