A diszgráfia egy írászavar, ami alakzatos betűket és kitöltetlen szóközöket eredményez. Az írott nyelvnek ez a változása a kurzív íráshoz kapcsolódó mechanikai készségeket érinti, közismertebb nevén „csatolt írás”.

A diszgráfia gyakran az önbizalom elvesztéséhez és a tanulmányi eredmények csökkenéséhez vezet. És annak ellenére, hogy a számítógépek fontosak a mindennapi életben, az olvasható írás továbbra is elengedhetetlen készség a mindennapi életben. Az írás újranevelése orvosolhatja ezt a tanulási nehézséget. Egy másik alternatíva: a számítógép használata az osztályban a diszgrafikus gyermek nehézségeinek kompenzálására. 

A diszgráfia meghatározása

A diszgráfia Julian de Ajuriaguerra francia neuropszichiáter által adott definíciója teljesen teljes: „A diszgrafikus olyan gyerek, akinél az írás minősége gyenge, ha semmilyen neurológiai vagy intellektuális hiányosság nem magyarázza ezt a hiányosságot?”

A diszgráfia tehát a grafikus gesztus megvalósításának tartós zavara, amely befolyásolja az írás formáját, de a végrehajtás sebességét is.

Különösen a propriocepciós zavarok tünetegyüttesének része lehet: a testrészek helyzetének, valamint mozgásainak amplitúdójának vagy irányának meghatározására való képesség vizuális vagy hallási jelek támogatása nélkül.

A diszgráfia okai

• Belső tényezők:

Az írás feladata összetett, és sok készségre van szükség. Az írás gesztusában olyan készségek forognak kockán, mint a finommotoros kontroll, a kétoldalúság, a térbeli térbeli integráció vagy akár a mozgástervezés. Szintén zavarja a kézi manipuláció minőségét, a vizuális észlelést és a propriocepciót, amint már említettük, valamint a tartós figyelem képességét. Az ujjak érzékenységi képessége is nagy szerepet játszik.

A diszgráfia e készségek közül egy vagy több, úgynevezett belső tényezők kudarcával magyarázható.

• Külső tényezők:

A biomechanikai természetű vagy a környezettel kapcsolatos külső tényezők is szerepet játszhatnak: a használt toll vagy papír típusa, a szék és az íróasztal közötti magasság, a szükséges írás mennyisége stb. 

A diszgráfia diagnózisa: minőségi és mennyiségi szempontok

A diszgráfia diagnózisa érvényes és szabványosított eszközöket ötvözi informális megfigyelésekkel, amelyeket a tanár az osztályteremben végezhet el.

• Az írás minőségének értékeléséhez a 2002-ben megállapított BHK diszgráfiai pontszám a rajz minőségét, a betű reprodukciójának minőségét, például annak méretét, alakját vagy arányát, valamint a köztük lévő betűk sorrendjét veszi figyelembe. a vonal vagy a szervezet az oldalon… 
• Az írás mennyiségi vonatkozását is meghatározza az 1981-ben megállapított és 2008-ban újrakalibrált BHK, vagy Lespargot írási sebessége. Ezek a tesztek a gyermeket korcsoportjához vagy életkorához viszonyítva helyezik el. iskolai szinten, meghatározva a normától való eltérés intenzitását. Így kimutatható a fáradékonyság, az alacsony állóképesség vagy az írási sebesség időbeli lelassulása.
• Ezenkívül az Ajuriaguerra úgynevezett írásgyorsítási tesztje felméri az automatizálás mértékét, amely lehetővé teszi vagy nem teszi lehetővé az írási ritmus felgyorsítását. Az alacsonyabb teljesítmény, ami az elégtelen automatizálás szinonimája, ezért nagyobb figyelmet igényel.

Ezeket az olvashatóságot, de az írás sebességét is zavaró írott nyelvi zavarokat logopédiai felméréssel értékelik, amely segít a diszgráfia diagnosztizálásában, rámutatva a káros regiszterekre. Végül, ehhez a diagnózishoz orvos, gyakran neuropediáter véleményére van szükség, aki figyelembe veszi a szakemberek által végzett összes értékelést: pszichológus, szemész, ortoptikus, logopédus, pszichomotoros terapeuta stb.

Diszgráfia által érintett emberek

Az iskoláskorú gyermekek 10-30%-át érinti a diszgráfia. A fiúk jobban érintettek, mint a lányok. Így a 7 éves és idősebb gyermekek körében végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy fiúknál jelentősen romlik az írás minősége és sebessége.

A diszgráfia kockázati tényezői: koraszülöttség vagy hiperaktivitás

A koraszülött gyermekek hajlamosabbak a diszgráfiára, mint a koraszülöttek. Különösen az ujjak szintjén tapasztalható érzékelési képességeik csökkenése. Egy másik kockázati tényező: a hiperaktivitás. A figyelemhiányos hiperaktív gyermekek körülbelül 50%-ának vannak gondjai a finommotorikus koordinációval.

A kézírást és annak funkcionalitását három kritérium alapján értékelik: sebesség, olvashatóság és kognitív költség.

A diszgráfia kognitív költsége: főbb tünetek

A diszgráfia tehát jelentős kognitív költséget generál, amely különféle tüneteket még meglehetősen informális módon is felmérhető, mint pl.

• hipertónia, az izomtónus túlzott növekedése. Ez a nyugalmi izomfeszültség néha fájdalommal is jár.
• Szinkinéziák figyelhetők meg: az izmok akaratlan összehúzódása, amely más izmok mozgásaihoz kapcsolódik, akaratlagos vagy reflexek.
• Gyakran megfigyelhető abnormális fáradékonyság, valamint a kézírás leromlása a feladathoz képest.

Egyéb tünetek

Ezenkívül gyakran észlelnek pszichológiai tüneteket, különösen az önbizalom vagy az önbecsülés hiányát. A diszgráfia azt is feltárhatja, hogy nehézségekbe ütközik egy kényszer elfogadása vagy önkifejezése.

A diszgráfia kezelésében többféle megközelítés kombinálható.

A diszgráfia fő kezelése: írásrehabilitáció

A logopédus, pszichomotoros terapeuta vagy grafopedagógus által végzett grafoterápiás foglalkozások lehetővé teszik a gyermek számára az írásmód átképzését. A motoros és pszichés funkciókat egyaránt mozgósító írási tevékenység, a grafoterápia célja az íráskészség és egyben a gyermek viselkedésének javítása.

• Ezeken a foglalkozásokon az írás és a grafika gesztusgyakorlatait relaxáció kísérheti.
• Ezeket a gyakorlatokat szórakoztató formában fogják elvégezni.
• A tartásjavító gyakorlatok integrálva lesznek, javítva a gyermek által alkotott körvonalakat a testének elhelyezkedésének köszönhetően.
• A motricity gyakorlatok lehetővé teszik az izomleválást és a tárgyak manipulálását.
• Különféle előgrafikus gyakorlatok segítik a gyermeket a mozgás könnyű és gördülékeny elsajátításában.
• A kriptográfiai gyakorlatok az író tagra összpontosítanak, formák, folytonos vonalak, szinuszok, füzérek megvalósításán keresztül…
• Végül a kalligráfiai gyakorlatok lehetővé teszik a gyermek számára, hogy megtanuljon helyesen írni, olyan tényezőkön játszva, mint az íróeszköz, a hangszerek, és írási gyakorlatokat kínálnak: ritmikus vagy vakírás, a betűméret változtatása stb.

Megoldások a diszgráfia ellen az osztályteremben

Az osztályteremben a tanár intézkedhet a diszgrafikus diák számára, például:

• Biztosítson fénymásolatot és üres szövegeket a helyes jegyzetelés érdekében. 
• Az íróeszközöket színes vonalakkal, nagyobb térközzel rendelkező jegyzetfüzetekkel alakítsa át.
• Támogassa a geometriai alakzatok reprodukálását.
• Ügyeljen arra, hogy fejlessze az írás örömét…
• Végül a gyermeknek felajánlható a számítógép használata.

Számítógépek használata az osztályteremben a diszgráfia kompenzálására

A számítógép valóban kompenzációs eszköz lehet diszgráfiás gyermekeknél. Mert még ha a grafika átképzése lehetővé teszi is, hogy javítsa a teljesítményét, mind az olvashatóság, mind a sebesség tekintetében, a kognitív költségek továbbra is olyan mértékűek, hogy jelentősen levágják a gyermek figyelmét.

„Az iskolában a veszteséges íráshelyzetben lévő gyerek az írásos feljegyzés elkészítése által élősködik, és már nincs elegendő erőforrása ahhoz, hogy a koncepcionális feladatra összpontosítson.”, húzzák alá Anne-Laure Guillermin és Sophie Leveque-Dupin foglalkozási terapeuták. Meghatározzák ezt „Az írási gesztus a billentyűzeten történő gépeléssel kompenzálható, ami akkor is egyszerűbb motoros művelet marad, ha automatizálni kell.”

Ez a két gyakorló, aki egyben oktató is, ragaszkodik a számítógépes eszköz beállítási protokolljához, amely „Megköveteli, hogy a gyermek megfelelő gépelési sebességet szerezzen, és hogy számítógépe lehetővé tegye számára, hogy minden iskolai helyzetre reagáljon”.

Végül, feltéve, hogy nem válik túlzott fogyatékossággá, a számítógép, megszabadítva a gyermeket az írás gesztusától, növeli a figyelmi képességét más kognitív feladatokra.

Gyógynövény: Bach-virágok diszgráfiára ajánlottak

A gyógynövények és különösen a Bach-virágok szintén megmentő lökést adhatnak a diszgrafikus gyermek nehézségeivel szemben: ezt javasolja könyvében Françoise Quencez elismert tanácsadó. Jobb iskolai élet Bach-virágokkal.

Az írászavarban szenvedő gyermekek számára a következők különösen ajánlottak:

• Sceleranthus (légzés), az érzelmi egyensúly virága, amely a határozatlanságra és a koordináció hiányára hat,
• Gesztenyés bimbó, a „jelenlegi érdeklődés hiánya” csoportból, hasznos tanulási nehézségek ellen.

Bernard Sablonnière idegtudós jól leírta: "Az agy annyira képlékeny, hogy a tanuláshoz és az agyi kapacitás fejlesztéséhez kapcsolódó mechanizmusok elválaszthatatlanok egymástól." Vannak általa tanulási ablakoknak nevezett időszakok, vagyis „bizonyos tanulási készségek elsajátítására alkalmas időszakok”..

A tanulásra való fogékonysági ablak fogalma a finommotorikus készségekre vonatkozik, optimális három és tizennyolc hónap között: az az életkor, amikor a gyermeknek meg kell érintenie, meg kell nyomnia… És a különböző készségek testmozgással történő serkentése módosíthatja a programot. Bernard Sablonnière is kategorikus: „Ha a három hónapos gyermekeket megfelelő gyakorlatok segítségével megtanítják tárgyak felismerésére és megfogására, akkor hamarabb sajátítják el a motoros készségeket, mint a motoros kéregkapcsolatok normális fejlődése. vagy öt hónapos kortól. "

Kiskoruktól kezdve gyakoroltassa a gyerekeket mindenféle grafikus gesztusra, rajzolásra, plasztikus játékokra, fogásokra, és kezelje és vegye fel a tárgyakat, miközben a lehető legnagyobb mértékben korlátozza a képernyővel való érintkezést, ami meggyengítheti potenciális pszichomotoros képességeiket, mindegyik követendő út a gyermekek jobb jövőbeli motoros fejlődésének elősegítése érdekében. És talán megengedi neki, hogy elkerülje a diszgráfia okozta kellemetlenségeket, például – valószínűleg még mindig túl gyakran – azt, hogy „lustának” vagy „ügyetlennek” nevezik?

A diszgráfia okai, igaz, összetettek, többtényezősek. Ez azonban leküzdhető fogyatékosság, ha egyszer észlelik és gondoskodnak róla. Az általános iskolai napi írásképzés a megelőzés első vonala, amely tovább támogatja a helyesírási jártasságot.