Exobasidium vörösáfonya (Exobasidium vaccinii) fotó és leírás

Cowberry Exobasidium (Exobasidium vaccinii)

Terjedés:

Az Exobasidium vörösáfonya (Exobasidium vaccinii) nagyon gyakran megtalálható szinte minden tajgaerdőben egészen az északi sarkvidéki erdők északi határáig. A nyár elején vagy közepén a vörösáfonya levelei, esetenként a fiatal szárak deformálódnak: a levelek fertőzött területei megnőnek, a levelek felső oldalán lévő terület felülete homorúvá válik, piros színűvé válik. A levelek alsó oldalán az érintett területek domborúak, hófehérek. A deformált terület vastagabbá válik (3-10-szer a normál levelekhez képest). Néha a szárak deformálódnak: megvastagodnak, meghajlanak és kifehérednek. Esetenként a virágok is érintettek. Mikroszkóp alatt könnyen megállapítható nagy változások a levélszövet szerkezetében. A sejtek észrevehetően nagyobbak a normál méretnél (hipertrófia), nagyobbak a normálnál. Az érintett területek sejtjeiben a klorofill hiányzik, de a sejtnedvben megjelenik egy vörös pigment, az antocianin. Vörös színt ad az érintett leveleknek.

Az áfonya sejtjei között láthatóak a gomba hifái, a levél alsó felülete közelében több van. Az epidermális sejtek között vastagabb hifák nőnek; rajtuk a kutikula alatt fiatal bazídiumok fejlődnek ki. A kutikula felszakad, darabokra hullik, és minden érett bazídiumon 2-6 orsó alakú bazidiospóra képződik. Tőlük lágy, fagyszerű fehér bevonat jelenik meg, amely az érintett levél alsó oldalán észrevehető. A vízcseppbe hulló bazidiospórák hamarosan 3-5 sejtesekké válnak. Mindkét végéről vékony hifa mentén nőnek ki a spórák, amelyek végeiből apró konídiumok csipkések. Ezek viszont blasztospórákat képezhetnek. Ellenkező esetben azok a bazidiospórák csíráznak, amelyek a fiatal vörösáfonya levelekre esnek. A csírázás során keletkező hifák a levelek sztómáin keresztül behatolnak a növénybe, és ott micélium képződik. 4-5 nap elteltével sárgás foltok jelennek meg a leveleken, újabb hét múlva pedig már a vörösáfonya-betegség jellemző képe. Basidium képződik, új spórák szabadulnak fel.

Az Exobasidium vörösáfonya (Exobasidium vaccinii) teljes fejlődési ciklusa kevesebb, mint két hétig tart. Az Exobasidium vörösáfonya (Exobasidium vaccinii) a mikológusok sok generációja a viták tárgya és oka. Egyes tudósok az exobasidiális gombákat primitív csoportnak tekintik, ami megerősíti azt a hipotézist, hogy a hymenomyceták parazita gombákból származnak; ezért ezek a gombák rendszereikben független sorrendben képviseltetik magukat az összes többi hymenomycete előtt. Mások, akárcsak e sorok írója, az exobasidiális gombákat egy erősen specializálódott gombacsoportnak, a szaprotróf primitív hymenomyceták fejlődésének mellékágának tekintik.

Leírás:

Az Exobasidium vörösáfonya (Exobasidium vaccinii) termőteste hiányzik. Először 5-7 nappal a fertőzés után sárgásbarna foltok jelennek meg a levelek tetején, amelyek egy hét múlva pirosra váltanak. A folt a levél egy részét vagy majdnem az egész levelet elfoglalja, felülről a deformált levélbe préselődik 0,2-0,3 cm mélységben, 0,5-0,8 cm méretben, bíborvörös ( antocianin). A levél alján megvastagodott dudor, 0,4-0,5 cm nagyságú, egyenetlen felületű, fehér bevonatú daganatszerű növedék (bazidiospórák).

Pép:

A hasonlóság:

Más speciális Exobasidium fajokkal: áfonyán (Exobasidium myrtilli), áfonyán, medveszőlőn és más hangákon.

Értékelés: