Néha a kéretlen tanácsok vagy kritikák véget vethetnek egy régóta fennálló barátságnak. Mint minden kapcsolatnak, ennek is megvannak a maga árnyalatai és veszélyes pillanatai. Mik a női barátság kimondatlan szabályai, Shoba Srinivasan és Linda Weinberger klinikai pszichológusokkal közösen megtudjuk.
Anna és Katerina régi barátok. Általában havonta egyszer ebédelnek együtt, és Anna hajlamos nyíltan megosztani az élete történéseit, míg Katerina tartózkodóbb, de mindig kész válaszolni és hasznos tanácsokat adni.
Ezúttal észrevehető, hogy Katerina stressz alatt van – szó szerint a határon. Anna faggatni kezdi barátját, mi a baj, és áttör. Katerina férje, aki korábban soha nem maradt sokáig egyetlen munkahelyen sem, most úgy döntött, hogy teljesen… egy regényírásnak szenteli magát. Ezzel az ürüggyel nem dolgozik, nem foglalkozik gyerekekkel, nem foglalkozik a házimunkával, mert ez „beavatkozik a kreativitásba”. Minden a felesége vállára esett, aki kénytelen két munkahelyen pörögni, gyerekeket nevelni és a házat gondozni.
Katerina mindent magára vett, és ez megrémíti Annát. Egyenesen kifejezi véleményét, miszerint barátja férje nem író, hanem egy élősködő, aki egyszerűen csak használja, és maga sem tud semmi jót írni. Még azt is kijelenti, hogy a barátjának be kellene adnia a válókeresetet.
Az ebédet a férje hívása szakítja meg – az egyik gyerekkel történt valami az iskolában. Katerina megtörik és elmegy.
Még aznap Anna felhívja, hogy jól van-e a baba, de a barát nem veszi fel. Se hívás, se sms, se e-mail. Így telik hétről hétre.
A barátok, még a régiek is, könnyebben lecserélhetők, mint a többi közeli.
Az orvosi főiskola professzorai, Shoba Srinivasan és Linda Weinberger klinikai pszichológusok ezt a történetet a női barátság kimondatlan szabályainak megszegésének példájaként említik. Pszichológusok és szociológusok kutatásaira hivatkozva azzal érvelnek, hogy a barátságokban vannak szabályok, amelyek közül sok a hűséggel, bizalommal és viselkedéssel kapcsolatos, például a kötelezettségek betartásával. Ezek a „kölcsönhatási szabályok” biztosítják a kapcsolatok stabilitását.
A kutatók azt találták, hogy a nők általában magas elvárásokat támasztanak barátaikkal szemben – jobban, mint a férfiak –, és magas szintű bizalmat és intimitást követelnek. Az intimitás szintjét a női barátságban sajátos „kinyilatkoztatási szabályok” határozzák meg. Így a szoros barátság érzések és személyes problémák cseréjével jár. De az ilyen „szabályokra” vonatkozó normák kétértelműek lehetnek. És ha egy ilyen szabályt megsértenek, veszélybe kerülhet a barátság.
Egy szorosnak tűnő kapcsolat felbomlása fájdalmas és érthetetlen is lehet a másik fél számára. A nyitottság, a vágy, hogy időt töltsünk egymással és érzelmi támogatást nyújtsunk, a szoros kapcsolatok jellemzői. Anna azt hitte, hogy ő és Katerina közeli barátok, mert hozzászokott, hogy elmondja neki a problémáit és tanácsokat kér.
Mit csinált rosszul Anna? A pszichológusok úgy vélik, hogy megsértette barátságuk kimondatlan szabályát: Katerina volt az, aki ad, nem kap tanácsot. Anna barátja életének egy igen jelentős, személyes területére is behatolt: hangot adott annak a ténynek, hogy Katerina egy nehéz férfihoz ment feleségül, és ezzel veszélyeztette önérzetét.
Egyes barátságok erősnek tűnhetnek, de valójában meglehetősen törékenyek. Ez azért van így, mert a barátok, még a hosszú távúak is, könnyebben pótolhatók, mint más közeliek, például rokonok vagy szerelmes partnerek. Ezért az intimitás a barátságban változékony. Mértéke a kontextustól függhet: például növekszik azokban az időszakokban, amikor az embereknek közös tevékenységük vagy érdeklődésük van, amikor mindkét fél ugyanabban a stádiumban van – például egyedülállók, elváltak vagy kisgyermeket nevelnek. Az intimitás a barátságban gyarapodhat és gyengülhet.
A pszichológusok azt javasolják, hogy vegyék figyelembe a barátság íratlan szabályait:
- Ha végérvényesen tanácsot akar adni barátjának a problémája megoldásához, gondolja át, hogy szüksége van-e rá, és hogyan fogadhatja a szavait.
- Nem minden barátság jár nagyfokú őszinteséggel, személyes problémák vagy érzések feltárásával. Előfordul, hogy élvezzük az együtt töltött időt anélkül, hogy szívből szívhez szóló beszélgetéseket folytatnánk, és ez normális.
- Néha a nyilvánosságra hozatalon alapuló intimitás egyirányú, és ez is rendben van.
- Kényelmesebb lehet egy barátnak tanácsadó lenni, nem pedig tanácsot kapni. Ne próbáljon „egyensúlyt” teremteni.
- Ne keverje össze a meghallgatás igényét a véleménye kikérésével.
- Az ismeretség időtartama nem az intimitás mutatója. A hosszú kommunikációs időszak az intimitás hamis érzését keltheti.
Hacsak egy barát nincs veszélyben családon belüli erőszak miatt, ne kritizálja a házastársát.
- Nem kell felelősséget vállalnunk egy barát identitástudatának veszélyeztetéséért, még akkor sem, ha úgy gondoljuk, hogy jobb, ha elismeri a gyengeségeit (kivéve persze, ha ez már a kapcsolat részévé vált, amikor mindkét barát értékeli egymást, és készek elfogadni az ilyen ítéleteket is). Egy barát nem pszichoterapeuta.
- Nem kell rámutatni vagy hibáztatni egy barátot, amiért nem változtatott semmit a helyzeten, miután megkapta a tanácsunkat.
Hacsak egy barát nincs veszélyben családon belüli erőszak vagy érzelmi bántalmazás miatt, ne kritizálja házastársát vagy élettársát:
- különösen, ha személyesen nem szeretjük (érzéseink ebben az esetben nyilvánvalóak lesznek),
- még akkor is, ha úgy gondoljuk, hogy jogos elemzést adunk partnere viselkedéséről,
- kivéve, ha a partnerekkel kapcsolatos információcsere ilyen formája már a barátság bevett kétoldalú aspektusává vált.
A barátság fontos pszichológiai jólétünk szempontjából: kielégíti a ragaszkodás, az összetartozás és az identitás iránti igényt. Sok finom beállítással rendelkezik: mindegyik kényelmi szintje, nyitottság és finomság foka. A párkapcsolat íratlan, ki nem mondott szabályainak megértése megmentheti a barátságot.
A szerzőkről: Shoba Srinivasan és Linda Weinberger klinikai pszichológusok.