Fibrinolízis: definíció, okok és kezelések

Fibrinolízis: definíció, okok és kezelések

A fibrinolízis fiziológiás vérzéscsillapításban, a véralvadást követően történik, hogy megszüntesse a fibrin által képződött vérzéscsillapító alvadékot. Ha túl nagy mennyiségben van jelen, vérrögképződéshez vezethet a keringésben, és ennek kockázatai lehetnek. Meghatározás, okok és kezelések, vegyük számba.

Mi a fibrinolízis?

A fibrinolízis egy pusztítási folyamat, amely az intravaszkuláris vérrögök plazmin hatására történő feloldódásából áll. Ezzel a folyamattal megszünteti a fibrin hulladék vérkeringését, és ezáltal segít megvédeni a szervezetet a trombózis (vérrög) kockázatától.

A máj által termelt plazmin a fő fehérje, amely aktiválja a fibrinolízist. A plazmin szöveti plazminogén aktivátor (tPA) és urokináz által plazminogénné alakul.

A plazminogén megegyezik a fibrinnel, és képződése során összeáll a vérrögben (ami lehetővé teszi annak későbbi lebontását). A plazminogénről plazminná való váltás az alvadék közelében történik.

A fibrinolitikus rendszernek manővereznie kell a kialakuló intravaszkuláris vérrögök feldarabolása között, és nem kell vérzést okoznia, amikor a hemosztatikus vérrögök és a fibrinogén feloldódnak.

Ha a vérrög túl gyorsan, kezelés, betegség vagy hemosztázis rendellenessége miatt feloldódik, akkor ez felelős lehet néha jelentős vérzésért.

A fibrinolízis kialakulásának okai?

Kétféle fibrinolízis létezik, az elsődleges és a másodlagos fibrinolízis. Az elsődleges fibrinolízis természetesen történik, a másodlagos fibrinolízis pedig valamilyen külső ok, például gyógyszer vagy egészségügyi állapot miatt következik be.

Ha a fibrin túl nagy mennyiségben van jelen, vérrögképződést okozhat a keringésben, ami a vénás trombózis (phlebitis) vagy az artériás (ischaemia) kockázatát okozhatja.

Fibrinolízishez kapcsolódó patológiák?

A fibrinolízis hibái trombofíliához vezetnek, ami az életveszélyes vérrögök túlzott képződéséért felelős:

  • Az akut koszorúér -szindróma (ACS) egy vagy több elzáródott koszorúér által okozott koszorúér -elégtelenség;
  • Nagyon közelmúltbeli miokardiális infarktus: az első három órában történő beavatkozás előnyösebb;
  • Ischaemiás stroke akut fázisban;
  • Tüdőembólia hemodinamikai instabilitással;
  • A vénás katéterek (központi vénás katéterek és dialízis katéterek) átjárhatóságának helyreállítása fejlődő vagy nemrégiben kialakult trombussal kapcsolatos elzáródás esetén.

Milyen kezelések a fibrinolízisre?

A fent említett összes esetben a fibrinolitikumok hatása csak az alkalmazás idejétől függően lesz hatékony az első tünetek megjelenéséhez képest.

Ezért a jelenlegi standard kezelést, a fibrinolízist a lehető leghamarabb meg kell adni, és abból áll, hogy a betegnek olyan szöveti plazminogén aktivátort adnak be, amely megpróbálja feloldani ezt a vérrögöt, és ezáltal feloldani az ér elzáródását.

A fibrinolitikumok kiváltják az intravaszkuláris vérrögök feloldódását, és úgy működnek, hogy az inaktív plazminogént aktív plazminná alakítják, amely enzim felelős a fibrin romlásáért, és ezáltal kiváltja a trombus lízisét.

Megkülönböztetünk:

  • A természetes eredetű streptokináz egy β-hemolitikus streptococcus által termelt fehérje, ezért exogén eredetű, és antitestek képződését okozhatja;
  • Az urokináz egy természetes eredetű proteáz, amely közvetlenül hat a plazminogénre;
  • A szöveti plazminogén aktivátor (t-PA) származékai, amelyeket genetikai rekombinációval nyernek a t-PA kódoló génből, közvetlenül átalakítják a plazminogént plazminná a t-PA hatásának utánzásával. A t-PA származékokat rt-PA (altepláz), r-PA (retepláz) és TNK-PA (tenektepláz) jelzi.

    A heparin és / vagy aszpirin gyakran társul a fibrinolitikus kezeléshez.

Diagnosztikai

A fibrinolízis feltárásának módszerei.

Globális tesztek: Az euglobulinok feloldódási ideje

Az euglobulinok kicsapódása lehetővé teszi a fibrinogén, plazminogén és proteáz inhibitor aktivátorainak megosztását. A normál idő meghaladja a 3 órát, de kevesebb idő esetén „hiperfibrinolízisre” gyanakszunk.

Analitikai tesztek

  • Plazminogén vizsgálat: funkcionális és immunológiai;
  • TPA (szöveti plazminogén) vizsgálat: immunenzimatikus technikák;
  • Az antiplazmin adagolása.

Közvetett tesztek

  • A fibrinogén meghatározása: ez a fibrinolízis közvetett értékelése. Alacsony fibrinogén esetén „hiperfibrinolízis” gyanúja merül fel;
  • Reptiláz idő és/vagy trombin idő: megnyúlnak fibrin bomlástermékek jelenlétében;
  • PDF-ek (Fibrin és fibrinogén bomlástermékek) meghatározása: magas a fibrinolízis aktiválódása esetén;
  • D-dimer vizsgálat: PDF fragmentumoknak felelnek meg, és magasak fibrinolízis esetén.

Hagy egy Válaszol