tartalom
Nyílt vízen süllő horgászatánál kiválónak bizonyult a jigging horgászat módja. Az ilyen módon történő horgászat csak akkor lesz eredményes, ha a pergető a megfelelő helyet választja meg, megfelelően építi fel a kelléket, és tudja, hogyan kell felvenni a működő csalit és a hatékony vezetékeket.
Hol lehet süllőt horgászni jiggel
A süllő horgászatát a fogóval általában 4–10 m mélységben végzik. Az agyaras ragadozó elkerüli az iszapos aljú területeket, és gyakrabban fordul elő a következő talajtípusokon:
- köves;
- agyagos;
- homokos.
Ez a ragadozó szívesen áll a tározók területén is, amelyek alját kagylókő borítja. Ilyen helyeken mindig megvannak a csuka diéta alapját képező ciprusfélék családjának békés halai.
Ne keresse ennek a halnak a felhalmozódását lapos fenekű területeken. A „fogazott” agyarai általában olyan helyeken találhatók, ahol az alsó domborzat nehézkes. A maximális kapásszám eléréséhez jig csalit kell végrehajtani:
- mély szemétlerakókon;
- a csatorna szélei mentén;
- víz alatti dombok széle mentén;
- a mély gödrök kijáratánál található területeken.
A csuka szeret hidak alatt állni. Az ilyen helyeken általában sok építési törmelék van, amely egy ragadozó rejtekhelyeként szolgál. Az elárasztott épületek közelében található helyszínek is érdekesek lehetnek a jig-horgászat rajongói számára.
A ragadozók viselkedésének szezonális jellemzői
A jig módszerrel történő horgászat során fontos megérteni, hogyan viselkedik a süllő az év különböző időszakaiban. Ez a megközelítés értelmesebbé és eredményesebbé teszi a halászatot.
Tavasz
A közterületi víztesteken tavasszal tilos pergető horgászat (beleértve a jig módszert is). Vannak azonban „fizetők”, ahol ebben az időszakban sikeresen lehet süllőt fogni.
Érdekes horgászat „agyaros” jig számára 10-15 nappal a jég elolvadása után kezdődik. Ebben az időben a ragadozó nagy állományokban tart, és könnyen reagál a közeli horizonton bemutatott csalikra.
Áprilisban a legtöbb harapás napközben történik. Május beköszöntével a süllőt a reggeli és a napnyugta előtti órákban kezdik jól kifogni.
Május közepére a süllő kis csoportokat alkot, és ívásra indul. Ebben az időszakban szinte lehetetlen elkapni. Az ívás vége után a hal egy ideig „megbetegszik”, harapása csak nyáron folytatódik.
Nyár
Júniusban megszűnik a pergetőszerszámos horgászat tilalma, és engedélyezettsé válik a vízi járművek vízre bocsátása – ez új lehetőségeket nyit a jighorgászat kedvelői előtt. Csónakon vagy csónakon a pergető eljuthat a tározó legtávolabbi részeire, és olyan helyeket találhat, ahol a legnagyobb koncentrációban van az agyaras ragadozó.
A víz hőmérsékletének emelkedése nyáron a süllő táplálkozási aktivitásának csökkenéséhez vezet. Ebben az időszakban a harapások nagy része hajnalban és éjszaka történik. Felhős, esős időben vagy sok napos hidegben sikeres nappali horgászatra számíthat.
A kép csak a nyári szezon vége felé változik. Augusztusban a víz lehűl, és a ragadozó harapása aktiválódik.
Őszi
Az ősz a legalkalmasabb évszak a süllőre. A víz lehűlésével az „agyarasok” nagy rajokba gyűlnek, és elkezdik kísérni a „fehér” halak felhalmozódását. Ezért olyan ragadozót keresnek, ahol keszeg, csótány vagy fehér keszeg táplálkozik.
Szeptembertől a fagy kezdetéig a süllő könnyen reagál a jig típusú csalikra. Etetési kirándulásai naponta többször előfordulnak. A nap bármely szakában jó falatot kaphat. Ősszel ennek a halnak a legnagyobb példányait fogják ki.
Téli
Télen a süllőt fagyálló folyókban, valamint a vízerőmű gátak közelében elhelyezkedő területeken is lehet fogatni. Az évnek ebben a szakaszában az „agyaras” passzívan viselkedik. A vízterületen keveset mozog, helyi pontokon áll.
Télen a harapás rövid távú, körülbelül félórás kilépések, amelyek nappal és sötétben is előfordulhatnak. Annak érdekében, hogy ebben az időszakban a horgászat hatékony legyen, a pergetőnek alaposan meg kell vizsgálnia a tározó fenekét, és meg kell határoznia a ragadozó legvalószínűbb tartózkodási helyét.
Alkalmazott tackle
A fogas horgászathoz szükséges tartozékok kiválasztásakor figyelembe kell vennie a tározó típusát, amelyen horgászni kíván. Ha ezt a szabályt nem tartják be, nehéz lesz a csali jó minőségű huzalozása és érezni a ragadozó finom harapását.
A folyóért
Mérsékelt jelenlegi körülmények között a jig-horgászathoz használt felszerelések a következők:
- fonás merev, 2,4–3 m hosszú, 20–80 grammos tésztával;
- „Tehetetlenség nélküli” 3500-4500 orsómérettel;
- fonott zsinór 0,1–0,12 mm vastag;
- fluorkarbon vagy fém póráz.
Csónakról horgászatkor jobb, ha 2,4 m hosszú pergetőbotot használunk. Sokkal kényelmesebb egy ilyen bottal horgászni szűk helyeken, különösen akkor, ha több horgász is tartózkodik a hajón.
Egy rövid bot nem tud ultrahosszú dobást végrehajtani, de ez nem is szükséges, mert egy hajón közel lehet úszni a ragadozó parkolóihoz. A 2,4 m hosszú pergetés kényelmesebb a csali irányításához és az összetett típusú vezetékek elvégzéséhez.
Ha partról horgászunk, akkor 2,7–3 m hosszú „botot” kell használni. Az ilyen botok lehetővé teszik az ultrahosszú dobások elvégzését, ami rendkívül fontos, mivel a süllőparkolók gyakran 70–90 m távolságra vannak.
A használt rúdnak merev üreggel kell rendelkeznie, amely lehetővé teszi:
- megbízhatóan átvágja a süllő csontos száját;
- kihelyezéskor jó a csalit irányítani;
- végezze el a legpontosabb dobásokat;
- gyorsan meghatározza az alsó dombormű természetét.
A 80 g-ig terjedő vakpróba-tartományú pergetőbot lehetővé teszi, hogy hosszú dobásokat hajtson végre nehéz jig fejekkel, amelyeket általában áram és nagy mélység esetén használnak.
Célszerű a felszerelést egy kiváló minőségű „tehetetlenség nélküli”, kis áttételi arányú (legfeljebb 4.8: 1) és alacsony profilú, 3500–4500 méretű orsóval kiegészíteni. Az ilyen modelleket a megbízhatóság és a jó tapadás jellemzi, valamint könnyű zsinórleoldást biztosítanak, ezáltal növelve az öntési távolságot.
Jig módszerrel történő horgászatnál a tekercs orsójára „fonatot” tekercselnek. Ezt a fajta monofilt nagy szilárdsági jellemzők és minimális nyúlás jellemzi, ami megbízhatóvá és a lehető legérzékenyebbé teszi a felszerelést. Az ilyen típusú horgászathoz jobban megfelelnek a pergető horgászatra orientált multifil, süllyedő zsinórok.
A süllőnek nincs olyan gyakori és éles foga, mint a csukának, és nem tudja levágni a „fonatot”. A jig-horgászat azonban magában foglalja a közeli horizonton végzett horgászatot és a zsinór gyakori érintkezését a víz alatti tárgyakkal. A fő monofil végének megvédésére a dörzsöléstől a felszereléscsomag tartalmaz egy 15-20 cm hosszú gitárhúrból készült fém pórázt. .
Egyes típusú jig fúrótornyokban 0,28-0,33 mm vastag fluorkarbon zsinórból készült vezetőket használnak. Hosszúságuk 30-120 cm között változhat.
Pangó víztestekhez
A csuka állóvíztározókban való jig-horgászatához a felszerelés könnyebb változatát használják, amely a következőket tartalmazza:
- pergetés 2,4–3 m hosszú, 10–25 g vizsgálati hatótávolságú merev nyersdarabbal;
- „Inertialess” sorozat 3000-3500;
- 0,08–0,1 mm vastag „fonat”;
- gitárhúrból vagy fluorkarbon zsinórból készült ólom.
A tavakon és tározókon használt könnyű felszerelés az áram hiányának, a viszonylag könnyű jig fejeknek és a hal kevésbé erős ellenállásának köszönhető.
A jig műcsalik osztályával kombinálva a dobófelszerelés is remekül működik, beleértve:
- fonás 15–60 g-os tésztával, alacsonyan rögzített gyűrűkkel és az orsótartó közelében lévő kioldóval;
- közepes méretű szorzó orsó;
- 0,12 mm vastag fonott zsinór;
- gitárhúrból készült merev fém póráz.
Az orsótartó közelében lévő triggerrel felszerelt pergetés jól megy a szorzó orsóhoz. A felszereléselemek ezen kombinációja lehetővé teszi a bot és a dobások legkényelmesebb fogását a második kéz használata nélkül.
A „tehetetlenséggel” ellentétben a sokszorosító orsó közvetlen húzással rendelkezik, ami az esési fázisban történő visszahúzáskor a zsinór hüvelyk- és mutatóujja közé szorításával további irányítást tesz lehetővé. Ez az opció a legfontosabb szerepet passzív üröm horgászatánál játssza, amikor a halak harapása nagyon kényes és rosszul terjed a bot hegyére.
Az öntő fogaskerék-készlet folyó és állóvízben egyaránt használható. Alacsony hőmérsékletű horgászatra azonban nem alkalmas, mivel a zsinóron kialakuló kis dér is megzavarja a „sokszorozó” működését.
Pattintók fajtái
Az agyaros ragadozók jig módszerrel történő horgászata során különféle felszerelési lehetőségeket használnak. A telepítés típusát a halászat sajátos körülményeitől és a hal aktivitási fokától függően választják ki.
Mandula
A Mandula az egyik legjobb csali a süllő számára nyílt vízen. Aktív és passzív ragadozóknál egyaránt stabilan működik.
A mandula teste több szegmensből áll, mozgatható ízülettel. Ez biztosítja a csali aktív játékát bármilyen típusú vezetéken.
A mandala testének lebegő elemei biztosítják annak függőleges helyzetét alul, ami jelentősen megnöveli a megvalósult kapások számát. Az „agyaros” csalik megfogására általában két vagy három szegmensből álló csalikat használnak. Hosszúságuk 10-15 cm.
A süllő fogásakor a leghatékonyabbak a következő színű mandulák:
- barna sárgával;
- piros kékkel;
- fekete sárgával;
- zöld sárgával;
- halvány rózsaszín fehérrel;
- halványlila fehérrel;
- barna;
- feketék.
A mandulák remekül működnek Cheburashka süllyesztővel kombinálva. Jó, ha a csali hátsó horogja színes tollazattal vagy lurexszel van felszerelve.
Szerzői kézzel készített mandula készletek vásárlását kínáljuk webáruházunkban. A formák és színek széles választéka lehetővé teszi a megfelelő csali kiválasztását bármely ragadozóhalhoz és évszakhoz.
MENJ AZ ÜZLETBE
Klasszikus jig fejen
A klasszikus jig fejen forrasztott horoggal ellátott szerelék kiválóan működik állóvizeken történő horgászat során. Elég jól átmegy a gubancokon, ami lehetővé teszi, hogy közepesen zsúfolt helyeken is használható legyen.
Forrasztott horoggal könnyen felhelyezhető bármilyen típusú szilikon csali egy jig fejre. Ennek a telepítésnek a hátrányai közé tartozik a harapások alacsony realizálása, valamint a rossz aerodinamikai tulajdonságok, amelyek negatívan befolyásolják a dobási távolságot.
A használt jig fej súlya általában 20–60 g. A trófeás süllő nagy vibrotaileken történő fogására nehezebb lehetőségeket használnak.
A rakomány-cseburaskán
A legnépszerűbb jig felszerelés Cheburashka rakományra van felszerelve. Előnyei a következők:
- jó aerodinamika;
- a halgyűjtések alacsony százaléka és a harapások magas eladása;
- aktív játék feladás közben.
A szerelék jó aerodinamikája lehetővé teszi a csali nagy távolságra történő kidobását, ami különösen fontos a partról történő horgászatnál. A gipsz elkészülte után a süllyedő elöl repül, a puha utánzat pedig stabilizátor szerepét tölti be, ami hosszú távú repülést biztosít.
Ez a berendezés mozgatható kapcsolattal rendelkezik a rakomány és a csali között. Ez a hatékony ütések nagyobb százalékát biztosítja, és csökkenti a harcból kikerülő halak számát.
Az elemek forgatható csatlakozása biztosítja a csali aktív játékát a huzalozás során. Gyakran ez a minőség döntő szerepet játszik a horgászat hatékonyságában.
A használt süllyesztő-cheburashka súlya a horgászat helyén az áram mélységétől és erősségétől függ. Ez a paraméter általában 20–80 g.
Pórázzal
Az alacsony ragadozóaktivitáson sokat segít a felhúzható pórázzal való felszerelés ("Moszkva" felszerelés). A 80-120 cm hosszú póráznak köszönhetően a csali a visszahúzás közbeni szünetben lassan lesüllyed a fenékre, még a passzív süllőt is harapásra késztetve.
A „fogazott” póráz 0,28-0,33 mm vastagságú fluorkarbon damilból készül. Az alkalmazott terhelés tömege általában 20-60 g. Ez a berendezés jól működik folyókban és állóvízben is.
jig rig
A jig rig jól bevált, amikor süllőt horgásztunk víz alatti szeméttelepeken. Az installációt egy sekélyebb területre dobják, és lassan a mélybe húzzák.
A fogasfogó-szerelvény beépítésénél célszerű a 12-30 g tömegű „harang” típusú ólomsüllyesztőt használni. A szerelékben lévő horgok számának csökkentésére egy 1/0–2/0 számú eltolt horgot használnak. Minden elem egy közepes méretű karabinerre van rögzítve, amely fluorokarbon pórázra van kötve.
"Texas"
A „Texas” felszerelés nagyon hatékony, ha agyaras ragadozót horgászunk gubancokban. A csúszó lövedéksúlynak és az eltolt horognak köszönhetően ez a montázs jól átmegy sűrű víz alatti akadályokon.
Annak érdekében, hogy a „Texas” szerelék megfelelően működjön, az alkalmazott súly tömege nem haladhatja meg a 20 g-ot. Ez a fajta telepítés állóvízben a leghatékonyabb.
"Caroline"
A „Caroline” szerelék abban különbözik a „Texas” szereléktől, hogy egy 60-100 cm hosszú fluorocarbon pórázt tartalmaz, amely simább és lassabb csalivisszavételt tesz lehetővé. Ez a montázs akkor is nagyon hatékony, ha sűrű gubancokban horgászunk, és jól bevált a ragadozó alacsony táplálkozási aktivitása mellett is.
Csali kiválasztása
A fogas süllő fogaskerekes horgászata során különféle mesterséges csalikat használnak. Célszerű többféle különböző utánzatot vinni a tározóba, ami lehetővé teszi, hogy olyan lehetőséget válasszon, amely nagyobb érdeklődést vált ki a halak körében.
megbízhatatlan ember
Twister – szilikon csali, gyakran „agyaros” fogáshoz. Keskeny teste és mozgatható farka van, amely aktívan játszik visszahúzáskor. A süllőt legjobban a következő színű modelleken lehet fogni:
- világos zöld;
- sárga;
- sárgarépa;
- piros és fehér;
- „gépolaj”.
A ragadozó szívesebben veszi a 8-12 cm hosszú twistereket. Ezt a csalit gyakrabban használják klasszikus jig fejjel, Cheburashka rakomány és terelő póráz kombinációjával.
Vibrotail
A vibrátorokat akkor is sikeresen alkalmazzák, ha „agyaros” horgászatot hajtanak végre. Feladáskor ez a szilikon csali egy sebzett halat utánoz. A süllő esetében a következő színek utánzatai működnek jobban:
- sárgarépa;
- sárga;
- világos zöld;
- fehér;
- természetes színek.
A kis- és közepes halak fogására 10-15 cm, a trófeás példányok célzott fogására 20-25 cm-es vibrátorokat használnak. Ezt a fajta csalit gyakran felszerelik jig fejjel vagy Cheburash süllyesztővel.
Különféle lények
A lényeknek nevezett csalik osztályába tartoznak a férgek, rákfélék és piócák szilikon utánzatai. Gyakorlatilag nincs saját játékuk, és jól működnek a passzív halakon.
A süllő a 8-12 cm hosszú, sötét színű lényekre reagál a legjobban. Ez a fajta csali általában „ehető” szilikonból készül. Az ilyen utánzatokat gyakrabban használják jig fúrótornyoknál, valamint Texas és Carolina szerelékeknél.
Bekötési technika
A fogassügér horgászata során többféle csalizási módszert alkalmaznak. Kívánatos, hogy a pergető ismerje ezeket a lehetőségeket – ez lehetővé teszi számára, hogy a ragadozó különböző mértékű aktivitása mellett maradjon a fogással.
Klasszikus "lépés"
A legtöbb esetben a „fogazott” jól reagál a klasszikus lépcsős huzalozásra, amelyet a következő séma szerint hajtanak végre:
- A horgász kidobja a csalit, és megvárja, míg az a fenékre süllyed;
- A pergető a botot olyan helyzetbe hozza, amely 45 ° -os szöget zár be a víz felszínével;
- 2-3 gyors fordulatot tesz a „tehetetlenségi” fogantyúval;
- Szünetet tart és várja, hogy a csali megérintse az alját;
- Megismétli a ciklust tekercseléssel és szünettel.
Ez a típusú huzalozás univerzális, és minden szerszámmal konzisztensen működik. Mandalán horgászatkor, különösen, ha a ragadozó passzív, hagyhatja, hogy a csali néhány másodpercig mozdulatlanul feküdjön a fenéken.
Dupla húzással
A dupla rántással ellátott lépcsőzetes vezetékezés jól bevált aktív süllő horgászatánál. Ugyanaz az algoritmus szerint hajtják végre, mint a klasszikus „lépés”, de az orsó fogantyújának forgatása során 2 éles, rövid (kb. 20 cm amplitúdójú) rántást végeznek a bottal.
Alul végighúzással
A fenék mentén történő huzalhúzást jig rig-en vagy mandalán történő horgászat során használják. Az alábbiak szerint hajtják végre:
- A pergető arra vár, hogy a csali a fenékre süllyedjen;
- A rúd hegyét közelebb engedi a vízhez;
- Lassan forgatja az orsó fogantyúját, miközben egyidejűleg kis amplitúdójú lendítéseket hajt végre a pergető rúd hegyével.
Minden 60–80 cm-es bekötésnél 1–4 másodpercig szünetet kell tartani. Harapás előfordulhat mind a csali mozgásakor, mind akkor, amikor megáll.
Szerzői kézzel készített mandula készletek vásárlását kínáljuk webáruházunkban. A formák és színek széles választéka lehetővé teszi a megfelelő csali kiválasztását bármely ragadozóhalhoz és évszakhoz.
MENJ AZ ÜZLETBE
Halászati stratégia
A fogas süllő horgászata jig módszerrel aktív horgászat. Az eredmény elérése érdekében a pergető játékosnak gyakran horgászpontokat kell cserélnie, és különböző mélységekben ragadozót kell keresnie.
Egy ígéretes ponthoz közeledve a fonónak a következőképpen kell eljárnia:
- Dobd el a csalit úgy, hogy az az ígéretes terület mögé süllyedjen;
- Készítsen vezetékeket, és próbálja átvezetni a csalit egy ígéretes területen lévő nagy területen;
- Fogja meg az egész érdekes területet, és hajtson végre dobásokat legyezővel, egymástól 2-3 m távolságra.
Harapás és hal megjátszása után próbálja meg a csalit ugyanarra a pontra dobni, ahol a támadás történt. Ha a csuka semmilyen módon nem jelenik meg a horgászatra kiválasztott területen, módosítani kell a csali típusát, a bekötés módját, vagy más helyre kell költözni, amely a fenék domborzatának mélységében és jellegében különbözik.