A tervezők szerint a C-Fast – egy bombadetektor mintájára készült készülék – számos betegség diagnosztizálását fogja forradalmasítani.
Az orvos kezében lévő készülék semmiben sem hasonlít a legtöbb vidéki kórházban használt műszerekhez a Níluson. Először is a tervezése az egyiptomi hadsereg által használt bombadetektor felépítésén alapul. Másodszor, a készülék úgy néz ki, mint egy autórádió antennája. Harmadik – és talán a legfurcsább – az orvos szerint távolról, másodpercek alatt képes kimutatni a májbetegséget egy pár méterrel arrébb ülő betegnél.
Az antenna a C-Fast nevű eszköz prototípusa. Ha hisz az egyiptomi konstruktőröknek, a C-Fast egy forradalmian új módszer a hepatitis C vírus (HCV) bombaérzékelési technológiával történő kimutatására. Az innovatív találmány erősen ellentmondásos – ha tudományosan igazolják a hatékonyságát, valószínűleg sok betegség megértése és diagnosztikája megváltozik.
„Változásokkal nézünk szembe olyan területeken, mint a kémia, biokémia, fizika és biofizika” – mondja Dr. Gamal Shiha, Egyiptom leghíresebb májbetegség-specialistája és az eszköz egyik feltalálója. Shiha bemutatta a C-Fast képességeit a Liver Disease Research Institute-ban (ELRIAH), Ad-Dakahlijja tartományban, Egyiptom északi részén.
A Guardian által különféle összefüggésekben megfigyelt prototípus első pillantásra egy mechanikus pálcára hasonlít, bár létezik digitális változata is. Úgy tűnik, hogy a készülék a HCV-betegek felé hajlik, míg egészséges emberek jelenlétében mozdulatlan marad. Shiha azt állítja, hogy a pálca bizonyos HCV törzsek által kibocsátott mágneses tér jelenlétében rezeg.
A fizikusok megkérdőjelezik a szkenner feltételezett működésének tudományos alapját. Az egyik Nobel-díjas nyíltan kijelentette, hogy a találmánynak nincs kellő tudományos alapja.
Mindeközben a készülék kivitelezői biztosítják, hogy hatékonyságát 1600 betegen végzett vizsgálatok igazolják az ország minden részéről. Ráadásul egyetlen hamis negatív eredményt sem rögzítettek. A májbetegségek tekintélyes szakemberei, akik saját szemükkel látták a szkennert működés közben, pozitívan, bár óvatosan fejezik ki magukat.
- Nincs csoda. Működik – érvel prof. Massimo Pinzani, a University College London Máj- és Emésztőrendszeri Betegségek Kutatóintézetének Hepatológiai Osztályának vezetője. Pinzani, aki nemrégiben szemtanúja volt a prototípus működésének Egyiptomban, reméli, hogy hamarosan a londoni Royal Free Kórházban is kipróbálhatja a készüléket. Véleménye szerint, ha a szkenner hatékonyságát tudományos módszerrel igazolják, forradalomra számíthatunk az orvostudományban.
A projekt különösen fontos Egyiptomban, ahol a világon a legmagasabb a HCV-betegek aránya. Ezt a súlyos májbetegséget általában bonyolult és költséges vérvizsgálattal diagnosztizálják. Az eljárás körülbelül 30 fontba kerül, és néhány napig tart az eredmény.
Az eszköz ötletgazdája Ahmed Amien dandártábornok, mérnök és bombaérzékelési szakértő, aki az egyiptomi hadsereg mérnöki osztályának 60 fős tudóscsoportjával együttműködve készítette el a prototípust.
Néhány évvel ezelőtt Amien arra a következtetésre jutott, hogy specialitása – a bombafelderítés – akár non-invazív betegségek kimutatására is alkalmazható. Készített egy szkennert az akkoriban nagy aggodalomra okot adó sertésinfluenza vírus jelenlétének kimutatására. Miután a sertésinfluenza veszélye elmúlt, Amien úgy döntött, hogy a HCV-re összpontosít, amely betegség a lakosság 15 százalékát érinti. egyiptomiak. A vidéki területeken, például a Nílus-deltában, ahol az ELRIAH található, akár 20 százaléka is fertőzött a vírussal. társadalom.
Amien Shihához fordult az ELRIAH nonprofit, nem állami finanszírozású kórházhoz, amelyet azután hoztak létre, hogy kiderült, hogy a Hosni Mubarak rezsim nem vette komolyan a vírusos hepatitis kockázatát. A kórház 2010 szeptemberében nyílt meg, négy hónappal a 2011-es egyiptomi forradalom előtt.
Shiha először azt gyanította, hogy a terv kitalált. „Mondtam nekik, hogy nem vagyok meggyőződve” – emlékszik vissza Shiha. – Figyelmeztettem, hogy ezt az elképzelést nem tudom tudományosan megvédeni.
Végül mégis beleegyezett a vizsgálatok elvégzésébe, mert a rendelkezésére álló diagnosztikai módszerek időt és hatalmas anyagi ráfordítást igényeltek. „Mindannyian fontolgattuk néhány új módszert a betegség diagnosztizálására és kezelésére” – mondja Shiha. – Valami egyszerű diagnosztikai vizsgálatról álmodoztunk.
Ma, két évvel később Shiha abban reménykedik, hogy a C-Fast egy valóra vált álom lesz. Az eszközt 1600 betegen tesztelték Egyiptomban, Indiában és Pakisztánban. A Shiha azt állítja, hogy soha nem vallott kudarcot – lehetővé tette az összes fertőzés kimutatását, bár 2 százalékban. betegek közül tévesen jelezték a HCV jelenlétét.
Ez azt jelenti, hogy a szkenner nem szünteti meg a vérvizsgálatok szükségességét, de lehetővé teszi az orvosok számára, hogy csak akkor korlátozzák magukat a laboratóriumi vizsgálatokra, ha a C-Fast teszt pozitív. Amien már beszélt az egyiptomi egészségügyi minisztérium illetékeseivel arról, hogy az eszközt a következő három évben országszerte használni fogják.
A hepatitis C a 60-as és 70-es években terjedt el Egyiptomban, amikor a HCV-vel szennyezett tűket gyakran használták a schistosomiasis, a vízben élősködő paraziták által okozott betegség elleni nemzeti immunizálási program részeként.
Ha az eszközt globálisan használják, jelentősen felgyorsítja egy olyan betegség diagnosztizálásának folyamatát, amely világszerte akár 170 millió embert érinthet. A ma alkalmazott tesztek magas költsége miatt a HCV-hordozók túlnyomó többsége nem tud fertőzéséről. Shiha becslése szerint Egyiptomban körülbelül 60 százalék. betegek nem jogosultak ingyenes vizsgálatra, és 40 százalék. nem engedheti meg magának a fizetett vizsgálatot.
– Ha sikerül bővíteni ennek az eszköznek az alkalmazási körét, forradalom elé nézünk az orvostudományban. Pinzani szerint bármilyen probléma könnyen észrevehető lesz. Véleménye szerint a szkenner bizonyos ráktípusok tüneteinek kimutatásában hasznos lehet. – A rendszeres klinikus képes lenne kimutatni a tumormarkert.
Amien elismeri, hogy fontolóra veszi a C-Fast alkalmazásának lehetőségét a hepatitis B, a szifilisz és a HIV kimutatására.
Dr. Saeed Hamid, a Pakisztáni Májbetegségek Tanulmányozó Társaságának elnöke, aki kísérletezett az eszközzel Pakisztánban, azt mondja, hogy a szkenner nagyon hatékonynak bizonyult. – Ha jóváhagyják, egy ilyen szkenner lehetővé teszi nagy populációk és embercsoportok olcsó és gyors tanulmányozását.
Eközben sok tudós – köztük egy Nobel-díjas is – megkérdőjelezi a szkenner működésének tudományos alapját. Két elismert tudományos folyóirat megtagadta az egyiptomi találmányról szóló cikkek közzétételét.
A C-Fast szkenner egy elektromágneses intercelluláris kommunikációként ismert jelenséget használ. A fizikusok korábban is tanulmányozták ezt az elméletet, de a gyakorlatban senki sem bizonyította. A legtöbb tudós szkeptikus ezzel kapcsolatban, ragaszkodva ahhoz a közhiedelemhez, hogy a sejtek csak közvetlen fizikai érintkezés útján kommunikálnak.
Eközben a HIV felfedezéséért Nobel-díjat kapott Luc Montagnier francia virológus 2009-es tanulmányában megállapította, hogy a DNS-molekulák elektromágneses hullámokat bocsátanak ki. A tudományos világ nevetségessé tette felfedezését, „a tudomány patológiájának” nevezve, és a homeopátiához hasonlítva.
2003-ban Clarbruno Vedruccio olasz fizikus egy kézi szkennert épített a rákos sejtek jelenlétének kimutatására, amely a C-Fasthoz hasonló elven működik. Mivel hatékonyságát tudományosan nem igazolták, az eszközt 2007-ben kivonták a forgalomból.
– Nincs elegendő XNUMX%-os bizonyíték a [koncepció] hatásmechanizmusainak megerősítésére – mondja prof. Michal Cifra, a Cseh Tudományos Akadémia bioelektrodinamikai osztályának vezetője, azon kevés fizikusok egyike, akik elektromágneses kommunikációra szakosodtak.
Cifra szerint az elektromágneses intercelluláris kommunikáció elmélete sokkal hihetőbb, mint azt a szkeptikusok állítják, bár a fizikának még nem kell bizonyítania. – A szkeptikusok úgy vélik, hogy ez egy egyszerű átverés. Nem vagyok benne olyan biztos. A kutatók oldalán állok, akik megerősítik, hogy működik, de egyelőre nem tudjuk, miért.
Shiha megérti, hogy a tudósok miért nem akarnak megbízni Amien készülékében. – Recenzensként magam is elutasítanám az ilyen jellegű cikket. Több bizonyítékot kérnék. Jó, hogy ilyen alaposak a kutatók. Óvatosnak kell lennünk.