Korábban hisztériának hívták, a hisztrionizmust ma egy nagyon kiterjedt személyiségzavarként határozzák meg, amelynek célja az állandó figyelemszükséglet kielégítése vagy fenntartása. A legtöbb esetben az énkép javulása teszi lehetővé a páciens számára, hogy kilábaljon ebből a rendellenességből.

A hisztrionika definíciója

A histrionizmus egy személyiségzavar, amelyet minden eszközzel állandó figyelemfelkeltés jellemez: csábítás, manipuláció, eltúlzott érzelmi demonstrációk, dramatizálás vagy teatralizmus.

A hisztrionizmus egy betegség, amelyet a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (ICD) és a Mentális zavarok Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyve (DSM 5) hisztrionikus személyiségzavarként osztályoz.

Az egyiptomi orvosi papiruszok azt mutatják, hogy a hisztrionizmus már 4 évvel ezelőtt is jelen volt az emberekben. Néhány évszázaddal ezelőttig inkább hisztériáról beszéltünk. Csak a nőknél diagnosztizáltak hisztériát. Valójában azt hitték, hogy a méh helytelen elhelyezésével kapcsolatos hisztéria az emberi testben. Aztán a 000.-XNUMX. században a hisztéria a hiedelmek birodalmába került. A gonoszság, a szexualitás démonizálásának szimbóluma volt. Igazi boszorkányüldözés zajlott a hisztériában szenvedők ellen.

Freud az 1895. század végén, nevezetesen az XNUMX-ben megjelent Studien über Hysterie című könyvével vetette fel azt az új gondolatot, hogy a hisztéria súlyos személyiségzavar, és hogy a hisztéria nem korlátozódik a nőkre.

A hisztrionika típusai

A hisztrionizmussal foglalkozó tanulmányok többsége a hisztrionizmusnak csak egy típusát mutatja.

Gyakoriak azonban a társbetegségek – két vagy több betegség társulása egy személyben – beleértve a hisztrionizmust is, ezért a hisztrionizmus lehetséges variációi más betegségekkel, különösen személyiségzavarokkal – antiszociális, nárcisztikus stb. – vagy depressziós rendellenességekkel kialakuló patológiás kettős szerint. mint például a dysthymia – krónikus hangulatzavar.

Theodore Millon amerikai pszichológus tovább ment a témán a hisztrionizmus altípusainak visszaszorításával, amelyek a betegség ilyen jellemzőit tulajdonították a betegek viselkedésének egyes típusaihoz:

• Nyugtató: a beteg másokra összpontosít, és elsimítja a különbségeket, esetleg önmaga feláldozásáig;
• Élénk: a beteg bájos, energikus és impulzív;
• Viharos: a beteg hangulati ingadozásokat mutat;
• Képmutatás: a beteg markáns társadalmi jellemzőket mutat, mint például szándékos manipuláció és megtévesztés;
• Színházi: a páciens a külső megjelenésével játszik;
• Infantilis: a beteg gyerekes magatartást tanúsít, például duzzog vagy ésszerűtlen dolgokat követel.

A hisztizés okai

A hisztizmus okai még mindig bizonytalanok. Azonban több út is létezik:

• A túlságosan gyermekközpontú nevelés: a nevelésnek jelentős szerepe lenne a betegség kialakulásában. A gyermekre fordított rengeteg figyelem megszokást kovácsolhat benne, hogy a figyelem középpontjában legyen, és kiválthatja a rendellenességet, mint az a gyermek, aki nevetett a hazudozás szokásán, vagy éppen manipulál céljai elérése vagy a szülői figyelem fenntartása érdekében;
• Probléma a szexualitás fejlődésében: Freud szerint a libidinális evolúció hiánya áll a hisztrionizmus alapjában, vagyis a páciens szexuális funkcióinak fejlődésének hiánya. Nem a nemi szervek fejlődéséről, mint olyanról van szó, hanem a szexualitás fejlettségi szintjének hiányáról, a libidó kialakulásáról a gyermek élete során;
• Egy 2018-as tézis bebizonyította, hogy Melanie Klein osztrák-brit pszichoanalitikus javaslata szerint a kasztrációs szorongás és a híres ödipális konfliktus nem oldódott meg minden hisztrionizmusban szenvedő emberben.

A hisztrionika diagnózisa

A histrionizmus gyakran korai felnőttkorban derül ki.

A histrionizmus olyan nyilvánvaló jeleken keresztül nyilvánul meg, mint a viselkedés, a társadalmi és érzelmi kapcsolatok feletti kontroll elvesztése. A részletes diagnózis a Betegségek Nemzetközi Osztályozásában (ICD) és a Mentális zavarok Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyvében (DSM 5) felsorolt ​​kritériumokon alapul.

A histrionizmus elsősorban a viselkedésben fejeződik ki. A következő nyolc tünet közül legalább öt jelen van egy hisztiző emberben:

• Drámai, teátrális, eltúlzott viselkedések;
• A kapcsolatok téves felfogása: a kapcsolatok intimebbnek tűnnek, mint amilyenek;
• Használják fizikai megjelenésüket a figyelem felkeltésére;
• Csábító vagy akár provokatív hozzáállás;
• Ingatag hangulat és temperamentum, amely nagyon gyorsan változik;
• Felületes, szegényes és nagyon szubjektív beszédek;
• Szuggesztibilitás (könnyen befolyásolják mások vagy a körülmények);
• Alany kényelmetlen, ha nem ő a szíve a helyzet, a figyelem.

Különféle személyiségtesztek használhatók a diagnózis felállítására vagy irányítására:

• A Minnesota Multiphase Personality Inventory (MMPI);
• A Rorschach-teszt – híres teszt a lemezeken lévő tintafoltok elemzésére.

Histrionizmus által érintett emberek

A hisztrionizmus prevalenciája a lakosság körében 2% körüli.

A histrionizmus a férfiakat és a nőket egyaránt érinti, ellentétben a korábbi évszázadok vélekedésével. Egyes kutatók, mint például a francia pszichoanalitikus, Gérard Pommier, a hisztrionizmus tüneteit eltérően csökkentik, attól függően, hogy a páciens nő vagy férfi. Számára a férfihisztéria a nőiesség elfojtása. Ezért a nőiség elleni erőszakként, a női hisztériával szembeni ellenállásként, pszichopata hajlamként, háborús eszmékhez való folyamodásként fejeződik ki a nőiesség elleni küzdelem érdekében. Egy 2018-as szakdolgozat női és férfi hisztitől szenvedő betegekkel szembesült. Ennek az a következtetése, hogy a hisztis nők és a hisztis férfiak között nem marad jelentős különbség.

A histrionizmust támogató tényezők

A hisztrionizmust támogató tényezők egyesülnek az okok között.

Drámai viselkedések

A histrionizmus mindenekelőtt drámai, teátrális, eltúlzott viselkedésben nyilvánul meg.

A kapcsolatok félreértése

A hisztiben szenvedő személy bensőségesebben érzékeli a kapcsolatokat, mint amilyenek valójában. Könnyen befolyásolják mások vagy a körülmények.

Fel kell hívni a figyelmet

A hisztiző páciens fizikai megjelenését használja fel a figyelem felkeltésére, és ennek elérése érdekében csábító, sőt provokatív attitűdöket mutathat. Az alany kényelmetlenül érzi magát, ha nem ő van a figyelem középpontjában. A hisztiben szenvedő személy önmagát is károsíthatja, öngyilkossággal fenyegetőzhet, vagy agresszív gesztusokat alkalmazhat a figyelem felkeltésére.

Egyéb tünetek

• Ingatag hangulat és temperamentum, amely nagyon gyorsan változik;
• Felületes, szegényes és nagyon szubjektív beszédek;
• Koncentrációval, problémamegoldással és logikával kapcsolatos problémák;
• Krónikus problémák az érzelmek kezelésében;
• agresszivitás;
• Öngyilkossági kísérlet.

Freud szerint a tüneteken túllépni csak a tudattalan élmények és emlékek tudatosításával lehetséges. A személyiségzavar eredetének megértése és/vagy megszüntetése tehermentesítheti a beteget:

• Pszichoterápia, amely segíti a pácienst érzelmi élményeinek jobb integrálása, környezetének jobb megértése, iránta való érzelmeinek javítása és a figyelem középpontjába kerülésének csökkentése;
• Hipnózis.

Ha a hisztrionizmus neurózis felé hajlik – a beteg tudomást szerez zavaráról, szenvedéséről és panaszkodik róla –, akkor ezek a terápiák antidepresszánsok szedésével járhatnak. Vegye figyelembe, hogy a benzodiazepinek alapú gyógyszeres kezelések nem hatékonyak, ezért kerülendők: jelentős a gyógyszerfüggőség kockázata.

A hisztizmus megelőzése abból áll, hogy megpróbáljuk csökkenteni a viselkedés expanzív jellegét:

• Olyan területek és érdeklődési központok kialakítása, amelyek nem önközpontúak;
• Meghallgatni másokat.