„Az álmokban megszületik a holnap”

Pszichológiák: Az álmok paradox alvás közben jelennek meg. Mi ez, és hogyan sikerült felfedezni ennek a fázisnak a létezését?

Michel Jouvet: A REM alvást laboratóriumunk fedezte fel 1959-ben. A feltételes reflexek kialakulását macskákban tanulmányozva váratlanul egy olyan csodálatos jelenséget rögzítettünk, amelyet még sehol nem írtak le. Az alvó állat gyors szemmozgásokat, intenzív agyműködést mutatott, szinte ébrenlétkor, miközben az izmok teljesen ellazultak. Ez a felfedezés az álmokkal kapcsolatos összes elképzelésünket felforgatta.

Korábban azt hitték, hogy az álom rövid képek sorozata, amelyet az ember közvetlenül ébredés előtt lát. A szervezet általunk felfedezett állapota nem a klasszikus alvás és ébrenlét, hanem egy speciális, harmadik állapot. „Paradox alvásnak” neveztük, mert paradox módon ötvözi a test izomzatának teljes ellazulását és az intenzív agyi tevékenységet; ez a befelé irányuló aktív ébrenlét.

Hányszor álmodik egy ember egy éjszaka?

Négy öt. Az első álmok időtartama nem haladja meg a 18-20 percet, az utolsó két „ülés” hosszabb, egyenként 25-30 perc. Általában a legutóbbi álmunkra emlékezünk, ami az ébredésünkkel végződik. Lehet hosszú, vagy állhat négy-öt rövid epizódból – és akkor úgy tűnik számunkra, hogy egész éjjel álmodoztunk.

Összességében minden éjszakai álmunk körülbelül 90 percig tart. Időtartamuk az életkortól függ. Az újszülötteknél az álmok a teljes alvásidejük 60%-át teszik ki, míg a felnőtteknél ez csak a 20%-át. Ez az oka annak, hogy egyes tudósok azt állítják, hogy az alvás fontos szerepet játszik az agy érésében.

Azt is felfedezted, hogy az álmodozásban kétféle memória szerepel…

Erre a következtetésre saját álmaim elemzésével jutottam – egyébként 6600! Azt már eddig is lehetett tudni, hogy az álmok az elmúlt nap eseményeit, az elmúlt hét élményeit tükrözik. De tessék, mondjuk az Amazonas felé.

Utazása első hetében álmai otthoni „beállításaiban” zajlanak, és hősük egy indián lehet, aki a lakásában tartózkodik. Ez a példa azt mutatja, hogy nemcsak a közelgő események rövid távú memóriája, hanem a hosszú távú memória is részt vesz álmaink létrejöttében.

Miért nem emlékeznek egyesek az álmaikra?

Húsz százalékunk van közöttünk. Egy személy két esetben nem emlékszik az álmaira. Az első az, hogy ha néhány perccel az álom vége után felébredt, ez idő alatt eltűnik az emlékezetből. Egy másik magyarázatot ad a pszichoanalízis: az ember felébred, és az „én” – a személyiség egyik fő struktúrája – szigorúan cenzúrázza a tudattalanból „felbukkanó” képeket. És minden el van felejtve.

Miből van egy álom?

40%-ban – a nap benyomásaiból, a többi – a félelmeinkkel, szorongásainkkal, aggodalmainkkal kapcsolatos jelenetekből. Vannak különleges álmok, amelyek során az alvó rájön, hogy a cselekvés nem a valóságban történik; vannak – miért ne? – és prófétai álmok. Nemrég tanulmányoztam két afrikai álmát. Régóta Franciaországban vannak, de minden éjjel szülőföldjükről, Afrikáról álmodnak. Az álmok témáját korántsem merítette ki a tudomány, és minden újabb tanulmány csak megerősíti ezt.

40 év kutatómunka után meg tudja adni a választ arra a kérdésre, hogy miért van szüksége az embernek álmokra?

Kiábrándító – nem! Ez még mindig rejtély. Az idegtudósok nem tudják, mire valók az álmok, ahogy azt sem, hogy pontosan mi a tudat. Sokáig azt hitték, hogy az álmokra szükség van ahhoz, hogy megtöltsék emlékezetünk tárházát. Aztán azt találták, hogy a paradox alvás és álmok szakaszának hiányában az ember nem tapasztal problémákat sem a memóriával, sem a gondolkodással.

Francis Crick angol biofizikus ezzel ellentétes hipotézist állított fel: az álmok segítenek felejteni! Vagyis az agy, akár egy szuperszámítógép, az álmokat arra használja, hogy eltörölje a jelentéktelen emlékeket. De ebben az esetben egy személy, aki nem lát álmokat, súlyos memóriazavarral rendelkezik. És ez nem így van. Elméletileg általában sok fehér folt van. Például a REM alvás fázisában szervezetünk több oxigént fogyaszt, mint ébrenlét alatt. És senki sem tudja miért!

Azt feltételezted, hogy az álmok működtetik az agyunkat.

Mondok még: a holnap álmokban születik, előkészítik. Cselekvésük a mentális vizualizáció módszerével hasonlítható össze: például a verseny előestéjén egy síelő csukott szemmel mentálisan végigfutja az egész pályát. Ha műszerek segítségével mérjük agyának aktivitását, ugyanazt az adatot kapjuk, mintha már a pályán lenne!

A paradox alvás fázisában ugyanazok az agyi folyamatok játszódnak le, mint az ébrenlétben. És napközben agyunk gyorsan aktiválja a neuronok azon részét, amely az éjszakai álmok során részt vett. Így az álmok megkönnyítik bizonyos tanulási folyamatokat, és közvetlenül kapcsolódnak a jövőnkhoz. Az aforizmát átfogalmazhatod: álmodom, tehát létezik a jövő!