– Meg fogsz fázni! – figyelmeztettek mindig nagyanyáink, amint egy hideg napon hajszárítás nélkül ki mertünk menni otthonról. Évszázadok óta a világ számos részén az volt az elképzelés, hogy megfázhat, ha hideg hőmérsékletnek van kitéve, különösen, ha nedves. Az angol még homonimákat is használ a torokfájás, orrfolyás és köhögés kombinációjának leírására, amellyel megfázik: hideg – hideg / hideg, hideg – hidegrázás / hideg.
De bármely orvos biztosíthatja Önt arról, hogy a megfázást vírus okozza. Szóval, ha nincs időd megszárítani a hajad, és itt az ideje, hogy kirohanj otthonról, akkor aggódnod kell a nagymamád figyelmeztetései miatt?
A világban és világszerte végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy télen gyakoribb a megfázás előfordulása, míg a melegebb országokban, mint Guinea, Malajzia és Gambia, az esős évszakban csúcspontokat regisztráltak. Ezek a tanulmányok azt sugallják, hogy a hideg vagy nedves időjárás okoz megfázást, de van egy másik magyarázat is: amikor hűvös vagy esős idő van, több időt töltünk bent, más emberek és kórokozóik közvetlen közelében.
Mi történik tehát, ha elázunk és megfázunk? A tudósok kísérleteket végeztek a laboratóriumban, ahol csökkentették az önkéntesek testhőmérsékletét, és szándékosan tették ki őket a megfázás vírusának. De összességében a vizsgálatok eredményei nem voltak meggyőzőek. Egyes tanulmányok kimutatták, hogy a hideg hőmérsékletnek kitett résztvevők csoportjai hajlamosabbak voltak a megfázásra, mások nem.
Az egyik, más módszertan szerint végzett vizsgálat eredményei azonban azt sugallják, hogy az a tény, hogy a lehűlés valóban összefüggésbe hozható a megfázással.
Ron Eccles, az Egyesült Királyság Cardiff-i igazgatója azt szerette volna kideríteni, hogy a hideg és a nedvesség aktiválja-e a vírust, amely aztán megfázásos tüneteket okoz. Ennek érdekében az embereket először hideg hőmérsékletre helyezték, majd visszatértek a normális életbe az emberek között – beleértve azokat is, akiknek szervezetében inaktivált megfázás vírus volt.
A kísérletben résztvevők fele a hűtési fázisban húsz percig hideg vízben ült lábbal, míg a többiek melegen maradtak. Az első napokban nem volt különbség a két csoport között a megfázásos tünetek között, de négy-öt nappal később a hűsítő csoportból kétszer annyian mondták, hogy megfázott.
Szóval mi értelme van? Kell lennie egy olyan mechanizmusnak, amellyel a hideg láb vagy a nedves haj megfázást okozhat. Az egyik elmélet szerint amikor a test lehűl, az orrban és a torokban lévő erek összehúzódnak. Ugyanezek az erek hordozzák a fertőzést leküzdő fehérvérsejteket, így ha kevesebb fehérvérsejt éri el az orrot és a torkot, rövid időre csökken a megfázás elleni védelem. Amikor kiszárad a haja, vagy belép egy szobába, a test újra felmelegszik, az erek kitágulnak, és a fehérvérsejtek tovább küzdenek a vírussal. De addigra már túl késő lehet, és a vírusnak már elég ideje volt szaporodni és tüneteket okozni.
Ezért kiderül, hogy a lehűlés önmagában nem okoz megfázást, de aktiválhatja a szervezetben már jelen lévő vírust. Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy ezek a következtetések még mindig ellentmondásosak. Bár a hűsítő csoportban többen számoltak be arról, hogy megfáztak, nem végeztek orvosi vizsgálatot annak igazolására, hogy valóban fertőzöttek a vírussal.
Szóval, talán volt némi igazság a nagymama tanácsában, hogy ne menjen vizes hajjal az utcán. Ez ugyan nem okoz megfázást, de kiválthatja a vírus aktiválódását.