tartalom
- Hogyan épül fel az óvoda?
- Mit tanulunk az óvodában?
- Általános iskola és óvoda, mi a különbség?
- Milyen tanítási napok vannak az óvodában?
- Nyelv, az óvodai tanulás középpontjában
- A testmozgás szerepe az óvodában
- Óvoda: bevezetés a művészetbe az 1. ciklusban
- Matematika: számok és alakzatok felfedezése
- Óvoda: a világ felfedezése
Hogyan épül fel az óvoda?
Az óvoda egyetlen ciklusba szerveződik, a 1. ciklus. A tanulószerződéses gyakorlati képzés három évre oszlik: a kis szakasz (PS), a közepes szakasz (MS) és a nagy szakasz (GS).
Mit tanulunk az óvodában?
„Az óvoda gondoskodó iskola, még inkább, mint az iskolai pálya későbbi szakaszai. Legfőbb küldetése, hogy a gyerekek kedvet csináljanak iskolába járni tanulni, érvényesülni és fejleszteni személyiségüket” – olvashatjuk a Nemzeti nevelési útmutató. Az óvoda valóban egy felfedezésből és a tanulás kezdetéből fog állni. De nem csak formális tanulásról van szó: a gyermekben fejlődnek szociális készségei, a tanulás öröme is. Az óvodában a gyerekek megtanulhatnak együtt élni.
Az óvodai program öt tanulási területre oszlik:
- Mobilizálja a nyelvet annak minden dimenziójában
- Cselekedjen, fejezze ki magát, értse meg a fizikai aktivitáson keresztül
- Művészi tevékenységen keresztül cselekedjen, fejezze ki magát, értse meg
- Építse meg az első eszközöket a gondolkodás strukturálásához
- Felfedezni a világot
Általános iskola és óvoda, mi a különbség?
Megjegyzés: amikor általános iskoláról beszélünk, általában a CP, CE1, CE2, CM1 és CM2 osztályokra gondolunk. ez nem egészen fair! Az általános iskola fogalmába ugyanis beletartoznak az óvodai foglalkozások is. Változó osztályok CP-ről CM2-re általános iskolához tartoznak.
Milyen tanítási napok vannak az óvodában?
Az óvodában van heti 24 óra tanítás, és a tanévre kerül sor 36 héttel. A heti 24 óra fel van osztva nyolc fél nap.
Nyelv, az óvodai tanulás középpontjában
Tudja, hogyan kell kommunikálni a négyéves óvoda egyik fő kihívása. A nyelvtanulás két részre oszlik: szóbeli és írásbeli. Ezt a két képességet tanulmányozzák egyszerre. Először is, a tanár arra ösztönzi a gyerekeket, hogy fejezzék ki magukat, azokkal a szavakkal, amelyeket már otthon hallottak. Így apránként irányítja a gyermeket a nyelv felfedezésében és annak másokra gyakorolt hatásaiban. A helyzetek és tevékenységek révén a gyerekek fokozatosan fejleszthetik nyelvüket és saját nyelvüket fonológiai és alfabetikus tudatosság. A fonológiai tudatosság a hangegységek azonosítása beszéd közben, míg az alfabetikus tudatosság annak megértése, hogy a nyelv és a betűk ezeknek a hangoknak az átírása. Az óvoda végén a gyerekeket megkérdezik kommunikálni a felnőttekkel és más gyerekek, de azt is, hogy emlékezetből mondókákat és dalokat mondanak el.
Ami az írást illeti, az óvoda lehetővé teszi a gyermekek számára, hogy megértsék, hogyan működik. Az általános iskolába lépés előtt meg kell tudniuk azonosítani az ábécé betűit, de azt is, hogy különbséget tegyenek a kurzív írás és a nyomtatott nagybetűs írás között. Azt is megtanulják, hogyan írják le a nevüket kurzív betűkkel. A tanulás kezdetben abból áll, hogy a gyerekeket beindítják az írás gesztusaira, majd a középső résztől kezdve elvégzi az első írási gyakorlatait.
A testmozgás szerepe az óvodában
A sport nagyon fontos tevékenység a kisgyermekek számára. Lehetővé teszi számukra, hogy levezessék hatalmas energiájukat, de fejlesztik motoros készségeiket is. Ez az oka annak, hogy a Nemzeti Nevelés azt javasolja, hogy a tanárok minden nap tartsanak egy foglalkozást legfeljebb harminc-negyvenöt perc. Ezeket a foglalkozásokat úgy kell megszervezni, hogy a gyerekek térben, időben és tárgyakon cselekedjenek, de kezelni az egyensúlyukat.
A gyakorlatok során szükség lesz a szociális dimenzióra is, mivel a tanulók ezt megtanulják együttműködni, kommunikálni, de szembe is állni egymással. Óvoda végére már tudnak futni, dobni, ugrálni. A testnevelés gyakorlatok során a mozgásuk összehangolásán is dolgoznak, egyedül vagy másokkal.
Óvoda: bevezetés a művészetbe az 1. ciklusban
Az óvodában a gyermek felfedezi a különféle eszközöket művészi kifejezés, elsősorban a zene és a plasztikai művészetek. A tanulók valóban megtanulnak rajzolni, de megvalósítani is műanyag kompozíciók térfogatban (például modellező agyaggal). A zenei oldalon megtanulják felfedezni a hangjukat és tanulni énekelni mondókákon keresztül. A hangszerek megismertetésére is sor kerül. A cél az is, hogy a gyerekek finomítsanak hallgat, valamint az ő hallási memória. Az óvodai programban a zene és a képzőművészet mellett „élő előadás” komponens is szerepel. Ide tartozik a pantomim, a színház vagy akár a cirkusz.
Az óvoda végén arra kérik a tanulókat tudja, hogyan kell rajzolni, hogy reprodukálja-e a valóságot vagy bármilyen képzeletben. Zeneileg ismerik a mondókák kis repertoárját, és tudják, hogyan kell játszani a hangjukkal a hangszín megváltoztatásához (magas, mély…). A művészeti oktatás általában nagyon nagyra értékeli a gyerekeket.
Matematika: számok és alakzatok felfedezése
Olyan fontos, mint a szavak megnevezi őket az óvoda négy éve alatt jelenik meg. A gyerekek apránként megtanulják megérteni és használni őket. A gyakorlatokon keresztül így fokozatosan képesek lesznek kifejezni a mennyiségeket, de azt is tudják, hogyan kell írni a első számjegyek és számok. Az óvoda végére a gyerekek harmincig képesek legyenek számokat mondani, és tízig számokkal leírni. Meg kell érteniük az egység és az összeadás fogalmát is.
A manipuláció és a nyelvhasználat révén a gyerekek is képesek lesznek meghatározni a különböző formák, Mint például a négyzet or háromszögek. Mielőtt megérkeznének az általános iskolába, legyenek képesek a tárgyak osztályozására és kiválasztására alakjuk, de hosszúságuk vagy súlyuk szerint is. Képesnek kell lenniük lapos formák rajzolására is.
Óvoda: a világ felfedezése
Az óvoda egyik célkitűzése, hogy megértsük azt a világot, amelyben élünk, és átmegy azokon a lényeges fogalmakon, idő és tér. A gyerekeket ezért arra kérik, hogy tanulják meg használni a időjelzők mint például az „akkor”, „utána” vagy akár „közben”. Azt is tudniuk kell, hogyan találják meg magukat időben (nap, hét, évszak stb.). A hely tekintetében el kell tudni kezdeni használni a térbeli jelzők, sikerül egy ismert utat megtenni, de a tárgyakkal és más emberekkel való kapcsolatban is lenni.
Ez a feltárási tengely is átmegy a az élők felfedezése, vagyis az élet állat et zöldség. Az óvodások így megértik az állatok és növények életének különböző szakaszait. Felfedezik saját testüket, megtanulják megnevezni annak különböző részeit, valamint a személyes higiénia alapfogalmait.
Az óvodai program része a tudatosság is veszélyeket jelen van a környezetben. A gyerekek a szerszámok elsajátítását is megtanulják a vágás, ragasztás és építés fogalmain keresztül. a digitális redőny, ma már nélkülözhetetlen, szintén jelen lesz, táblagépek, számítógépek és kamerák használatával.