Vörösfenyő vajfű (Suillus grevillei)
- Osztály: Basidiomycota (Basidiomycetes)
- Alosztály: Agaricomycotina (Agaricomycetes)
- Osztály: Agaricomycetes (Agaricomycetes)
- Alosztály: Agaricomycetidae (Agaricomycetes)
- Rendelés: Boletales (Boletales)
- Család: Suillaceae
- Nemzetség: Suillus (olajozó)
- Típus: Suillus grevillei (Vörösfenyő vaj)
Suillus elegans
Vörösfenyő vajas (évek. Suillus grevillei) az Oiler (lat. Suillus) nemzetségből származó gomba. Vörösfenyővel nő, kalapja különböző sárga vagy narancssárga árnyalatú.
Gyűjtő helyek:
A vörösfenyő vajfa vörösfenyő alatt, fenyőerdőkben vörösfenyő keverékével, lombhullató erdőkben, különösen fiatal ültetvényekben nő. Ritkán és ritkán, egyenként és csoportosan fordul elő. Az utóbbi időben a vörösfenyő vajfű növekedési periódusa jelentősen bővült. A legkorábbi ismert lelet június 11-e, és a vörösfenyő lepkék is október végéig találhatók.
Leírás:
A kalap 3-12 cm átmérőjű, meglehetősen húsos, rugalmas, eleinte félgömb alakú vagy kúpos, a kor előrehaladtával domborúvá válik, végül csaknem elterül, hajtogatott, majd kiegyenesedett, sőt felfelé ívelt élekkel. A bőr sima, enyhén ragacsos, fényes és könnyen elválasztható a kupaktól. Halvány citromsárgától élénksárgáig, narancstól narancssárgáig, szürkésbarna.
Az alatta lévő pórusok kicsik, éles szélűek, apró tejes lécseppeket választanak ki, amelyek megszáradva barnás bevonatot képeznek. A tubulusok rövidek, a szárhoz tapadnak, vagy annak mentén ereszkednek le.
A pép sűrű, sárgás, törve nem változtatja meg a színét, kellemes ízű, finom gyümölcsös illatú. A spórapor olívabarna.
Láb 4-8 cm hosszú, legfeljebb 2 cm vastag, hengeres vagy enyhén ívelt, nagyon kemény és tömör. Felső részén finom szemcsés megjelenésű, színe sárga vagy vörösesbarna. A vágáson a láb citromsárga.
Különbségek:
A vörösfenyő vajas edényben a száron lévő hártyás gyűrű sárgás, míg az igazi vajas edényben fehéres.