Belépésünk előtt látva valakinek a „tetszik” jelölést, örülünk: megbecsültek minket! De úgy tűnik, hogy a figyelem ilyen jele is stresszt okozhat a tinédzserekben, és hosszú távon depresszióhoz vezethet.
Manapság az aktív társasági élet szinte elképzelhetetlen közösségi hálózatok nélkül. Gyermekeink elmerülnek a virtuális életben. Aggasztja őket minden, ami a barátokkal történik, és ők maguk is szinte minden percben készek megosztani saját híreiket, gondolataikat és tapasztalataikat másokkal. Ezért érdekli annyira a pszichológusokat a kérdés: mennyibe kerül a „hiperkapcsolatos” élet? Kiderült, hogy a közösségi oldalakon lévő lájkok is hatással lehetnek a serdülők közérzetére. És váratlan hatással: minél több lájk, annál több stressz. Ezt Sonia Lupien (Sonia Lupien) pszichoterapeuta, a Montreali Egyetem (Kanada) Orvosi Karának pszichiátriaprofesszorának kutatása bizonyítja. Azt akarta kideríteni, hogy milyen tényezők járulnak hozzá a serdülők depressziójának kialakulásához. E tényezők közül csapata a „Facebook-effektust” emelte ki. A pszichológusok 88 12 és 17 év közötti tinédzsert figyeltek meg, akik soha nem szenvedtek depresszióban. Kiderült, hogy amikor egy tinédzser látta, hogy valakinek tetszik a bejegyzése a közösségi oldalon, megugrott a kortizolszintje, a stresszhormon. Ezzel szemben, amikor ő maga megkedvelt valakit, a hormon szintje csökkent.
Bővebben:
- Szex és internet: hogyan védjük meg a tinédzsereket
Ezután a fiatalokat arra kérték, hogy beszéljenek arról, milyen gyakran használják a közösségi hálót, hány „barátjuk” van, hogyan karbantartják oldalukat, hogyan kommunikálnak másokkal. A kutatók három héten keresztül rendszeresen tesztelték a résztvevőket kortizolszintre. A kutatók már korábban is megállapították, hogy a magas szintű stressz a depresszió magas kockázatával jár. „A stresszes tinédzserek nem válnak azonnal depresszióssá; fokozatosan történnek” – mondja Sonia Lupien. Azoknak, akiknek több mint 300 Facebook-barátjuk volt, átlagosan magasabb volt a stressz szintje, mint másoknak. Elképzelheti, milyen magas lesz a stressz szintje azok számára, akiknek van egy 1000 vagy több fős barátlistája.
Bővebben:
- A depresszió gyulladásos betegség?
Ugyanakkor egyesek úgy vélik, hogy nincs ok komoly aggodalomra. „A magas kortizolszint nem feltétlenül káros a tinédzserekre” – mondja Deborah Gilboa családterapeuta. „Ez az egész az egyéni különbségekről szól. Valaki érzékenyebb rá, számára a depresszió kockázata egészen reális lesz. És valaki stressz, éppen ellenkezőleg, motivál. Ráadásul a terapeuta szerint a jelenlegi generáció gyorsan alkalmazkodik a közösségi hálózatokon keresztüli kommunikációhoz. „Előbb vagy utóbb kidolgozzuk a virtuális környezetben való kényelmes létezés módjait” – biztos benne.
Emellett a tanulmány szerzői pozitív tendenciát is észleltek. A tinédzserek megfigyelései azt mutatták, hogy csökkent a stressz, ha mások részvételével bántak: lájkolták bejegyzéseiket vagy fényképeiket, újra közzétették vagy támogató szavakat tettek közzé oldalukon. „Ahogy az interneten kívüli életünkben, az empátia és az empátia segít abban, hogy másokhoz kapcsolódjunk” – magyarázza Deborah Gilboa. — Fontos, hogy a közösségi hálózatok kényelmes kommunikációs csatornát jelentsenek a gyerekek számára, és ne váljanak állandó nyugtalanság forrásává. Ha egy gyermek túlságosan a szívére veszi, hogy mi történik a takarmányában, ez ébresztő a szülők számára.
1 Psychoneuroendokrinology, 2016, vol. 63.