A „pszichológia” szót az arab világban mindig a tabuval azonosították. Nem volt szokás a mentális egészségről beszélni, csak zárt ajtók mögött és suttogva. Az élet azonban nem áll meg, a világ rohamosan változik, és a hagyományos arab országok lakói kétségtelenül alkalmazkodnak a nyugat felől érkező változásokhoz.
Linda Sakr pszichológus az Egyesült Arab Emírségekben, Dubaiban született libanoni apától és iraki anyától. Pszichológiai diplomáját a londoni Richmondi Egyetemen szerezte, majd a londoni egyetemen folytatta mesterképzését. Miután egy londoni interkulturális terápiás központban dolgozott egy ideig, Linda 2005-ben visszatért Dubaiba, ahol jelenleg pszichoterapeutaként dolgozik. Linda interjújában arról beszél, hogy az arab társadalom miért „elfogadja” egyre inkább a pszichológiai tanácsadást.
11. osztályos koromban ismerkedtem meg először a pszichológiával, majd nagyon érdekelt. Mindig is érdekelt az emberi elme, hogy miért viselkednek bizonyos módon az emberek különböző helyzetekben. Édesanyám határozottan ellenezte a döntésemet, állandóan azt mondta, hogy ez egy „nyugati koncepció”. Szerencsére apám támogatott álmom beteljesülése felé vezető úton. Őszintén szólva nem aggódtam túlságosan az állásajánlatok miatt. Arra gondoltam, ha nem találok munkát, kinyitom az irodámat.
A pszichológiát Dubaiban 1993-ban még tabunak tekintették, szó szerint néhány pszichológus praktizált akkoriban. Az Egyesült Arab Emírségekbe való visszatérésemmel azonban a helyzet jelentősen javult, és mára úgy látom, hogy a pszichológusok iránti kereslet kezdett meghaladni a kínálatot.
Először is, az arab hagyományok elismerik, hogy egy orvos, egy vallásos személy vagy egy családtag segít a stresszben és a betegségekben. A legtöbb arab ügyfelem találkozott egy mecsettiszttel, mielőtt az irodámba jött volna. A nyugati tanácsadási és pszichoterápiai módszerek magukban foglalják a kliens önfeltárását, aki megosztja a terapeutával belső állapotát, életkörülményeit, interperszonális kapcsolatait és érzelmeit. Ez a megközelítés azon a nyugati demokratikus elven alapul, amely szerint az önkifejezés alapvető emberi jog, és jelen van a mindennapi életben. Az arab kultúrán belül azonban nem üdvözlendő az ilyen nyitottság egy idegen iránt. A család becsülete és hírneve kiemelten fontos. Az arabok mindig is kerülték a „piszkos ágynemű nyilvános mosását”, ezzel próbálták megmenteni az arcukat. A családi konfliktusok témájának terjesztése az árulás egy formájának tekinthető.
Másodszor, az arabok körében elterjedt az a tévhit, hogy ha valaki pszichoterapeutát keres fel, akkor őrült vagy elmebeteg. Senkinek nincs szüksége ilyen „stigmára”.
Változnak az idők. A családoknak már nincs annyi idejük egymásra, mint korábban. Az élet stresszesebbé vált, az emberek depresszióval, ingerlékenységgel és félelmekkel néznek szembe. Amikor 2008-ban Dubait elérte a válság, az emberek is rájöttek, hogy szakmai segítségre van szükségük, mert már nem tudtak úgy élni, ahogyan korábban.
Azt mondanám, hogy a vendégköröm 75%-a arab. A többiek európaiak, ázsiaiak, észak-amerikaiak, ausztrálok, új-zélandiak és dél-afrikaiak. Egyes arabok szívesebben konzultálnak egy arab terapeutával, mert kényelmesebben és magabiztosabban érzik magukat. Másrészt azonban sokan titoktartási okokból kerülik a találkozást a saját vérvonalukhoz tartozó pszichoterapeutával.
A legtöbbet érdekli ez a kérdés, és vallásosságuk mértékétől függően úgy döntenek, hogy időpontot egyeztetnek velem. Ez az Emirátusokban történik, ahol a teljes lakosság muszlim. Jegyezd meg, hogy arab keresztény vagyok.
Az arab junoon (őrület, őrültség) szó gonosz szellemet jelent. Úgy tartják, hogy a junoon akkor történik meg az emberrel, amikor egy szellem belép belé. Az arabok elvileg a pszichopatológiát különféle külső tényezőknek tulajdonítják: idegeknek, baktériumoknak, tápláléknak, mérgezésnek vagy természetfeletti erőknek, például a gonosz szemnek. A legtöbb muszlim kliensem az imámhoz fordult, mielőtt hozzám fordult volna, hogy megszabaduljon a gonosz szemtől. A szertartás általában egy ima felolvasásából áll, és a társadalom könnyebben elfogadja.
Az iszlám befolyása az arab pszichológiára abban az elképzelésben nyilvánul meg, hogy minden élet, beleértve a jövőt is, „Allah kezében van”. A tekintélyelvű életstílusban szinte mindent a külső hatalom határoz meg, ami kevés teret hagy a saját sorsa iránti felelősségnek. Amikor az emberek pszichopatológiai szempontból elfogadhatatlan viselkedést tanúsítanak, elvesztik a türelmüket, és ezt külső tényezőknek tulajdonítják. Ebben az esetben már nem tartják őket felelősnek, tiszteletben tartják. Ilyen szégyenletes megbélyegzés fogad egy elmebeteg arabot.
A megbélyegzés elkerülése érdekében az érzelmi vagy neurotikus zavarral küzdő személy megpróbálja elkerülni a verbális vagy viselkedési megnyilvánulásokat. Ehelyett a tünetek a fizikai szintre mennek át, amely felett a személynek állítólag nincs kontrollja. Ez az egyik olyan tényező, amely hozzájárul a depresszió és a szorongás fizikai tüneteinek magas gyakoriságához az arabok körében.
Az érzelmi tünetek ritkán elegendőek ahhoz, hogy az arab társadalomban egy személy terápiára jöjjön. A döntő tényező a viselkedési tényező. Néha még a hallucinációkat is vallási szempontból magyarázzák: Mohamed próféta családjának tagjai utasításokat vagy ajánlásokat adnak.
Számomra úgy tűnik, hogy az araboknak egy kicsit más fogalmuk van a határokról. Például egy ügyfél készségesen meghívhat a lánya esküvőjére, vagy felajánlhatja, hogy egy kávézóban tartok egy foglalkozást. Ezen túlmenően, mivel Dubai viszonylag kis város, nagy az esélye annak, hogy véletlenül találkozik egy vásárlóval egy szupermarketben vagy bevásárlóközpontban, ami nagyon kellemetlen lehet számukra, míg mások örömmel találkoznak velük. Egy másik szempont az időhöz való viszony. Néhány arab egy nappal korábban megerősíti látogatását, és nagyon későn érkezhet, mert „elfelejtette”, „nem aludt jól”, vagy egyáltalán nem jelent meg.
Azt hiszem, igen. A nemzetiségek heterogenitása hozzájárul a toleranciához, a tudatossághoz és az új, változatos elképzelésekre való nyitottsághoz. Az ember hajlamos arra, hogy kozmopolita szemléletet alakítson ki, különböző vallású, hagyományú, nyelvű stb. emberekből álló társadalomban.