A programozásban a listák talán ugyanolyan hasznos adatszerkezetek, mint a tömbök. Mik azok a listák, hogyan kell létrehozni? Hogyan lehet listákkal dolgozni Pythonban? Cikkünkből megtudhatja ezt.

Mik azok a listák a Pythonban?

A listák részben azonosíthatók tömbökkel, de a listák (egyébként listáknak is nevezik) különbsége és előnye, hogy különböző adattípusokat kombinálhatnak. Vagyis a felsorolás több lehetőséget nyit meg bármilyen objektumsorozat tárolására. A listának nevezett változó hivatkozást tartalmaz egy olyan struktúrára a memóriában, amely hivatkozásokat tartalmaz alternatív struktúrákra.

A Pythonban a lista vegyes típusú objektumok rendezett gyűjteménye, amelyek módosíthatók, és amelyek objektumai eltérhetnek.

Mit jelent? Nézzük meg részletesen a definíciót.

A kiírás mérete módosítható, csökkenthető, új sorok adhatók hozzá. A lista teljes szerkezetét is módosíthatja. Ne feledje, hogy minden alkalommal, amikor egy listában egy metódust használ, az eredeti lista módosul, nem a másolat.

A nagyobb áttekinthetőség érdekében a Python-listát olyan termékek listájának tekintheti, amelyeket az üzletben kell megvásárolni. Ha a vásárlási terv elkészítésekor az összes szükséges elem egymás alatt található, és mindegyiknek megvan a maga sora, akkor a Python listája az összes elemet vesszővel elválasztva és szögletes zárójelben tartalmazza, hogy a Python megértse, itt egy lista látható. Az elemek idézőjelek között vannak. Ez kötelező feltétel, mert minden elem külön sor.

Lista létrehozásának módjai

Áttérve a klasszikus példára, készítsünk egy listát, amelyet a jövőben használunk és módosítunk. A listák létrehozásának többféle módja van.

Az egyik az alkalmazás beépített függvénylista( ). Ehhez minden iterálható objektumot fel kell dolgozni (karakterlánc, sor vagy meglévő lista). Ebben az esetben egy karakterlánc.

Íme, mi történik a végén:

>>> list('list') ['c', 'n', 'i', 'c', 'o', 'to']

A második példa azt mutatja, hogy a listák korlátlan számú nagyon különböző objektumot tartalmazhatnak. Ezenkívül a lista üres maradhat.

>>> s = [] # Üres lista >>> l = ['s', 'p', ['isok'], 2] >>> s [] >>> l ['s', 'p' , ['isok'], 2]

A listák kialakításának következő, harmadik módja az ún lista generátor.

A listagenerátor egy szintaktikai konstrukció a listák létrehozásához. Hasonló a for ciklushoz.

>>> c = [c * 3 a 'listában'] >>> c ['lll', 'iii', 'sss', 'ttt']

Használható terjedelmesebb szerkezetek létrehozására is:

>>> c = [c * 3 a 'listában', ha c != 'i'] >>> c ['lll', 'sss', 'ttt'] >>> c = [c + d for c a 'listában' if c != 'i' for d in 'spam' if d != 'a'] >>> c ['ls', 'lp', 'lm', 'ss', 'sp' , 'sm', 'ts', 'tp', 'tm']

Ez a generálási módszer azonban nem mindig hatékony több lista összeállításakor. Ezért ajánlatos egy for ciklust használni a listák létrehozásához.

Ha a lista bármely elemére hivatkozni kell, akkor indexeket használunk. Minden elemnek saját indexe van.

Az index a lista elemének száma.

Ha ismétlődő, azonos elemekkel szeretné feltölteni a listát, akkor a * jelet használja. Például három azonos számot kell hozzáadnia a listához: [100] * 3.

Listázási funkciók

funkciók – talán ez a Python legfőbb előnye más programozási nyelvekkel szemben. A listákra alapvető beépített funkciók alkalmazhatók.

Fontolja meg közülük a legnépszerűbbeket:

• lista(tartomány( )) – ha a feladat egy szekvenciális lista létrehozása, akkor a tartomány függvényt használjuk. Ennek a függvénynek a következő formái vannak:

1. tartomány(vége). Akkor használatos, ha nullától véges számig kell listát készíteni.
2. tartomány (kezdet, vége). Mind a kezdő, mind a záró szám megadva van.
3. tartomány (kezdet, vége, lépés). A lépés paraméter határozza meg a kiválasztási jellemzőt. Például, ha egy 1-től 21-ig terjedő sorozatból minden ötödik számot ki kell választania, akkor a kapott lista így fog kinézni: [10,15, 20].

A range függvény jelentősen csökkentheti a kód mennyiségét.

• len (lista) – lehetővé teszi, hogy megtudja, hány elem van a listában.
• rendezve (lista, [kulcs]) – növekvő sorrendbe rendezi a listában szereplő objektumokat.
• max (lista) – a legnagyobb elemet adja vissza.
• perc (lista) – ellentétes funkció – lehetővé teszi az elem visszaadását a minimális értékkel.

Más beépített funkciókat is használhat:

• lista (sor) – A tuple objektumot listává alakítja.
• összeg (lista) – a lista összes elemét összegzi, ha minden érték szám, egész és tizedesjegyre egyaránt vonatkozik. Azonban nem mindig érti jól. Ha nem numerikus elem van a listában, a függvény hibát dob: „TypeError: nem támogatott operandustípus(ok) +: 'int' és 'str' esetén.

Felsorolási módszerek

Térjünk vissza az üzletben vásárolható termékek listájához, és nevezzük boltlistának:

boltlista = []

Ezután fontolja meg a listázási módszereket:

• hozzáfűz(elem) – segítségével felvehet egy elemet a listára. Ebben az esetben az új elem a végén lesz.

Töltsük fel új listánkat a megfelelő termékekkel:

shoplist.append(kenyér)

shoplist.append(tej)

• lista.kiterjeszt(A) – hozzáadja a „listát a listához”. Ez a funkció időt takarít meg, mivel egyszerre több elemet is hozzáadhat. Tegyük fel, hogy már van egy listánk a gyümölcsökről, fel kell adnunk a fő listára.

shoplist.extend(fruits)

• beillesztés (index, elem) – beszúrja a megadott indexű elemre a megadott értéket a megadott index elé.
• lcount(elem) – mutatja az elem ismétlődéseinek számát.
• lista.Remove(tétel) az ellenkező függvény lista.hozzáfűz (x). Bármilyen elem eltávolítására használható. Ha a kiválasztott elem nem szerepel a listában, hibaüzenet jelenik meg.
• pop([index]) – eltávolítja a kiválasztott elemet, és ugyanúgy visszaadja. Ha az elem nincs megadva, akkor az utolsó elem törlődik a listából.
• rendezés ([kulcs]) – növekvő sorrendbe helyezi a listában szereplő elemeket, de megadhatunk függvényt is.
• index(elem) – az első kiválasztott elem indexét mutatja.
• A metódus segítségével a listát kibővítheti, azaz minden elemét tükrözheti fordított (lista). Az utolsó elem lesz az első, az utolsó előtti elem a második, és így tovább.
• A paranccsal létrejön a lista másolata másolat (lista).
• mélymásolat (lista) – mélymásolás.
• Távolítsa el az összes listaelemet a módszerrel lista törlése).

Érdemes megjegyezni, hogy a listázási metódusok abban különböznek a string metódusoktól, hogy azonnal megváltoztatják a listát, vagyis nem kell visszaadni a végrehajtás eredményét.

>>> l = [1, 2, 3, 5, 7] >>> l.sort() >>> l [1, 2, 3, 5, 7] >>> l = l.sort() > >> print(l) Nincs

Az alábbi példa a listákkal való munkára:

>>> a = [66.25, 333, 333, 1, 1234.5] >>> print(a.count(333), a.count(66.25), a.count('x')) 2 1 0 >>> a.insert(2, -1) >>> a.append(333) >>> a [66.25, 333, -1, 333, 1, 1234.5, 333] >>> a.index(333) 1 >> > a.remove(333) >>> a [66.25, -1, 333, 1, 1234.5, 333] >>> a.reverse() >>> a [333, 1234.5, 1, 333, -1, 66.25 ] >>> a.sort() >>> a [-1, 1, 66.25, 333, 333, 1234.5]